Még öt alig ismert strand, tó, fürdőhely Magyarországon

Nagyon úgy néz ki, hogy ugyan túl vagyunk a nyár legmelegebb napján, azonban a melegnek még közel sincs vége. Riogatnak minket hidegfronttal, de a 40 helyett 28-30 fokot azért nem neveznénk hűvös időjárásnak. Szóval a nyár folytatódik, mi pedig folytatjuk a széles néptömegek számára kevésbé ismert fürdőhelyek bemutatását.

Az előző cikkünkre reagálva néhányan nagyon jó tippekkel láttak el minket,ezt pedig szeretnénk azzal megköszönni, hogy mostani írásunkban ezen fürdőhelyek közül is bemutatunk párat.



Arlói-tó, Arló

Legutóbbi írásunkat egy Borsod megyei Tarcali-tóval fejeztük be, most akkor folytassuk hát ugyanezzel a megyével. Borsod keleti oldaláról átruccanunk a nyugati oldalra és Ózdtól délre a 25-ös út mentén ott találjuk Arlót  és természetesen egy csodás kis tavat, az Arlói-tavat.

A Közép-Európában egyedülálló módon, suvadással – értsd: földcsuszamlással - keletkezett tó tökéletes a nyári melegben való megmártózásra. A partján lévő Suvadás Liget nevű területen, pedig minden adott az igazi strandoláshoz. Az augusztus végéig üzemelő kempingben lehetőség van bungalót is bérelni, vagy épp sátorozni, de aki csak úszni akar egyet, azt is örömmel várják. A strandra a belépő 700 forint, de ebből 300 lefogyasztható a Hableány étteremben. Az Arlói-tóban való fürdést azoknak ajánljuk, akik szeretnének csodásan zöldellő dombok között lubickolni a nagy melegek idején.








Szelidi-tó, Dunapataj

Következő állomásunk a Bács-Kiskun megyében található Dunapataj közelében elhelyezkedő Szelidi-tó lesz. Ez már azért jóval ismertebb fürdőhely, ám még mindig talán azon tavaink közé tartozik, amelyek több figyelmet is kaphatnának.

A Dunapataj belvárosától 5 kilométerre elhelyezkedő tó mellett, már hosszú évtizedek óta kiépült infrastruktúra fejlődget tovább a mai napig, így aztán aki szereti, hogy teljes ellátást élvezhet, hogy napközben a homokos parttal rendelkező strandon lóbálhatja a lábát, majd esténként a tó partján bulizhat, vagy a sokat mondó Szittyó téren kortyolgathat ezt-azt, na azoknak kötelező jellegű az idelátogatás. Aki pedig még sétálgatni, túrázgatni is szeret, azoknak javasoljuk a Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában elkészült Kékmoszat tanösvény körbejárását, ahol mindent meg lehet tudni a tóról, annak keletkezéséről, élővilágáról, környezetéről.

Nagyteveli-tó, Nagytevel

Most pedig átruccanunk a nyugati országrészbe, azon belül is a Bakony környékére. A meseszép Bakony lábainál, Pápától nem messze, a 83-as útról Tapolcafőnél lekanyarodva találhatjuk meg Nagytevel nevű települést, mellette pedig a Nagyteveli víztározót.

A víztározó szó senkit ne ijesszen meg, ugyanolyan, sőt még olyanabb tó ez is. És lehet strandolni is rendesen. Persze aki nem pusztán strandolni szeretne itt, annak is tökéletes a környék, hiszen a már említett Bakony közelsége nem pusztán a tóban fürödve csodálható meg, de javasoljuk mindenkinek, hogy az erős UV-sugárzástól terhes napközbeni időszakokat inkább töltse el egy kis túrázással – például ruccanjon át Bakonybélbe, nem fogja megbánni. De mivel most nem a túrázás propagálása a feladatunk, inkább vissza is térünk a tóhoz, és azt javasoljuk mindenkinek, hogy tegye ezt meg ő is, és akár magányosan, akár a párjával, családjával, barátaival tegyen egy sétát a tó környékén. Igazi léleknyugtatásban lesz része, azt garantáljuk!

Kotró, Gyékényes

A következő bemutatásra váró tó, nem is egy, hanem egy teljes tórendszer lesz. Mindehhez Dél-Magyarországra kell utaznunk, egészen a horvát-magyar határig, a Duna-Dráva vidékére.

Gyékényesen valójában több a víz, mint a szárazföld. Igaz, hogy ez is már a felkapottabb tavak közé tartozik, azonban pontosan azért kerülhetett be ebbe a cikkbe is, mivel mindenféle vízzel és nyárral kapcsolatos dologra lehetőségünk nyílik itt, nem mellékesen pedig csodaszép. Aki pecázni szeret, annak is minden lehetőség adott, aki a kisgyerekével akar pancsolni a sekély vízben, vagy csónakázni, vízibiciklizni, sportolni akar. annak elég csak kimennie a Kotró partján található ingyenes strandra. Aki pedig sétálni szeretne egy – illetve több – tó körül, annak csak egy jó lábbelire lesz szüksége, mert jó nagy kört fog menni, de megéri a tó közepén lévő sziget látványa, meg úgy az egésznek a hangulata. Romantikázni, kikapcsolódni, feltöltődni tökéletes helyszín.

Dunai szabadstrand, Göd

A sok-sok tó után vétek lenne kihagyni egy igazi, rendes folyami fürdőzési lehetőséget, így aztán most a Duna északi ágán, a Váctól délre fekvő Gödön található szabad strandra szeretnénk felhívni a figyelmet. A dunai fürdőzés az elmúlt pár évtizedben kissé alábbhagyott, csupán a mellékágakban voltak kijelölt strand részek, és a törvények szerint lakott területen amúgy sem szabad megmártózni a folyóban.

A tiltások és a strandok megszűnésének fő oka, a Duna vízminőségének romlása volt, ám mostanra jó hír, hogy a fő hazai folyónk tisztaságára sem lehet panaszunk, sőt egyesek szerint még a Balaton vizével is vetekszik. Így aztán remélhetőleg sorra nyitnak majd újra a régi dunai strandok, amelyek közül elsőként a gödi szabad strand nyitotta meg a kapuit.A folyóban való fürdőzés össze sem hasonlítható a tóban lubickolással, de ezt bizonyára mindenki tudja, aki ült már egy kicsit is egy nagy folyó-partján. Gödön a Duna-partra viszonylag könnyedén ki lehet jutni, mindössze a települést átszelő 2-es számú főútról kell lekanyarodnunk a Béke utcára és lemenni a partig. Legálisan ezen részen lehet fürdőzni. Sétálgatni, andalogni, azonban a Duna-parton szinte bárhol lehet és javasoljuk még a Homokszigetre való átsétálást is a vízen keresztül (csak kövessük a helyieket!).


Itt van még öt alig ismert strand, tó, fürdőhely Magyarországról! Ismerd meg őket! 

(fotó: programtippek.hu, sunk8y, azso, nagytevel.hu, I love szelidi-to/facebook)

Igen, eljött az a pillanat, amikor egy kicsit fázni szeretnénk. Megborzongani a hűvös szélben, és belebújni egy pulcsiba. Esetleg felvenni egy bélelt csizmát, anorákot, meg sapkát. Aztán irány az Antarktisz vagy Jakutföld.

Eismitte, Grönland

1931-ben egy sarkkutató expedíció hozta létre az Eismitte (kb: a jég közepe) bázist, ahol a leghidegebb mért hőmérséklet – 64.9 °C volt. Itt most, azaz júliusban is fel kell kötni a jégeralsót, az átlaghőmérséklet ugyanis – 12 °C. Turizmus Grönlandon is van, úgyhogy lehet becsomagolni a nagykabátot, sálat meg a kesztyűket.

