Budapest előbb említett nyavalyái nem csak vizuálisan rontanak a városon, de gazdaságilag is jelentős problémának tekinthetőek, hiszen miközben az önkormányzatok és magántulajdonosok elesnek az ingatlanokból származó bevételektől, rengeteg fiatal, feltörekvő vállalkozás, szervezet tengődik bázis nélkül, a magántulajdonok magas bérleti díjai között. A főváros és a Kortárs Építészeti Központ most összefogott, hogy közös nevezőre juttassa a két oldalt, és ezzel hosszú távon újra élettel és értelemmel töltse meg a belvárost.

A Kék Lakatlan projektjével olyan társadalmi, szociális és kulturális vállalkozásokat keres, amiknek működéséhez elengedhetetlen a közösségi tér. A Lakatlan nemrég lezárult pályázatán a nyertesek ingatlanvárólistára kerülnek, illetve olyan üzleti és jogi segítséget is kapnak, hogy ötleteikből fenntartható, életképes és sikeres vállalkozások váljanak

A program rendeleti szinten is újragondolja a közösségi ingatlanok hasznosításának feltételeit, hiszen – mint azt láthatjuk – a jelenlegi szabályozás kedvezőtlen. Első lépésben egy látványos kiállítással hívta fel a figyelmet a problémára: a kietlen, lehangoló kirakatokba fiatal, sikeres vállalkozók portréi kerültek, ami a vizuális rendcsinálás mellett ösztönző propaganda is egyben a lézengő, utat kereső vállalkozások számára.

Finta Sándor főépítész szerint már az komoly eredmény, hogy sikerült meggyőzniük a kerületi önkormányzatokat, vegyenek részt a programban, hiszen fontos társadalmi és gazdasági problémáról van szó. "Az a tervünk, hogy valamennyi önkormányzat betesz a kalapba egy-két ingatlant, amiket aztán pályázatjelleggel, meghatározott időre, kedvezményes áron elérhetővé teszünk induló társadalmi, kulturális vállalkozásoknak, startupoknak." Ez a projekt tehát hamar rávilágít az együttműködések nehézségeire, buktatóira, amiket a projektgazdák folyamatosan koordinálnak.

„Az már óriási sikert jelentene, ha összejönne húsz–harminc üzlet, amire lehet pályázni, de ehhez először rendeleti szinten is módosítani kell a feltételeket. Jelenleg nagyon kötöttek a vagyonrendeletek, és hiába mutat hajlandóságot egy önkormányzat a közösségi terek megnyitására, amíg a szabályozás ezt nem teszi lehetővé” – magyarázza Finta Sándor, miért kell megváltoztatni a válság előtti korból származó, profitorientált vagyonkezelési gyakorlatot.

A projekt háttérrendszerének feltételeit jelenleg vizsgálja a főváros és az érintett önkormányzatok, hogy az új rendeletek mindkét oldal számára kedvező alternatívát nyújthasson. Így például lehet, hogy a kezdő vállalkozás felújítja a megpályázott helységet, melynek költségeit levonják a bérleti díjból. „A cél, hogy ne az ár döntsön, hanem az ötlet, az üzleti terv és a társadalmi haszon.” Vagyis míg a Lakatlan alulról szerveződik és készíti elő a tartalmat, addig a Rögtön Jövök felülről tapossa az utat, hogy a város is, a kezdő vállalkozások is és a gazdaság is profitáljon.

A két projektgazda által üzemeltetett Rögtön Jövök projektgaléria a Kossuth Lajos utcában ezeket a folyamatokat segíti elő. Nemzetközi kiállításokkal, workshopokkal, szakmai és nyilvános fórumokkal támogatják az együttműködések megvalósulását, illetve a nemzetközi jó megoldásokat, ingatlanmenedzsment-gyakorlatokat is bemutatják. A galéria tehát pop-up jelleggel, egy-két hetes vagy napos kezdeményezéseket is örömmel fogad, legyen az civil rendezvény, gazdasági fórum vagy kulturális program.

A probléma nem csak budapesti, számos nyugati város szenved a kiüresedéstől és az elhaló ingatlanoktól, aminek számos oka van. Bréma például saját belső irodát nyitott, Amszterdam egy támogatási ösztönző rendszert és közvetítő irodát üzemeltet, most pedig Budapest is megérett a kezdeményezésre.