Ha jól akarsz keresni a jövőben is: ezek a következő évtizedek sikerszakmái

Alapvetően fontos a nyelvtudás és a számítógép legalább felhasználói szintű ismerete, de ennél azért konkrétabb tippjeink vannak.

Nem is olyan régen még voltak olyan foglalkozások, ahol tudni lehetett, hogy ugyanazon a kapun fog kilépni az ember a nyugdíj előtti utolsó munkanapján, amelyen végzett szakmunkásként tizennyolc-kilenc évesen belépett. Ma már az sem biztos, ugyanabban a szakmában marad évtizedeken keresztül valaki, nem hogy ugyanannál a munkáltatónál.

A technikai fejlődés miatt komplett szakmák szűntek meg a múlt században – ahogy persze korábban is –, és például az önvezető autók terjedését sem fogja megakadályozni, hogy van egy taxisnak nevezett hivatás, ahol személyszállításból élnek sokan.

Automatizálás az elmúlt 100 évben: szakmák, amelyeket megölt a technikai fejlődés

Ami ma a videotékás, az pár évtizede a bányász, korábban pedig a drótostót volt.

A rugalmasság és a fejlődési, változtatási képesség az egyik legfontosabb tulajdonsága a XXI. századi munkavállalónak, pályaválasztáskor mégis meg kell próbálni előre tervezni, már amennyire lehet, ahelyett, hogy legyintenénk, szinte mindegy, mit tanulunk, mert tíz év múlva úgyis minden más lesz.

Új Mercedes-Benz B 250 e. CO2-kibocsátás: 0 g/km

Jelenleg már az árufeltöltő is hiányszakmának számít, de nem nehéz megjósolni, hogy ez a probléma akár egy kis minimálbér-emeléssel is megoldódhat, és meglepődnénk, ha 2030-ban is ember rakodná az ásványvizet a polcokra. A villamosmérnök és gépészmérnök viszont ma is keresett és megfizetett – itthon is viszonylag, külföldön persze még inkább –, a magyarországi autógyáraknak is folyamatosan szüksége van rájuk, és garantálható, hogy a mind inkább gépesített világban ez csak fokozódni fog. A kecskeméti Mercedes-gyár például a helyi Pallasz Athéné Egyetemmel együttműködve folyik duális képzés 2012 óta, a tanulók gyakorlatot szerezhetnek a gyárban, így az egyetem elvégzésekor további képzések nélkül, akár azonnal munkába állhatnak.

Ha több a számítógép, több emberre lesz szükség, aki ért is hozzá. Az informatikus ma is hiányszakma, és csak nőni fog az igény a korszerű tudású informatikusokra, programozókra, szoftverfejlesztőkre, akik ráadásul néhány év alatt megtöbbszörözhetik a kezdőfizetésüket.

Hogy mekkora lesz a szélenergia vagy a napenergia részesedése a hazai energiaszektorban, nem tudjuk, azt viszont biztosan, hogy egy energetikai mérnökre hosszú távon is szükség lesz. Sőt, nem csak mérnökre, hanem karbantartóra, fejlesztőre, kutatóra is ebben a szektorban.

Nem az egészségügy ugrik be először a jól kereső szakmák kapcsán, az viszont tény, hogy egészségügyi dolgozóra – ápolóra, szakorvosra… – egészen biztos nagy szükség lesz az egyre öregedő társadalomban. Külföldön az anyagi elismerés sem hiányzik, mire a mostani pályaválasztó elvégi az egyetemet, talán itthon is javul a helyzet.

A szakmunkásképzőket átnevezték szakiskolának, aztán szakközépiskolának, az viszont nem változik, hogy ha valaki ismer egy jó asztalost, vízvezeték-szerelőt, kőművest vagy lakatost, akkor annak a telefonszáma kézről kézre jár az ismeretségi körében. Egyre kevesebben jelentkeznek szakmunkásokat képző intézménybe, szinte valamennyi szakipari munkás foglalkozás hiányszakmának számít, ezért nem csak az elhelyezkedés, hanem a jó fizetés is garantált, akár egyéni vállalkozóként is.


Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon