Úristen! Mindjárt szülünk!

A leányálomnak vége. A harmadik trimeszter egy nőnél sem olyan örömteli, mint a második, mivel a has megnő, a járás és a légzés nehézkessé válik, a magzat pedig akkorákat rúg, hogy fájdalmat okozhat.

Sehogy sem jó

A 28. héten körülbelül 1000 grammot nyom a magzat, és innentől kezdve akár napi 25-30 grammot is gyarapodhat, azaz a has erőteljesen növekedni kezd, és a teljes éjszakát átívelő alvás a múlt ködébe vész. Nincs fix recept, minden nő másképpen próbálja komfortossá tenni a hitvesi ágy ráeső részét, de sokak szerint oldalt fekve, egy párnát a két térd közé bújtatva még úgy-ahogy elviselhető az éjjel, bár amikor a gyerek belül átfordul, akkor az ébredés elkerülhetetlen – márpedig átfordul. Nem egyszer, hanem többször is.

Mi történik pontosan?

A harmadik trimeszter a 28. héttől a szülésig tart, optimálisan a 40. hétig. A kismama súlya ilyenkor gyarapszik a legtöbbet, és a has leereszkedik, ha a baba megfordul, ám ha közvetlen szülés előtt még mindig a lába áll „kifelé”, akkor valószínűleg császáros szülésre kell számítani.

Gyomorsav

Ha a kialvatlanság nem lenne elég, a gyomorégés is bejön a képbe, de míg a testi növekedés ellen képtelenség tenni, előbbit ki lehet nyírni, mégpedig borzasztó egyszerűen: nem kell olyan ételt enni, ami savat termel, szóval főtt paradicsomos tésztát ne nagyon készíts vacsorára, inkább spenótot, krumplit vagy halat - böngéssz bátran receptekért az internet rémisztően szövevényes gasztroblog kínálatában.

Vizesedés

A 33. hét után - amikor a baba hossza 40-45 centiméter, a súlya pedig 1800 gramm körül van – bevizesedhet a kéz, a kar, vagy éppen a láb is. A kismama ilyenkor már nehezen mozog, de a vizesedésnek jót tesz a mozgás, így azok után, hogy alkalmi szakácsnak betanultál (bár értelmes férfi tud főzni), masszőrként is kénytelen vagy helytállni, mert fogd fel: olyan hosszú sétát, amivel a visszaapad egy duzzadt boka, már nem bír ki egy hetedik-nyolcadik hónap tájékán lévő nő. A masszázsnál mindössze egy dologra kell figyelni: a medence, a csípő és a derék tájéka kerülendő, a láb, a boka, a kar, a kéz és a nyak viszont mehet.

Nem bokszol, keményen üt

A magzat sokat alszik mostanság, ébren viszont meglepően aktív, a mozgását pedig jóindulattal sem lehet ficánkolásnak hívni: erőseket rúg vagy üt (kívül is érezni, ha odateszed a kezed), és simán fájdalmat okozhat a kismamának. Erre mondja majd az idősebb rokonság, hogy „kis vasgyúró” lesz belőle, de az idézőjelben kiemelt két szót most megjegyzed, és soha az életben nem mondod ki - meghagyod a parkban kallódó nagymamáknak.

Csak csipeget

A 36. héttől a nők gyomra összeszűkül a megnövekedett méh nyomására. Nehéz ilyenkor jóllakni, napi három alkalom helyett sokan akár hatszor is odaállnak a hűtő elé, és nem tudják eldönteni, hogy miből egyenek egy fél előételnyi adagot. A gyerek tüdeje mindeközben kifejlődött, koraszülés esetén már képes lenne a kinti átállásra. A 37. héten némileg visszatér az étvágy, a baba ugyanis – felkészülve a születésre - nagy valószínűséggel fejjel lefelé fordul (ha ez nem történik meg, akkor sincs mitől félni, mert erre akár az utolsó pillanatban is képes lehet), és a gyomor helyett a húgyhólyagot nyomja, azaz sűrű vizelési ingert okoz. Ez ellen még a legfinomabb étel sem segít, ezen nem segít semmi, ez már így lesz, amíg meg nem születik, szóval türelmesen hallgasd csak, hogy: „pisilnem kell”.

