Chris Hadfield ezredes

Az űrkutatás jelenlegi legcoolabb arca kétségtelenül Chris Hadfield ezredes. Az 54 éves kanadai asztronauta decemberben ért fel a nemzetközi űrállomásra, márciusban vette át parancsnokságát, de a halom feladat mellett is van ideje arra, hogy Facebook-profilján keresztül olyan közel hozza hozzánk a világegyetemet, amennyire csak lehetséges. Van humora, közvetlen, plusz mindehhez hozzáadódik, hogy szeret tanítani és szórakoztatni, ezek egyvelege pedig elég ütős végeredményt alkot.

Baromi jó videókat posztol, amelyekben érthető nyelven magyarázza el az űrállomáson végzett munkát, és persze a poénok sem maradnak el. Hadfield szabadidejében arra készül, hogy rögzítse az első olyan hanglemezt, amit a világűrben készítettek, plusz nemrégiben a Balatont is lefotózta. Támogatja az ötletet, hogy ember menjen a Marsra, és hatalmas megtiszteltetésnek venné, ha őt is jelölnék a feladatra. Nos, ha Hadfield megy, akkor reméljük, tovább fog szórakoztatni minket az odavezető majdnem egyéves úton. Itt követheted őt.

Mars One-projekt

Az emberiséget mindig is lenyűgözte a Mars, már akkor, amikor még azt sem tudtuk, hogy van légköre. A mai napig ez az első számú tervünk arra az esetre, ha el kellene hagyni a földet, márpedig Stephen Hawking nagy hatású fizikus és gondolkodó szerint 2050-ig le kellene lépni innen, különben a kipusztulás vár ránk. A Mars One projekt már várja azokat az önként jelentkezőket, akik szeretnének eljutni a vörös bolygóra. Az ambiciózus és kissé őrült terv szerint egy tévés valóságshow keretében castingolnák a jelentkezőket, akik 2023-ban, többéves kiképzés után indulhatnának el a Marsra. A jegy csak oda szól, vagyis nincs visszaút.

18 éves kor fölött bárki jelentkezhet: egyperces kisfilmeket várnak, amelyben a vállalkozó szellemű egyén megindokolja, miért is szeretne eljutni a távoli bolygóra. A szervezők több százezer videót várnak, amelyek közül végül négy szerencsést (?) fognak kiválasztani. (Az első telepesjelöltek kisfilmjeit meg is nézheted honlapjukon. Az első két napban 33 ezer jelentkezést regisztráltak.) A Mars One projekt 2016-ban négy teherszállítmányt kíván eljuttatni a bolygóra, majd elkezdi megépíteni az első marsi kolóniát. Aki lemarad az első fuvarról, annak sem kell aggódnia: kétévente újabb csapatok indulnak a Terráról (értsd: a Földről) új otthonunk felé.

Amíg nem épülnek meg az első rendes kocsmák, mi tuti maradunk, ahol vagyunk. Itt követheted őket.

Curiosity Mars Rover

A NASA szerintünk az utolsó holdra szállás, vagyis 1972 után Csipkerózsika-álomba szenderült, a kilencvenes és kétezres években is halál unalmas volt, de aztán jött a Curiosity, és a dolgok hirtelen izgalmassá váltak. A marsjáró tavaly augusztusban landolt a vörös bolygón, és kapásból divatba hozta egyrészt a Marsot, másrészt magát az űrkutatást. Fúr, mintát vesz, analizál és fantasztikus panorámafelvételeket készít arról a planétáról, ami valami furcsa oknál fogva nagyon beakadt az emberiségnek, elég, ha Giovanni Schiaparelli olasz csillagászra gondolunk, aki az első térképet rajzolta a Marsról 1877-ben.

A Curiosity saját Facebook-oldalán egyes szám első személyben jelentkezik be napi rendszerességgel. (Nem mellékesen abban a Jet Propulsion Laboratoryban építették, amely Kármán Tódor hathatós közreműködésével jött létre 1936-ban.) Érdemes csekkolni a NASA TV-t is, április 20-án például hatórás élő közvetítést nyomtak egy űrsétáról a Nemzetközi Űrállomáson.

Copenhagen Suborbitals

„A küldetésünk nagyon egyszerű. Azon dolgozunk, hogy embert juttassunk az űrbe.” Ezzel a tökös szöveggel nyit a Copenhagen Suborbitals nevű dán csapat honlapja. Peter Madsen és Christian von Bengtson a fapados űrutazás úttörői lehetnek: azt kívánják demonstrálni, hogy komoly anyagi bázis és kormánytámogatás nélkül is ki lehet jutni a világűrbe. A pénzt támogatóktól, szponzoroktól szerzik, munkatársaik pedig részmunkaidőben segítik őket. Két poszter megvásárlásával mi is támogathatjuk őket. Facebook-oldalukon követheted, hogyan sufnituningolják az űreszközt egy koppenhágai hangárban.

Puli Space Technologies

Ha ott akarunk lenni, amikor a Földről elköltöző emberiség felosztja a világűrt, és kapni is akarunk valamit, nem árt, ha már most megvetjük a lábunkat a kozmoszban. Vagy a kerekeinket. A Puli Space Technologies nevű magyar vállalkozás a Google Lunar X Prize verseny keretében éppen erre készül. A Pulinak legkésőbb 2015 végéig kell feljutnia a Holdra, ott felvételeket készítenie, majd megtennie legalább ötszáz métert, és újabb felvételekkel jelentkezni. A projekt két és fél éve életképes, a rovert két hónapja Marokkóban tesztelték, és nem mellékesen a fedélzeten tudhatják az univerzum legdögösebb (és legszerényebb) űrrepülő mérnökét, Krammer Anettet. Facebook-oldalukon napi szinten követheted a fejleményeket!

SpaceX

A polgári űrrepülés születése itt zajlik a szemünk előtt, a történelmi átalakulás egyik úttörője pedig a SpaceX. Az amerikai vállalat Dragon névre hallgató kapszulája márciusban tehercsomagot szállított fel a nemzetközi űrállomásra a NASA megbízásából, majd másfél tonna cuccal vissza is tért onnan. A SpaceX egyébként olyan rakétákat is fejleszt, amelyeket nem csak kilőnek, hanem – korábban példa nélküli módon – le is tudnak szállni (a korábbi rakéták szétestek, elégtek, és ennyi). Kész, a maszekok bevették a világűrt. Itt követheted őket.

Taikonauták

Kik azok a taikonauták? Hát kínai űrhajósok, csak nekik is megvan a saját elnevezésük, ahogy az amerikaiaknak (asztronauta) és az oroszoknak (kozmonauta) is megvolt. A helyzet az, hogy a kínai űrprogram nagyon zajlik, de egy linket sem tudunk prezentálni, ugyanis ők nem olyan nyitottak, mint a NASA, és nincs Hadfield ezredesük sem. Ennek ellenére oda kell figyelni rájuk, mert a világhatalmi erőfitogtatás gesztusaként embert akarnak juttatni a Holdra, de a magunk részéről azon sem lennénk meglepődve, ha az első marsi kolóniákat Chinatownnak hívnák. A Shenzhou–10-et állítólag idén júniusban lövik fel a kínai Bajkonurból, Jiaquanból, a fő cél pedig egy űrállomás befejezése 2020-ra. Nem követheted őket, mert nem akarják.

Bigelow Aerospace

Krammer Anett, űrrepülőmérnök, a Puli Space munkatársa szerint jelen pillanatban nem az lenne a fontos, hogy embert juttassunk a Marsra, hanem az, hogy az űrbe jutás költségei a töredékére csökkenjenek. Ebben segíthet az amerikai Bigelow Aerospace fejlesztése, a felfújható űrmodul. A NASA már bejelentette, tesztelni fogja a terméket a Nemzetközi Űrállomáson. A projekt lényege, hogy 2015-ig egy extra hálószobát csatoljanak az űrállomáshoz. A Las Vegas-i cég fejlesztése szakértők szerint nagyban csökkentheti a költségeket, és komoly potenciált látnak benne a jövőre nézve. A cég tulajdonosa egy korábbi szállodatulajdonos, Robert Bigelow, akinek nem titkolt vágya, hogy egy felfújható hotelt juttasson az űrbe 2016 környékén. Itt követheted a cég életét.

Virgin Galactic

Az űrturizmus létezik, már profitot termel, hiszen a Sir Richard Branson vezette Virgin Galactic 200 ezer dollárért már árulja a jegyeket űrugrásához, melyet Space Ship One nevű repülőgépével fognak végrehajtani – hogy pontosan mikor, azt nem tudni, állítólag idén, de az időpont folyamatosan csúszik. A cég 2004-ben három alkalommal már felrepült száz kilométer fölé, ami a világűr határa, de amíg utasokat is felvihet oda, addig még el kell telnie egy kis időnek.

A 44 millió forintos jegyért hatpercnyi súlytalansági állapotot kap az utas, majd az űrrepülő vissza is indul a Földre. Brad Pittnek és Angelina Jolie-nak már van jegye. Amíg az Easyjet vagy a Wizzair az összeg töredékéért beindítja hasonló jellegű szolgáltatásait, még várnunk kell, de türelmesek vagyunk. Itt követheted a Virgin Galacticot.

Elon Musk

Egy halom zseni dolgozik az űriparban, és Elon Musk csak egy ezek közül, de valamiért teljesen megbabonázott minket. Nos, nem csak minket, hanem például a korábban már említett gigamilliárdos Richard Bransont is, aki nemrégiben így méltatta a 41 éves géniuszt a Time hasábjain: „Cégei, a Tesla Motors és a SolarCity a tiszta, megújuló energián alapuló jövőt valósággá tették. Erős paradoxon, hogy Elon azon dolgozik, hogy elviselhetőbbé tegye a bolygónkat, miközben űrhajót épít, amivel aztán elhagyhatjuk ezt a helyet.” Musk a SpaceX, a Tesla Motors és a SolarCity vezérigazgatója, ha követni akarod, mit csinál, akkor pipáld be a fentebb említett cégek Facebook-oldalait, ugyanis neki nincs sem saját FB-profilja, sem pedig honlapja.

A zöldenergián alapuló közlekedés úttörőjének, plusz egy sikeres magánkézben lévő űrvállalat tulajdonosának lenni már több mint elég a halhatatlansághoz, de szerintünk még több is van ebben az igencsak inspiráló figurában. Dizájn, technológia és biznisz – az ezekhez való érzék együttes jelenléte jellemzi Muskot, akiből a kockázatvállalási hajlam sem hiányzik, ugyanis a SpaceX-szel például napról napra saját vagyonát kockáztatja. Ő korunk címszereplője, aki vállalkozásaival, víziójával átalakítja világunkat, a jövőnket. Még fogunk hallani róla.

(Fotók: Hivatalos Facebook-oldalak)