Snag, Kanada

1947. február 3-án a Yukon folyó partján fekvő Snagben mérték a leghidegebb időjárást az észak-amerikai kontinens történetében, ami - 63°C volt. A falut a Klondike-i aranyláz idején, az 1890-es évek végén alapították, és már 1947-ben is csak 8-10 prémvadász lakta. Jelenleg csak egy meteorológiai bázis található errefelé 6-7 fős személyzettel, de alkalmanként fogadnak látogatókat. Arany is kevés található errefelé, hideg annál több. Jelenleg nincsenek mínuszok, a cikk megírásának idején kánikulai plusz 16°C-t jósolnak. Még mindig jobb, mint a 37 °C!

Ojmjakon, Jakutföld

Az oroszországi Jakutföldön található Ojmjakon hideg hely: 1933-ban – 71.2 °C-t mértek, és a tél csekély 9 hónapig tart. A kb. 520 fős helyi közösséget ez nem nagyon zavarja, az iskolát például csak akkor zárják be, ha – 50 °C alá megy a hőmérséklet. A videóban látható tanárnéni szerint - 40-ig teljesen normálisnak számít az idő. Idén januárban inkább a meleg volt a probléma, ugyanis szinte soha nem látott módon – 10 °C-ig kúszott fel a hőmérő higanyszála. (Bizonyára izzadtak is a derék jakutok rendesen!) Jelenleg ott is nyár van, plusz 14 °C.

International Falls, Amerikai Egyesült Államok

A Minnesotai város az Egyesült Államok leghidegebb városaként szerzett magának hírnevet, amit az itt mért – 46 °C-nak köszönhet. A korábbi két kísérleti teleppel ellentétben itt tényleg élnek emberek, a városnak saját reptere is van, kiépült infrastruktúrával. Az egyetlen rossz hír, hogy a 6424 lakosú városban pillanatnyilag meleg van – igaz, elviselhető szintű -, 21 °C. Érdekesség, hogy a városka becenevét – a nemzet mélyhűtője – 1986-ban megpróbálta elbitorolni a közeli Fort Francis, amelynek következtében 12 éves pereskedés vette kezdetét. A jogi eljárás International Falls győzelmével zárult, de szerintünk a viszony még mindig fagyos a két város között.

Vosztok állomás, Antarktisz

A bolygó történelmének eddigi leghidegebb hőmérsékletét az antarktiszi Vosztok kutatóbázison mérték 1983-ban: - 89.2°C. Az 1957-ben alapított tudományos kutatóközponton csak tudományos szakemberek élnek, kizárólag nyáron (ami ott decemberre és januárra esik) közel 25-en, amikor is kellemes – 30 °C körüli az átlaghőmérséklet. Jelenleg az átlaghőmérséklet – 60 °C és a Nap nem fog előbújni augusztusig.

Összegyűjtöttünk pár jó tanácsot, hogy elkerüld a letartóztatást, a kitoloncolást, a csomagjaid elveszítését és egyéb kellemetlenségeket. Milyen könyvet ne vigyél Kínába? Miért ne csókold meg a csajod Dubaj utcáin? Következzen a tízes lista alapvető, de gyakran elfelejtett intelmekkel és pár ínyencséggel.

Dubájozás másként

Természetesen nem lehet minden helyi szokást ismerni, de éppen ezért ajánlott indulás előtt kicsit tájékozódni, így nem járhatunk úgy, mint az a brit pár, akik egy dubai étteremben – nyilvános helyen – mertek csókolózni! A pornográf viselkedésnek letartóztatás lett a vége. A helyi viszonyok már csak ilyen furcsák: köztudott, hogy a zártkörű férfiklubok könnyű pénzre vágyó, finom kifejezéssel élve: testüket áruba bocsátó lányok ezreinek adnak munkát - a tehetős helyi férfipopuláció legnagyobb örömére -, de egy csókért feljelentenek. (A "mi ebből a tanulság?" kérdést túl cinikus lenne feltenni.) Tulajdonképpen olcsón megúszták – egy hónap börtön –, az Egyesült Arab Emirátusokban ugyanis házasságon kívüli szexért minimum 6 éves börtönbüntetés jár. Ez nem az az infó, ami szerepelni szokott az utazási prospektusokban.

