Barcelonában kipróbáltuk a vadiúj Galaxy S9-et, aminek nagyon jól áll a lila, de ez hagyján ahhoz képest, hogy másodpercenként 960 képet tud csinálni, és valós időben modellezi le az arcunkat.
A Samsungot dicséri, hogy bár a tavalyi telefon olyan jó lett, hogy tulajdonképpen bele is fért volna egy év pihi, nem próbálták alibizéssel kibekkelni az idei csúcsmodellt, hanem helyette befoltozták azokat a lyukakat, amikben még volt hova fejlődni, vagyis mindenen csiszoltak, ami csiszolásra méltónak találtatott.
Emiatt aztán a telefon első ránézésre maradt ugyanolyan, mint amilyen volt - érthető, hiszen az S8-nál szebb telefont momentán elég nehéz lenne összehozni. Az sem igazán szorul magyarázatra, miért nem nőtt a kijelző felbontása, hiszen a 2960x1440 pixel mindenre elég, a telefon mérete pedig szintén megegyezik a tavalyi modellével, ami azt jelenti, hogy még a nagyobb, 6,2 colos kijelzős S9 Plust is kényelmesen lehet egy kézzel kezelni.
A Samsung a hátlapon is csak annyit változtatott, amit feltétlenül szükséges volt, vagyis az ujjlenyomat-olvasót átrakták, na meg persze érkezett az S9 Plusba egy duál kamera. A Samsung régóta adós volt azzal, hogy a csúcstelefonja a lehető legjobb kamerával virítson, és tavaly a Note 8-cal már be is mutatták, hogy tudnak, ha akarnak (a DxOMark értékelése szerint, ha csak a fotós képességeket nézzük, a Note 8 volt a tavalyi év legjobb telefonja). Itt volt tehát az ideje, hogy az S-széria is felzárkózzon, és hát ilyen felzárkózást utoljára talán Sebastian Vetteltől láttunk a Malajziai Nagydíjon.
Az egy telefotó lencséből és egy széles látószögű objektívből álló duál kamera még hagyján (a Samsung S9-ek a Google Pixelhez és a Huawei Mate 10-hez hasonlóan már nem két kamerával, hanem a dual pixel technológiát kihasználva, szoftveresen oldják meg a tavalyi év egyik legnagyobb durranásának számító portréfotózást), de a Samsung emellett olyan technológiákat is felvonultatott, mint előttük még senki: az állítható rekesznyílás lehetővé teszi, hogy még jobban tudjuk optimalizálni a beállításainkat attól függően, hogy mennyi fény van (mellesleg az f/1.5ös rekeszértéknél kisebbet jelenleg egy telefon sem tud), a slow mo funkcióval pedig másodpercenként 960 képkockás videót is rögzíthetünk.
Ez utóbbi amúgy működik manuálisan és automatikusan is, vagyis a telefon magától felismeri a gyors mozgást, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint kattintani. Ezt a funkciót persze néhány hónap múlva már a pokolba fogjuk kívánni, amikor a Facebookon minden második poszt valamilyen szuperlassításos videó lesz, de ez nem a Samsung hibája.
Szintén sokat csiszolt a Samsung az íriszszkenneren és az arcfelismerő funkción, amivel mi tavaly külön-külön annyira azért nem voltunk megelégedve, de most a kettőt egybegyúrták, ami elvileg sokkal megbízhatóbbá teszi a rendszer működését (az íriszszkenner előnyei kevésbé ideális fényviszonyok között nyilvánulnak meg, míg verőfényes napsütésben az arcfelismerő a nyerő).
És akkor még nem is beszéltünk az AR emojinak nevezett jelenségről, vagyis hogy a telefon az arcodat beszkennelve pillanatok alatt képes létrehozni a rajzfilmfigura-szerű, három dimenziós modelledet, amivel aztán ugyanúgy real time-ban bohóckodhatsz, mint az Apple animojiaival. Hogy fog-e akkorát ütni, nem tudjuk, de az biztos, hogy a technológia legalább olyan látványos.
Mivel a bemutató utáni kavalkádban olyan hangzavar volt, mint falusi búcsúban, sajnos nem tudtuk kipróbálni az S9 egy másik érdekes újdonságát, a sztereó hangszórót, amit Dolby Vision hangzással is megtámogattak, szóval jó eséllyel sokkal jobb hangminőséget kapunk, mint egy átlagos telefonnál, bár arra azért nem tippelnénk nagy összegben, hogy ezután a Bluetooth-os hangfalat akár ott is felejthetjük a buszmegállóban.
Mint ahogy egyelőre a számítógépünket sem lesz érdemes elhagynunk, bár a Samsung a tavalyi DEX-dokkoló bemutatása után idén még egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy egyszer ne csak a telefonunkat, hanem a számítógépünket is úgy hívják, hogy S akármennyi. A megújult DEX Stationben a telefon már nem áll, hanem fekszik, és mindenképpen plusz pont jár érte, hogy már három USB-csatlakozó is van rajta, vagyis akkor is vígan használhatjuk a telefont számítógéppé alakító átalakítót, ha nincs Bluetooth-os egerünk és billentyűzetünk.
Végezetül meg kell említenünk, hogy a lila színnel a Samsung nagyon betalált - pedig elég rizikós húzásnak tűnt, de a hivatalosan orgonalilának nevezett szín élőben veszettül jól áll az S9-nek. A 310 ezer forintos ár (S9 Plus) már annyira nem, de ez a következő hetekben, az előrendelési akció keretében még lealkudható a lélektani háromszázas határ alá.