Kötelező vizsgálatok

33-37. hét között: a magzatvíz, a méhlepény és természetesen a magzat ultrahangos vizsgálata

36. héttől: heti rendszerességgel CTG

Vérnyomásmérés és vizeletvizsgálat minden védőnői és orvosi látogatásnál.

Gyerekszoba

„Jó lesz az majd akkor, amikor kórházban fekszenek” – gondolod te. „Vegyük meg és rakjuk már össze a rácsos ágyat” – hangoztatja a várandós nő már egy hónappal a szülés előtt, és jobban jársz, ha hallgatsz rá, mert egy: a kismamát ilyenkor tényleg nem szabad felbőszíteni, kettő: maximum két órába telik elmenni a boltba és megvenni az ágyat, a pelenkázó asztalt és egy fotelt a szoptatáshoz, otthon pedig még egy óra összeszerelni. Bármelyik szombat délután megfelelő.

Szabadság és CTG

Általában a 36. héttől kezdik meg a kismamák a szülési szabadságukat, azaz egész álló nap otthon vannak. Jó idő esetén talán „levonszolják” magukat a parkba olvasni, vagy szimplán csak merengenek a tévé előtt, befejezik a megkezdett sorozatot, és téged hívogatnak a munkahelyeden minden egyes jelző fájás után. Ettől a héttől kezdve kötelező a heti CTG vizsgálat, amivel a magzat szívhangját és általános állapotát vizsgálják, illetve a méh összehúzódásait figyelik. Túlhordás esetén minden másnap kell CTG-re menni, és ha már idáig jutottál, az semmi mást nem jelent, csak hogy közel a szülés… de erről majd legközelebb…

Ja! És a szex?

Az utolsó trimeszterben ezt a kérdést tessék feltenni a nőgyógyásznak.

Lemaradtál Apaképzőnk eddigi részeiről? Itt vannak!

A quiche (ejtsd: kis) egy francia tésztás lepényféleség, amerikaiak szerint igazi csajos kaja, szóval kitűnő választás, ha meg akarjuk lepni valamivel párunkat, vagy le akarjuk nyűgözni azt a szőkét, akit végre sikerült elhívni randizni.

A quiche-t sok mindenhez hasonlítják különböző fórumokon, nevezik francia pizzának, nyitott lepénynek, és a műfaja sem tisztázott, ugyanis van, ahol desszertként emlegetik, máshol főétel, egy harmadik helyen pedig a reggeli étkezés tipikus fogásának nevezik. Mi nem foglalkozunk a címkézéssel, szerintünk a quiche olyan valami, amit meg lehet enni, és finom. A töltelék ezerféleképpen variálható, mi ezúttal egy zöldséges verziót készítünk, hús nélkül, szóval ha vega a szíved választottja, akkor ez nyerő megoldás lehet.

Itt egy vizuális gyorstalpaló:

Kezdjük az alapoknál: ha elkészítésről beszélünk, akkor a quiche két fő részből épül fel: 1. van az alapot jelentő tésztalap, 2. minden egyéb, ami a tésztalapra kerül. Elsőként a tésztát fogjuk elkészíteni, mert ennek kell egy kis idő, hogy megkeljen. A tésztagyúrás általában sok hobbi szakácsnál egy komoly lélektani határt jelent, mert rejtélyes, misztikus dolognak tűnik, amit csak a beavatott kevesek képesek megalkotni egy titokzatos szeánsz során. A helyzet ennél egyszerűbb, ugyanis a tésztagyúrás alapjában véve egy igen mechanikus folyamat: az ember összerakja A-t, meg B-t és C-t, és kész a termék. Jó, jó, tudjuk, a főzés az művészet, meg kreativitás, meg minden, de ezt a szöveget hagyjuk meg a csajoknak.

Part 1. A tészta

Tésztát gyúrni egyáltalán nem nehéz. Kell hozzá pár dolog, például egy konyhai mérleg, ugyanis a tészta esetében a számok fontosak. Harminc dekagramm lisztet morzsoljunk el tizenöt dekagramm vajjal – vajról beszélünk, a margarint dobjuk ki, gyújtsuk fel, lőjük ki a világűrbe –, egy tojás sárgáját, egy csipet sót, majd lassan öntsünk hozzá annyi hideg vizet, amitől a tésztánk még nem lesz nyúlós. Kezdjük egy decivel, ez a minimum, majd a halmazállapotot figyelve öntsünk hozzá egy újabb decit, ha kell. Milyen a kemény tészta? Olyasmi, mint a gyurma, de annál azért egy árnyalatnyival puhább, szétmorzsolhatóbb. A nyúlós tészta meg úgy nyúlik, mint a megolvadt sajt, de ha itt tartunk, az már nem szerencsés. Ebben az esetben a mentőövet pár deka liszt és egy kevés vaj jelenti.

A tésztát tegyük egy tálba, takarjuk le, és tegyük fél órára hűtőbe. Vegyük elő a sütőformát, ami esetünkben egy kerek, általában hullámos szélű frizbihez hasonlító tárgy. (Nagy szupermarketekben is könnyen beszerezhetjük, olyan helyeken van, ahol férfiak általában nem szoktak megfordulni, nevesül a fakanalak, sajtreszelők, és hasonló tárgyak osztályán. Egy kb. egy centi magas peremű, béna fémtálcát keressünk.) A tésztát nyújtsuk ki, szokták mondani a szakácskönyvek, de mit jelent ez? Semmiképpen ne úgy nyújtsuk ki, mintha egy expander lenne! Ehelyett inkább tegyük a liszttel beszórt konyhapultra, és egy sodrófával, vagy akár egy üres borospalackkal (kipróbált módszer, ráadásul egy legénykonyhában előbb fogunk üres borosüveget találni, mint sodrófát, nem igaz?) és nyújtsuk ki. A tészta ne legyen papírvékony, inkább jó félcenti-centi vastag. Ezt követően tegyük be a sütőformába. Ha ezzel megvagyunk, akkor veregessük vállon magunkat, bontsunk ki egy üveg pezsgőt, mert megcsináltuk!

Vaksütés

Nem, a vaksütés nem azt jelenti, hogy innentől kezdve letakart szemmel sütünk tovább. Ennyire még a franciák sem furcsák. A vaksütés azt jelenti, hogy a tésztát töltelék nélkül elősütjük, hogy amikor élesben megy majd a dolog, akkor ne púposodjon fel, és ne ázzon szét a később belépakolt tölteléktől. Halmozzunk valami olyan súlyt a közepére, ami nem olvad meg, például egy marék szárazbabot. Az elősütés 190 °C fokon történjen, kb. 10-15 perc elég is lesz. Utána vegyük ki.

Part 2. A töltelék

Amíg vaksül a tészta, addig forrásban lévő vízbe dobjunk bele falatnyi darabokra vágott brokkolit, majd 2 perc után vegyük ki és öblítsük le hideg vízzel. Erre azért van szükség, hogy lehűljön, és ne főjön tovább magában. Keverjünk össze másfél deci főzőtejszínt, két tojást, meg 15 deka szétmorzsolt rokfort sajtot, majd sózzuk, borsozzuk. A brokkoli darabokat tegyük bele a tésztalapba, majd öntsük fel a sajtos-tejszínes keverékkel, utána vágjuk be az egészet a 180 °C fokos sütőbe és hagyjuk ott negyven percig, vagy amíg a teteje megbarnul.
Kifejezetten olcsó fogásról beszélünk, ráadásul a quiche jól elvan hűtőben is, és hidegen is fogyasztható. A tészta miatt időigényes az elkészítése, ráadásul a mosogató is meg fog telni, de megéri a fáradságot, mert a végeredmény mutatós és ízletes.

Hozzávalók

30 dkg liszt

15 dkg vaj

3 tojás

1 brokkoli

150 g tejszín

15 dkg rokfort



frissen őrölt bors

Bon apétit!

Mondtuk, hogy könnyű lesz, igaz? De ha még ez is túl fárasztó neked, akkor irány a Netpincér, ahol a címed megadása után már választhatsz is a jobbnál jobb opciók között. Mindent bele!

Igen, eljött az a pillanat, amikor egy kicsit fázni szeretnénk. Megborzongani a hűvös szélben, és belebújni egy pulcsiba. Esetleg felvenni egy bélelt csizmát, anorákot, meg sapkát. Aztán irány az Antarktisz vagy Jakutföld.

Eismitte, Grönland

1931-ben egy sarkkutató expedíció hozta létre az Eismitte (kb: a jég közepe) bázist, ahol a leghidegebb mért hőmérséklet – 64.9 °C volt. Itt most, azaz júliusban is fel kell kötni a jégeralsót, az átlaghőmérséklet ugyanis – 12 °C. Turizmus Grönlandon is van, úgyhogy lehet becsomagolni a nagykabátot, sálat meg a kesztyűket.

Snag, Kanada

1947. február 3-án a Yukon folyó partján fekvő Snagben mérték a leghidegebb időjárást az észak-amerikai kontinens történetében, ami - 63°C volt. A falut a Klondike-i aranyláz idején, az 1890-es évek végén alapították, és már 1947-ben is csak 8-10 prémvadász lakta. Jelenleg csak egy meteorológiai bázis található errefelé 6-7 fős személyzettel, de alkalmanként fogadnak látogatókat. Arany is kevés található errefelé, hideg annál több. Jelenleg nincsenek mínuszok, a cikk megírásának idején kánikulai plusz 16°C-t jósolnak. Még mindig jobb, mint a 37 °C!

Ojmjakon, Jakutföld

Az oroszországi Jakutföldön található Ojmjakon hideg hely: 1933-ban – 71.2 °C-t mértek, és a tél csekély 9 hónapig tart. A kb. 520 fős helyi közösséget ez nem nagyon zavarja, az iskolát például csak akkor zárják be, ha – 50 °C alá megy a hőmérséklet. A videóban látható tanárnéni szerint - 40-ig teljesen normálisnak számít az idő. Idén januárban inkább a meleg volt a probléma, ugyanis szinte soha nem látott módon – 10 °C-ig kúszott fel a hőmérő higanyszála. (Bizonyára izzadtak is a derék jakutok rendesen!) Jelenleg ott is nyár van, plusz 14 °C.

International Falls, Amerikai Egyesült Államok

A Minnesotai város az Egyesült Államok leghidegebb városaként szerzett magának hírnevet, amit az itt mért – 46 °C-nak köszönhet. A korábbi két kísérleti teleppel ellentétben itt tényleg élnek emberek, a városnak saját reptere is van, kiépült infrastruktúrával. Az egyetlen rossz hír, hogy a 6424 lakosú városban pillanatnyilag meleg van – igaz, elviselhető szintű -, 21 °C. Érdekesség, hogy a városka becenevét – a nemzet mélyhűtője – 1986-ban megpróbálta elbitorolni a közeli Fort Francis, amelynek következtében 12 éves pereskedés vette kezdetét. A jogi eljárás International Falls győzelmével zárult, de szerintünk a viszony még mindig fagyos a két város között.

Vosztok állomás, Antarktisz

A bolygó történelmének eddigi leghidegebb hőmérsékletét az antarktiszi Vosztok kutatóbázison mérték 1983-ban: - 89.2°C. Az 1957-ben alapított tudományos kutatóközponton csak tudományos szakemberek élnek, kizárólag nyáron (ami ott decemberre és januárra esik) közel 25-en, amikor is kellemes – 30 °C körüli az átlaghőmérséklet. Jelenleg az átlaghőmérséklet – 60 °C és a Nap nem fog előbújni augusztusig.