Burokban mozogni

Rómában viselkedj úgy, mint a rómaiak, tartja a közmondás, mi annyival egészítenénk ki, hogy ha Rómában jársz, akkor egyél is úgy, mint a helyiek. Gyorséttermi látogatást csak vészhelyzetben tudunk elfogadni, egyébként pedig ki kell próbálni a helyi ízeket, vad vidékeken járva pedig a fenti képen is látható utcai „vérhas-büféket”. Aki nagyvárosban jár, kerülje a turistanegyedek gagyi és drága „tourist” menüjeit kínáló intézményeit, ahová helyiek be sem teszik a lábukat, és szánjanak energiát az autentikus helyi vendéglők, büfék felkutatására. Egy kis forrásmunkával nem lehetetlen a dolog.

Szem a bőröndön

Ha reptéren hagyjuk őrizetlenül a poggyászunkat, akkor könnyen elveszíthetjük, ugyanis a 2001. szeptemberi tragédia óta ezeket a biztonsági személyzet tagjai gyorsan begyűjtik és megsemmisítik. A reptéren kívül is érdemes szemmel tartani a cuccainkat, itt nem a biztonsági személyzet, hanem tolvajok jelentik a legnagyobb veszélyt. Természetesen az sem jelent garanciát, ha tapasztaltak vagyunk, könnyen járhatunk úgy, mint a világot többször körbeutazó, zseniális útifilmeket készítő Michael Palin, aki 15 évig megúszta, hogy ellopják valamijét, de 2007-ben összejött neki, méghozzá éppen Budapesten. Szerencsére Michael úriember volt, és csak a honlapján emlékezett meg a kellemetlen incidensről.

Súlyproblémák

Repülővel történő utazások alkalmával még a tapasztalt utazók is könnyen eshetnek ebbe a hibába. Mindannyian tudjuk, hogy egy két napos útra a hölgyek rendszerint annyi ruhát visznek, ami két hétre is simán elég lenne (minek négy pár cipő?!), és ha a visszaútra szuvenírekkel is megpakoljuk a bőröndöt, akkor könnyen lehet, hogy a csekkolásnál a megengedett 20 kg helyett többet fog mutatni a digitális mérleg, és ez esetenként súlyos összegekbe kerülhet. Megkérhetjük kedvesünket, hogy mosolyogjon szépen a légitársaság alkalmazottjára, de néha ez sem segít.

Rossz ütemezés

Ha el akarod kerülni, hogy az egész utat végigparázd, azon aggódva, hogy eléred-e az átszállást, akkor inkább menj biztosra, válts olyan jegyet, hogy legyen nagyobb intervallum az érkezés és indulás között, és várj a tranzitban egy órával vagy kettővel többet. A gépek néha 20-30- percet is dekkolhatnak a kifutón – látszólag minden ok nélkül, lehet hosszú sor a vámnál vagy a becsekkolásnál –, és ezekkel egy tapasztalt utazó mindig számol. Egy nyolc órás várakozás egy reptéri váróban persze idegtépő is tud lenni, de még mindig jobb, mint lekésni az átszállást, ami intézkedéssel, idegeskedéssel és pluszköltségekkel is járhat.

