A fene gondolta, hogy egy ekkora autóval ilyen olcsón lehet autózni! Az LPG-s Dacia Joggerrel az ember csak röhög a benzinárakon.

Mit csinál az egyszeri autósújság-író, ha a lánya úgy dönt, hogy érettségi után Belgiumban folytatja tanulmányait? Összeköti a szívszorító kivándorló fuvart a munkával! Mondjuk kér egy LPG-üzemű tesztautót (jó nagyot), és azzal költözteti ki a gyereket 1500 kilométerre. Így legalább el tudja mesélni az olvasóknak, érdemes-e benzin-gázos autóban gondolkodni, ha valaki sokat jár Nyugatra.

Úgy néz ki, minél nyugatabb az a nyugat, annál inkább megéri LPG-s autóval elindulni!
A Jogger a B oszlopig szinte azonos a Sanderóval, ami egy kisautó
A B oszloptól viszont váratlanul átváltozik óriási belterű, hétüléses kombivá
Minőségérzetet, prémium életérzést ne keressünk a Joggerben, de az ülése akár egy nap ezer kilométert leautózva se fájdította meg a hátam, a zajkomfortja pedig még német sztrádán is meglepően jó, lehet benne beszélgetni akár 170 felett is
A hátsó két ülést itthon hagytuk, könnyű kivenni őket, alig van súlyuk. 160 liternyi csomagtérrel még hét ülés mögött is gazdálkodhatunk
A 4,55 méter hosszú autó sokkal nagyobb belül, mint kívül

Benzin-gáz alatt most a legelterjedtebb konstrukciót, az olajipari melléktermékként keletkező LPG-vel (ez tulajdonképpen nem más, mint a palackos „pébégáz”) működő autót kell érteni. A CNG, a sűrített földgáz ma nem olyan jó biznisz a háború óta nagyon drága üzemanyag miatt, a hidrogén pedig minden szempontból egészen más történet. (Más kérdés, hogy nemrég azzal is megjártam a Németalföldet.)

Az autó egy Dacia Jogger lett, több praktikus okból. Egyrészt nemrég frissült a típus, megkapta a DC-emblémákat, az új feliratokat, így volt belőle elérhető autó az importőri flottában. Másrészt ez egy óriási belterű kombi, így miután kivettem belőle a két (meglepően könnyű, könnyedén, akár egyszerre a garázsba cipelhető) hátsó ülést, és lehajtottam a maradék három hátsó ülésből az egyiknek a támláját, simán be bírtam rakni mindent, még a forgószéket és a biciklit is, úgy, hogy mi is beférjünk hárman a cuccok mellé.

607 liter a csomagtér mérete a második üléssor mögött. 1819 liter lenne, ha a második sor üléseit is előrehajtogatnánk
A jobb hátsó ülés ledöntve, ott a szétszedett bicikli, a középső székre puha táskák kerültek. Nem elegáns, nem szép, de egy ilyen cuccolós Daciában úgyse az ilyesmi a fontos
A pőre technika is szimpatikus. Ennél a kocsinál sose érzi az ember, hogy felesleges dolgokat akar megfizettetni vele a gyártó

Harmadrészt pedig a Dacia nagyon komolyan ráfeküdt erre az LPG-témára. A Jogger, a Sandero és a Duster is kapható LPG-üzemmel, de olyannyira, hogy azonos felszereltség mellett a 40 literes benzintank mellett, a pótkerék helyén az 50 literes (ebből 40-45 litert lehet kiautózni) gáztartályt is tartalmazó kettős üzemű autók még olcsóbbak is, mint az ugyanolyan motorral szerelt, de csak benzines változatok. Az „ugyanolyan motor” a Jogger esetében az egyliteres, háromhengeres turbó, és valójában nem is egészen ugyanolyan, mert LPG-s kivitelben 10 lóerővel gyengébb, pont 100 lovas. Az 1300 kilós tömeg mellé ez nem nyomasztóan kevés:

ha nem is gyors autó a gázos Jogger, a forgalom tempóját bármikor kényelmesen lehet vele tartani.

Az LPG-s autózás egy új, gyári gázszettes autóval semmilyen extra odafigyelést nem igényel a vezetőtől. A gázos Dacia hidegen benzinnel indul, de pár másodperc után átvált az olcsóbb gázra. Ha fogytán az LPG, a kocsi előbb csipog, sípol, fütyül, de ha a sofőr nem áll meg tankolni, a Jogger menet közben, észrevehetetlenül átvált benzinre. Az üzemmód kézzel is átkapcsolható, de miért kapcsolnánk: gázos Daciával most gázzal jó autózni.

Ausztriában volt a legkisebb a különbség benzin és gáz között
Belgiumban olcsóbb az LPG, mint nálunk. Van is az utakon V8-as amerikai pickup bőséggel!
Sok autópálya-menettel benzinből 7–7,5 litert eszik a Jogger
LPG-ből 9–9,5 liter fogyott százon. Érdekes, hogy a sztrádamenet nem nyomta meg nagyon az átlagot, még a német autópálya maradék korlátozásmentes részein se szaladt el az átlag gázzal

Nálunk most kevesebb mint féláron kapjuk az LPG-t a 95-öshöz képest. A tesztautó visszaadása előtti teletankolásnál 645 forintos benzinnel töltöttem meg az egyik, 306 forintos LPG-vel a másik tankot a budaörsi Molnál. A Dacia a 3500 kilométeres túrán vegyes üzemben, főleg autópályán az egyikből 7, a másikból 9,2 litert evett százon.

Magyarországon tehát nem kérdés,hogy megéri-e gázzal autózni. Na de Nyugaton?

Ausztriában nincs ilyen jó dolguk az LPG-seknek. Az osztrák LPG drága, a legtöbb kútnál 1,2 euró egy liter. Az osztrák Agip-kúton, ahol tankoltunk, némi vigaszt azért nyújtott, hogy a totemoszlop tanúsága szerint a 95-ösért 1,719 eurót kellett volna fizetni, de ez az árkülönbség a magasabb LPG-s fogyasztással együtt nézve nem tűnik túl vonzónak a kettős üzemanyagrendszer választásához autóvásárláskor.

Mol-kút az M1-es mellett Budaörsnél: 306 forint az LPG literje
Ugyanott a 95-ös: 645 forint

A német kutakon jóval kedvezőbb a helyzet. Ott akár egy euró alatti LPG-árral is lehet találkozni, míg a 95-ös benzin ott is 1,6–1,7 euró körül mozog. Ez így már egyértelműen megéri.

Belgium pedig maga az LPG-s autózás paradicsoma. Most már értem, miért van itt olyan rettenetesen sok HEMI V8-assal szerelt Ram pickup!

Az 5,7 literes benzinmotort sem durva etetni, ha átlagosan 0,6 eurós áron lehet bele üzemanyagot venni! (54,9 cent volt a legolcsóbb tankolásunk: mai árfolyamon kb. 211 forint.) Némi plusz kilométer bevállalásával egyébként itt akár 0,499 eurós áron is találtunk volna LPG-t, egy gázautós weboldal szerint – vagyis a belgáknál akár kétszáz forint alatti literenkénti áron is meg lehet tankolni az LPG-s kocsikat!

Egy kis szívás azért minden alternatív üzemanyag mellé jár. Az LPG-tankolásnál például a butább kutakon (szinte mindenhol) végig nyomni kell a gombot a kútoszlopon; ez két-három perc kényelmetlenség
Gombnyomós tankolás valahol Európában
Kellemetlen az is, amikor az ember kinézi a kutat egy LPG-töltőket listázó appban, aztán egy cetli fogadja pár kilométerre az autópályától, ahol elvileg olcsóbb a gáz: itt most nem fogsz tankolni

Mivel a visszaúton Münchent is érintettük (így lett igazán munka a gyerekköltöztetésből: visszafelé elmentem az IAA Mobility sajtónapjára), még Luxemburgban is sikerült tankolnunk egyet, 0,657 eurós áron. Ezek után újra szinte sokkolt az egyeurós német, pláne az 1,2 eurós osztrák ár, amíg újra meg nem nyugodtam a jóféle hazai LPG 306 Ft/literjét látva.

Az egyetlen problémám az LPG-s autózással: a kis macera a tankolásnál.

Megítélés kérdése, hogy itthon a nagyobb vagy a kisebb az a macera, mert nálunk valamiért nem tankolhat a maga kezével az egyszeri gázautós, mindenképpen a kutas segítségét kell kérni. Kint viszont mindenhol felnőttként kezeli az embert a rendszer, talán már túlságosan is. Az LPG-s autók töltőnyílása ugyanis nem egy szabvány szerint készül, és töltőpisztolyból és kétféle van. Így sokszor adaptert kellett kunyerálni, kiválasztani a megfelelőt a sok közül, rácsavarozni a Dacia csatlakozójára, majd arra ráfogatni a töltőpisztolyt. Már ha volt megfelelő adapter a benzinkúton. Többnyire azért volt, és csak egy helyen kellett odaadnom a személyimet, amíg tankoltam, hogy meg ne lépjek a párdekás fémdarabbal. Ja, és bár léteznek automata kutak is, a legtöbbnél a tankolás alatt, két-három percen át végig nyomni kell egy gombot.

Ez a Joggerhez való töltőpisztoly: nem kell tekergetni, csak rányomjuk a csonkra a végét, megmarkoljuk a kart, és reteszelünk a pöcökkel. Tízből kábé három kút volt ilyen a túrán
A legmenőbb töltőoszlopok két oldalán két különböző szabványú töltőfejet találunk
Az ember persze hamar megtanulja szemre is felismerni, melyik adapter megy az ő kocsijára (legalsó a képen)
Elegáns rézadapterek egy kútnál
Hopp: az adapter menete mellől hiányzik a gumitömítés! Szerencsére volt egy másik is a dobozban, azon megvolt (az látható már rácsavarva a töltőnyílásra)

Az LPG-s Jogger remekül teljesített a mára alaposan benyugtatózott osztrák, német és főleg belga forgalomban. Ausztriában a 130, Belgiumban a 120 km/óra elvi sztrádamaximumot csendesen, egykedvűen tartotta, és városi, országúti forgalomban is abszolút elég volt a dinamikája mindenre, még telepakolva is. A német autópályán a még létező limitálatlan részeken pedig odafelé rakottan 170-ig, visszafelé két személlyel óra szerint 180-ig is fel lehetett kergetni egy-egy üresebb szakaszon, a 150–160 pedig a meredekebb részek kivételével semmi nehézséget, csak kényelmes, csendes, nyugis tempomatos gurulást jelentett neki.

A benzin-gázos Dacia Joggernél nagyon könnyen lehet találni finomabban kimunkált, durván magasabb minőségérzetet nyújtó, jobban felszerelt, divatosabb, még akár tágasabb családi autókat a piacon. De praktikusabbat, jobb ár-érték-arányút? Nem hiszem, addig legalábbis biztos nem, amíg az LPG ára kevesebb mint fele a benzinnek, a kocsi pedig csak 30%-kal eszik belőle többet.

Ha egy jóval rövidebb gurulás után írt, viszont a kocsi finomabb részleteit is taglaló teszt érdekel az LPG-s Dacia Joggerről, olyanunk is van:

Életemben először tankoltam LPG-autógázt! Gázüzemű Dacia Jogger-teszt

A hétszemélyes Dacia Jogger gázüzemű változata nem más, mint egy megtestesült óriási négykerekű ár-érték-arány.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés