A kilencvenes évek elején úgy tűnt, hogy minden valóra válhat, és a mérnökök szárnyaló fantáziája alkotta azt a bőröndből kihajtható járművet, amivel a reptereken lehetett volna gyorsabban közlekedni.
A Mazdánál is izgalmas időszaknak indult a kilencvenes évek, hiszen alig tudták kielégíteni az igényeket az elképesztően népszerű MX-5 iránt, és első japán gyártóként ekkor nyerték meg a 24 órás Le Mans-i versenyt. Minden idők egyik legfurcsább prototípusa, a bőröndből kihajtható háromkerekű jármű is ekkor született.
Már három évtizeddel ezelőtt is szárnyalhatott a fantáziája a Mazda mérnökeinek,
ugyanis 1989 és 1991 között olyan házon beüli versenyeket rendeztek a hirosimai központban, amelyen a különböző osztályok csapatai álltak elő különböző kreatív mobilitási ötletekkel, a legjobbakat pedig valóra is váltották. Így született a Mazda egyik legfurcsább járműve.
A japán márka sebességváltó-tesztelő és kutató egységének hét mérnökből álló csapata kapott lehetőséget az őrült ötlete megvalósítására. Szereztek egy Japánban népszerű mini motorkerékpárt, és a lehető legnagyobb bőröndöt, amit csak kaphattak, és
megalkották azt a járművet, amely a repülőterek közlekedését gyorsította volna fel.
A 75 x 57 centiméteres Samsonite bőröndöt egy 34 köbcentis, kétütemű motor hajtotta. Az összeszerelése mindössze egy percbe telt, csak az első kereket kellett kihajtani, a hátsókat felszerelni, és az ülést a helyére tenni. Az 1,7 lóerős motor akár 30 km/órás sebességet is lehetővé tett,
az alacsony súlypontja miatt olyan élmény volt vezetni, mint egy gokartot.
32 kilogrammos tömegével a bőröndautó nem volt praktikus, és a kipufogó füstje is furcsa lett volna egy reptéren. A gyártása nem is került szóba, de kiváló reklámot jelentett a Mazdának, 1991-ben a frankfurti autószalonon is kiállították. Csak három példánya készült, az egyik megsemmisült (nagy buli lehetett), a másik rejtélyes körülmények közt eltűnt, a harmadikat a márka amerikai képviselete őrzi.