Nem tagadom, mikor kijött a hír, elsőre engem se a csodálatos anyai ösztönök öntöttek el, és ez vélhetően nem is fog már soha változni. Egyszerű drukkerként azonnal azt éreztem, na akkor ennyi a Bajnokok Ligájának, nem beszélve a hazai rendezésű Európa-bajnokságról. Mondjuk amíg a magyar válogatott "csak" (óriási idézőjelben) a világ legjobb kézilabdázóját veszítette el, addig a Győri Audi ETO már a harmadikat, sőt, most épp a negyediket. A tavasszal a BL-címet megvédő csapatból visszavonult a világ legjobb védője, a francia Raphaëlle Tervel, szintén babát vár a világ legjobb kapusa, Katrine Lunde, és jelenleg sérült a világ egyik legjobb jobbátlövője, Susann Müller. És most meg Görbiczet is elveszítették.

Ez így nyilván aggasztó egy elvakult szurkolónak, de aztán félretettem az önző sportőrült énemet, és egy jóérzésű ember szemüvegén keresztül gyorsan kihámoztam a lényeget is a hírből: Görbicz Anita anya lesz. Egy kiváló sportoló anya lesz. Sőt: egy sikeres, egészséges, 31 éves nő anya lesz.

Én sosem leszek anya, de elmondások szerint ennél csodálatosabb dolog nincs az életben, gyanítom, még annál is örömtelibb, mint mondjuk felemelni a Bajnokok Ligája-trófeát. Egyik sem adatott meg, és ez így is marad, miközben óriási drukkere vagyok a magyar sportnak, például a női kéziseknek. De tanult kolléganőm a felvázolt aggodalmamat röviden és meglehetősen bölcsen lehűtötte: "Tanuljatok meg szülni, oszt akkor nem kell rinyálni!" Nem kizárt, hogy egyszer még ez is bekövetezik, de a tudomány jelenlegi állása szerint max. apa lehetek. Nekem, nekünk könnyebb, nem kell kihagynunk egy gyerek miatt világeseményt, mi csak féltjük kedvenc csapatainkat, ahonnan hiányoznak a sztárok.

Na de ennyire? Annyira, hogy a lehozott hír alatt teljesen elborult aggyal ütjük azt az embert, aki annyi örömöt okoz nemhogy az elért sikereivel, de egy szimpla hát mögötti passzal is, mint szinte senki? Én nem vagyok végtelenül naiv, pontosan tudom, hogy ma ilyen világban élünk, mindenhez hozzá lehet kommentelni a legundorítóbb dolgokat is, amiket a mérhetetlen világfájdalom, a sikertelenség / pénztelenség / kielégítetlenség / sértődöttség miatti frusztráció, valamint természetesen az irigység motivál. Nehéz már meglepni. De tényleg normális, hogy belerúgunk valakibe azért, mert úgy érzi, szeretne teljes életet, amihez már csak egy gyermek hiányzik? Tényleg normális azt érezni, hogy mivel ő a mi kedvencünk, jogunk van a testéhez, vagy épp az életéhez is? Úgy látszik, igen:

"Szerencsés nő, hogy ilyen külsővel meg tudta fogni a jóképű párját, Vincze Ottót."

"Hogy fog megélni a gyesből? 3 millás fizetés után! Ki tudja mennyi a felső határ? A köcsög volt focista barátja tudta hova tegye a seggét!"

"Legalább a dohányzásról leszokik."

"Sok örömöt a gyermekhez, családhoz! Igaz nem tudom mitől lenne világsztár, amikor még a nevét sem hallottam soha!?"

"Ugyanakkor a fradibérenc szakállas mágusnak ezzel vége is. Óriásit fog égni a hazai rendezésű EB-n. Görbicz Anita sohasem kedvelte és ez most egy makulátlan nemes bosszú azért a sok aljasságért amit anno a "mágus" az ETO ellen elkövetett."

"Jó hír. Hazai pályán, hazai közönség előtt fogunk lebőgni az EB-n.
Már csak az kell még, hogy Zizi is bejelentse, hogy a pocakos rágógumikirály megkúrta, oszt irányítónk se marad... Vagy megsérül."

És itt tényleg nem arról van szó, hogy egy tízszázalékos kihasználtsággal működő, vadiúj fociarénában rúgja a bőrt, tízből hétszer rossz helyre passzol, és nyolcból csak ötször veszi át jól a labdát, hanem a világ valaha volt egyik legjobb játékosáról (sőt, legyünk elfogultak, A Legjobb játékosáról) beszélünk, aki hazaszállította az előző két BL-trófeát. Nem egyedül, de nélküle aligha ment volna. De tudod mit, az említett, 420 néző előtt játszó közepesen félkegyelmű focista magánéletébe se ugassunk bele! Hárommilliót keres, mi meg nem? Hát valaki aláírta a szerződést, kifizeti neki. Pont. Láncdohányos? Igen, az, és mégis egy zseni. Tehát: közöd? Mondjuk, ha már párhuzam: tegye fel a kezét, aki Görbétől sajnálja a többmilliós fizetést! Kösz, a névtelen kommentelők letehetik – más? Akkor ezt meg is beszéltük. És a babát...?

Írhatnék szívhez szóló lezárást, de inkább idemásolok egy egészen más típusú hozzászólást, mert ugyan az emberi gonoszság határtalan, de szerencsére ilyen is van. És könnyebb vele azonosulni. Nekem.

Rajongunk Görbicz Anita sportolóért, de Görbicz Anita elsősorban egy ember. Egy nő.

(Fotó: Europress/AFP)

Olvass még több sportos véleménycikket, mindenképp lájkold a Playert, és szólj hozzá a cikkhez: