Kevés az esély rá, hogy láttál már élőben egyet a Volkswagen hetvenes évekbeli sportkupéjából, az SP2-ből ugyanis alig néhány darab jutott el Európába. A brazil képviselet által tervezett típus nem a formája miatt nem lett sikeres.
A hetvenes évektől egészen 1990-ig nem lehetett új autókat importálni Brazíliába, mert a kormány nem akart idegen típusokat látni az utcákon, ezért csak a helyi gyártás jöhetett szóba. A Volkswagen brazil képviselete pedig nemcsak gyártott, hanem fejlesztett is saját modelleket, ezek egyike volt az 1972-ben bemutatott SP.
Az alapokat a Type 3 adta, egy olyan Volkswagen, amit szinte csak a márka rajongói ismernek. A Type 1 volt a Bogár, a Type 2 a Transporter, ezzel a modellel pedig a tehetősebb vevőket vették célba.
A lépcsőshátú, ferdehátú és kombi karosszériával is forgalmazott Type 3 éppúgy farmotoros, hátsókerék-hajtású volt, mint a Bogár.
Az SP is a farmotoros felépítést örökölte, és ugyan valamivel növelték a teljesítményét, még így is ez volt a leggyengébb pontja. Az 1,6 literes bokszermotorja csak 65 lóerős volt, és az 1,7 literes változat sem tudott többet 75 lóerőnél, amivel fájdalmasan lassú lett.
16 másodpercnél is több idő alatt gyorsult százra, és csak hátszélben ment többet 160 km/óránál.
A formája pedig egészen jól sikerült, inkább a gyenge teljesítménye miatt nem lett sikeres,
1976-ig alig több, mint 10 ezer példánya készült, amiből csak elvétve jutott Európába. Pedig itt is forgalmazhatták volna, de addigra a Volkswagen már szabadult volna a farmotoros koncepciótól. 1974-re kész lett a jóval modernebb Scirocco.
