Nem túlzás azt állítani, hogy a hidak építészeti műalkotások, és a világ különleges hídjai között akadnak látványos, hihetetlen és egészen furcsa megoldások is. Mutatunk egy pár érdekes hidat a világból.
A hídépítés története egyidős az emberiség történetével. Az emberek először csak a természet adta képződményeket használták hídként, majd tudatosan is építettek hidakat, évezredeken át hasonló technikával. Az ókorban a hidakat már mérnökök tervezték, az ipari forradalomban újabb anyagok jelentek meg, amivel megteremtették a modern hídépítés alapjait. A cikkünkben nem elsősorban a hidak legjeit mutatjuk be, hanem nyolc olyan különleges konstrukciót, amely a látványával is érdemes a figyelmedre.
Híd vagy felüljáró?
A hidaknak számtalan formája létezik, felépítésük és rendeltetésük szerint is lehet osztályozni őket. Az áthidalt akadály jellege szerint a folyón átívelő hidakon kívül beszélhetünk felüljáróról, ami közlekedési útvonalak, közút, vasút keresztezésére szolgál, vagy viaduktról, ami elsősorban nem vízfolyást, hanem nagyobb völgyet hidal át. Tehát kijelenthetjük, hogy minden felüljáró híd, de nem minden híd felüljáró.
Hongkong–Csuhaj–Makaó híd, Kína
A világ leghosszabb tengeri hídja 55 kilométeres, két ázsiai metropoliszt, Hongkongot és Makaót köti össze a dél-kínai fejlődő terület központjával, Csuhaj városával a Gyöngy-folyó deltájában. Az átkelő érdekessége, hogy egy hosszan kígyózó hídon kívül két mesterséges sziget közé épített 6,7 kilométeres alagútból áll, ezzel négyről egy órára csökkent a Hongkong és Csuhaj közötti út. A 2018-ban átadott hidat kilenc évig építették, és úgy tervezték meg, hogy ellenálljon kétszáz km/órás széllökésnek, 8-as erősségű földrengésnek vagy egy 300 ezer tonnás hajóval való ütközésnek is.
Gateshead Millennium híd, Anglia
A világ első dönthető hídja, ami két egymást keresztező ívből áll, Gateshead és Newcastle városrészét köti össze a Tyne folyón. A tervezésére a kilencvenes évek végén pályázatot írtak ki, és a nem mindennapi konstrukciót 2001-ben adták át a gyalogosok és kerékpárosok forgalmának. A 126 méter hosszú híd 50 méterrel magasodik a folyó felszíne fölé, és érdekessége, hogy egyben billenthető meg a hajóforgalom áthaladásához. A 850 tonnás szerkezetet négy percbe telik felhajtani, a különleges mozgása miatt a helyiek kacsintó hídnak is szokták nevezni.
Rakotz-híd, Németország
Az ókorban és a középkorban ördöghídnak nevezték azokat a hidakat, amelyek jellemzően kőből épült ívhidak, és számtalan monda kapcsolódik hozzájuk, a legtöbbször elképzelhetetlennek vélt szerkezeteket a hiedelmek szerint csakis az ördög építhette. A észak-szászországi Rakotzbrückét is ördöghídként emlegetik, pedig nem is középkori, hiszen a 19. században épült, a lengyel határ melletti, koramlaui azálea- és rododendronparkban található. A mesébe illő látványát fokozza, hogy az alatta lévő víztükörben tökéletes kört alkot az íve.
Fehér Sárkány-híd, Vietnám
A legjobb hídépítő anyagok közé biztosan nem sorolnád az üveget, pedig sorra licitálnak egymásra a világ leghosszabb üveghídjai. A címet jelenleg a vietnámi Bach Long, azaz Fehér Sárkány-híd viselheti, amely 632 méteres hosszával 150 méteres mélységet hidal át két hegy között, és a csupán két éve átadott 526 méteres kínai üveghídtól vette át az elsőséget. A híd járófelületét három réteg edzett üvegből készítették, és azt mondják, ha az egyik réteg el is törne, a másik kettő még mindig öt tonnát bír. A teherbírását teherautókkal tesztelték, egyszerre ötszázan tartózkodhatnak rajta.
Esima Ohasi-híd, Japán
Japánban van egy híd, ami úgy tűnik, mintha egy hullámvasút lenne, pedig csak optikai csalódás mutatja félelmetesnek. A Nakaumi-tó felett, Macue és Szakaiminato városát összekötő, 2004-ben átadott, 1,7 kilométeres hidat azért tervezték ennyire magasra, csaknem 45 méteresre, hogy a hajók átférjenek alatta. Az egyik oldalról 5,1 százalékos, a másikról 6,1 százalékos emelkedés valójában nem is vészes, távolról nézve egyáltalán nem tűnik rettenetesnek a híd. Az elődje felnyitható volt, de a nagy hajóforgalom miatt naponta csak négyezer autó tudott átkelni rajta.
Sárkány-híd, Vietnám
Nem azért került be a válogatásunkba, mert Vietnám leghosszabb hídja, hanem azért mert egy óriási aranysárkány fonja át, a helyiek szerint ugyanis a sárkány az erőt, a nemességet és a jó szerencsét szimbolizálja. A sárkányhíd már nappal is lenyűgöző látványt nyújt minden átkelőnek, de hétvégén esténként igazi turistalátványosságnak számít, a sárkány feje ugyanis tüzet okád, még különlegesebbé téve a 2013-ban átadott hidat, ami egyébként éppen 666 méter hosszú.
Mózes-híd, Hollandia
A 17. században erődök és vizesárkok védték Hollandiát a francia és spanyol hódítókkal szemben. Az egyik erőd, a Fort de Roovere felújítása során találták ki a „láthatatlan” hidat, amit úgy építettek meg, hogy távolról ne lehessen látni, hiszen egészen a víz szintjéig süllyesztették. A hidat Mózes-hídnak is nevezik a Vörös-tengert kettéválasztó Mózes bibliai alakja után, hiszen azt az illúziót kelti, hogy száraz lábbal kelhetünk át a vizesárkon.
Falkirk Wheel, Skócia
Szigorúan véve nem számít hídnak, mégis vehetjük annak, hiszen két csatornát köt össze a skóciai Falkirk Wheel, a világ egyetlen forgó hajóliftje. A Glasgow és Edinburgh közti csatornák 35 méteres szintkülönbségét a huszadik század első felében még hagyományos zsiliprendszerrel kötötték össze, de a 2002-ben átadott új konstrukció igazi mérnöki csemegének számít. A formáját a kétfejű kelta fejszék ihlették, az 500 tonnás teherbírású gondoláiba úszó hajókat elegáns forgással emeli fel vagy süllyeszti le, félfordulatonként mindössze 1,5 kilowattóra energia felhasználásával.
(Képek: Getty Images)
Mutatunk még egy pár különleges hidat: