A köznyelvben vega mindenki, aki nem eszik húst. Ennél viszont összetettebb a kép, és a vegetáriánusoknál is van egy, a mindenevők számára még ijesztőbben önmegtartóztató réteg: a vegánoké. De lehet, hogy nem is szenvednek, hanem ők tudják a tutit?
A definíció viszonylag egyszerű: a vegán nem csak húst nem eszik, hanem állati eredetű ételeket sem, tehát kiesik például a tojás és a tejtermékek is, amibe ha a mindenevő egy kicsit is belegondol, a fejéhez kap, hogy tulajdonképpen akkor semmit nem tudna sem enni, sem főzni vagy sütni.
A miért vagy vegán kérdésre adott válaszok között a környezet védelme is fel szokott bukkanni. Valahol tényleg furcsa, hogy miközben egy örökbefogadásra váró kiskutya fényképét majd mindenki megosztja a Facebookon, az emberiség naponta több mint százmillió állatot öl meg azért, hogy megegye őket. A vegánoknál ez is szempont, ahogyan a bolygó védelme is, aminek nem a sokszor szörnyű körülmények között tartott állatok tenyésztése és lemészárlása a legjobb módja.
Mindenekelőtt tisztázzuk, alkalmas-e egyáltalán az emberi szervezet arra, hogy állati eredetű étel nélkül is működjön. Dr. Tamasi József belgyógyász szakorvos szerint az ember anatómiája nem zárja ki a vegán étrendet, és "semmilyen kényszerszerűséget nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy mindenképp fogyasztania kéne húsételeket".
A helyzet inkább fordított: hús nélkül elvan az ember, növények, főleg növényi rostok nélkül viszont nincs, a kizárólagos húsevés betegségeket okozna. De vajon hozzájut-e minden szükséges tápanyaghoz a vegán étrendű ember?
Ha odafigyel, akkor igen. Tény, hogy miközben a növényi alapú étkezésnél jobb minőségű zsiradék, komplexebb szénhidrátok jutnak a szervezetbe, és az emésztéshez oly fontos rostokból is elegendő, néhány tápanyag beviteléről tudatosan kell gondoskodni.
Az energia-háztartásban fontos kreatin például tényleg főleg a húsokban található meg, de az emberi szervezet is képes előállítani argininből és glicinből. A vas – amely nélkül vérszegénység alakul ki – szintén húsokból szokott az emberi szervezetbe jutni, de növényi táplálkozással is megszerezhető, ahogyan a B12 vitamin is, utóbbi például savanyú káposztában vagy csírázott magvakban található.
De miért jó egyáltalán a vegán étrend, miről számolnak be a vegánok – mármint azok, akik okosan vegánok, nem csak úgy elhagyják az állati táplálékot, és aztán azt érzik, hogy nagyon legyengülnek. Szóval akik változatosan étkeznek hús nélkül is, úgy érzik, több energiájuk van, alacsonyabb lesz a testtömeg-indexük (BMI), szebb lesz a bőrük, a hajuk. A tejtermékeknek és vörös húsoknak nagy szerepük van a testszag kialakulásában, így ez is csökken, egyes vizsgálatok szerint pedig a mellrák és a csontritkulás kialakulásának kockázata is mérséklődik.
A lényeg: ahogyan a vegyes táplálkozásnál is, a vegán étkezésnél is fontos a változatos, tudatosan kialakított étrend. A vegánság önmagában nem rossz vagy jó, a minőségétől függ, valójában jót tesznek-e a testükkel, vagy fontos tápanyagokat vonnak meg tőle.