A diktatúrák diszkrét bája

Wasfia Nazreent, egy bangladesi hölgyet 2007-ben azért toloncolták ki a Kína által megszállt Tibetből, mert a vámosok egy dalai láma könyvet találtak a táskájában. (Agyrém, de a Nobel-békedíjas tibeti vezető Kína-ellenes uszítóként van nyilvántartva Kínában.) Hogy Wasfia tisztában volt-e ennek a látszólag ártatlan tettnek a veszélyességével? Valószínűleg igen, mivel emberi jogi aktivista, ennek ellenére sok olyan egyszerű, jószándékú turista járhat pórul, aki nem ismeri behatóan a politikai és emberi jogi viszonyokat. Ismételten fel kell hívnunk a tájékozódás fontosságára a figyelmet: Kína ugyan nem tartozik a világ legveszélyesebb országai közé – legalábbis nyugatiak számára (de erről egy tibeti, vagy egy ujgur már más véleménnyel lenne) – de egy olyan kommunista diktatúrával, amely börtönben tart egy Nobel-békedíjas ügyvédet, nem árt vigyázni. Zárásképpen jegyezzük meg, hogy Wasfia Nazreen négyszer próbált kínai vízumhoz jutni, de kérelmét minden alkalommal elutasították, idén májusban mégis megjárta Tibetet, méghozzá Nepálból indulva. Egy hegymászó expedíció tagjaként jutott el a Himalája tibeti oldalára, és ha már ott volt, a dalai láma egy könyvét is magával vitte.

Kevés pénz, sok pénz

Egy halom készpénzzel utazni sokszor felesleges kockázatnak tűnik, hiszen csak az igazán elszigetelt vidékeken nem találunk ATM-eket. Ha viszont ilyen helyekre igyekszünk – Mongólia peremvidékei és hasonló helyek – akkor viszont érdemes egy nagyobb summát levenni a számlánkról, mert bizony vannak még helyek a 21. század elején, ahol nemhogy automaták, de még elektromos áram sincs. Ha tehetjük, pénzt ne reptereken váltsunk, ugyanis arcpirítóan magas kezelési költséget számolnak fel, bárhol máshol jobban fogunk járni.

Nem oltatod be magad

Indiai, dél-ázsiai, közel-keleti, afrikai utazások előtt mindenképpen érdemes védőoltásokat beszerezni. Itthon több ponton is lehet, ezek egyike az Országos Epidemiológiai Központ, honlapjukon tájékozódhatunk, hogy hol milyen veszélyek leselkednek ránk. Érdemes időben cselekedni, az utazás előtt két nappal már késő, ugyanis az oltóanyagoknak rendszerint egy hét kell, hogy kifejtsék hatásukat. A hasmenést, gyomorrontást sok helyen így sem lehet megúszni, erre sem árt előre felkészülni a megfelelő gyógyszerek bepakolásával.

Elkerülni a kliséket

A világ tele van olyan „döglött” turistacélpontokkal, amelyek egyszerűen nem érik meg a sorban állást, a befektetett pénzt és energiát. Utazási blogokon egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy felesleges órákat elszúrni egy turistákkal agyonzsúfolt, halálunalmas helyen, miközben sokkal izgalmasabb és ugyanolyan érdekes dolgokban is részt lehet venni. New York kapcsán például több honlap is említi, hogy felesleges felmenni az Empire State Building tetejére – minimum egy órás sorban állás, a jegy egy kisebb vagyon, a tömeg hatalmas – miközbenvannak más magas épületek is, amik kevésbé zsúfoltak. Ugyanez a helyzet a Szabadság-szoborral: amíg a Liberty Islandre tartó hajókon brutális a tömeg, egyéb hajójáratokkal úgy lehet megnézni Manhattant és a kultikus szobrot is, hogy az valóban szórakozásnak fog számítani. Vagy ott van a Pisai ferdetorony és a fenti videó. Sírjunk vagy nevessünk?

Kirándulás útikönyv szerint

Felkészülni egy-egy városból jó dolog, de ha az egész kirándulás másról sem szól, mint az előre kinézett látványosságok kipipálásáról, akkor lemaradunk a lényegről. Az útikönyv csak mankó legyen, ne pedig szentírás. Azért néha nem árt alaposan tanulmányozni az útikönyveket, különben úgy járunk, mint az egyszerű brit turista, aki a hoteljét keresve besétált az Alsace-i városházára (Hotel de Ville), hogy szobát vegyen ki. Hotel és hotel között is van különbség.

(Fotók: campoamor, bjazure, hopehubris, bura80, pierrenumerique, no5)