A cukorka
Az egész úgy kezdődött, hogy kaptam egy e-mailt, amire azonnal válaszolnom kellett.

A tartalma pedig az, hogy a Porsche szeretné meghívni a Playert Isztambulba, az Istanbul Parkba (korábban itt voltak a Forma–1 török nagydíj futamai), ha nem túl nagy fáradság, akkor tesztelhetnénk a Porsche termékcsaládot elég tisztességes körülmények között, két napon keresztül. 42 másodpercen belül válaszoltam rá, ez volt az elmúlt 15 év legjobb levele. Majdnem olyan jó volt, mint az első szerelmeslevél, amit kaptam.

Amikor hatéves voltam...

Becsukom a szemem és visszagondolok a gyerekkoromra. Hatéves vagyok, és pedálos kisgokarttal kergetjük egymást az udvarban a szomszédokkal a nyári szünetben. 1991 van, pont, mielőtt általános iskolába kerültünk volna. Azt gondoltuk, hogy az udvar a versenypálya, a pedálos négykerekű pedig a versenyautó. Én vagyok Senna, te meg Prost. Mindannyian autóversenyzők szerettünk volna lenni. Kegyetlenül tekertük a műanyag kerekű kisgokartnak, és rohadtul egymásra húztuk a kormányt előzéskor. Két végéről égettük, mintha nem lenne holnap.

Amikor megkérdezték az oviban, hogy milyen autód lesz, ha nagy leszel?, akkor a mi időnkben automatikus válasz volt a Porsche. Most Wartburgunk van, de majd Porsche lesz. Egyelőre jó a Wartburg, mert apa úgyis lassan szokott menni, de én majd gyorsan megyek. Én majd száznyolcvannal. Apa csak 100-zal hajtja a Wareszt, amikor lemegyünk a szutyok régi 7-esen a Balatonra. Én nem leszek ilyen beszari, én majd tolom neki keményen. Annyival megyek majd, amennyi bele van írva.

Wareszünk volt, de amikor előztünk, akkor azt gondoltam magamban, hogy Porschénk van, és csúnyán legyakjuk a mellettünk közlekedő Polski Fiatot.

Imádtam kimondani: PORSCHE.

Már a nevében is benne volt a sebesség, a menetszél, a lyukacsos, levágott ujjú bőrkesztyű, a fehér maszk, amit a sisak alá veszel. Becsukott szemmel a fekete tűéles 911 mögötti elmosódott zöld-füves háttér és a szerpentinek jelennek meg. Majdnem így.

Magyarország egy porschés ország

Abból az aspektusból, hogy itt, nekünk, a Kárpát-medencében a német behatás és a szovjet uralkodás turmixában a nyugati versenyautó az X és Y generáció számára nem elsődlegesen a Ferrari, vagy a Lotus, esetleg a Lamborghini, hanem a Porsche. Ferrarit és Lambót nem igazán láttunk a magyar utakon a 90-es évek elején, de egy-egy Porsche azért feltűnt, ezért sokkal inkább tűnt mindig is beteljesíthető nagyszabású vágynak egy Porsche, mint egy Ferkó, pedig a 911 Turbo nem feltétlenül olcsóbb, mint egy Modena mondjuk. A Porsche a magyar emberek sportautó-ideálja, kijelenthetjük. A többit főleg autóskártyákból és poszterekről ismerjük csak, mi, a 70-es, 80-as éves gyermekei.

Az utazás

Szóval másnap megjött a repjegy is, meg a bővebb tájékoztató, hogy ha nincs kifogás, akkor a pálya mellett lévő ötcsillagos Radissonban leszek kénytelen kibírni azt a két éjszakát, ami megszakítja a csapatást. Na jó, legyen.

Társam a kalandokban az Origo egyik munkatársa volt, Péter (aki egyébként így élte meg a sztorit). Ezzel sokat segítettünk később a külföldi staffnak. Megérkeztünk Isztambulba, ott várt a reptéren egy férfi, táblával a kezében, amin egy elég nagy Porsche-logó volt. Hát ez a nap is eljött, amikor minket várnak egy ilyen táblával külföldön.

A program

A foglalkozás célja elvileg vezetéstechnikai tréningbe bújtatott élményautóztatás volt. Különböző feladatokat kellett végrehajtani ezekkel a típusokkal:

• Boxster 718
• Cayman
• Cayenne
• Panamera
• Macan
• 911 (Carrera, Carrera S, Turbo, Turbo S)

…de igazából szerintem az volt a célja, hogy előbb-utóbb vásároljak egyet valamelyik autóból, előtte viszont mondjam el mindenkinek, hogy mennyire kikúrt jó velük menni. Akkor ezen legyünk is túl: fogok venni öt év múlva egy 2015-ös 718 Boxstert. Nagyon tetszik.

Minden feladat előtt volt egy tízperces fejtágítás, hogy mit ne csináljunk az autóval, és hogy mit kéne igazából kimaxolni ezekben a programokban, hogy élvezzük majd a dolgot.

Terepjárás a Cayenne-nel

Általános a vélekedés a Cayenne-nel kapcsolatban, hogy egy városi terepjárónak látszani akaró bevásárlókocsiról van szó, amit magam is így gondoltam, ameddig nem mentünk ki vele terepre. Különböző megpróbáltatások után (45 fokos emelkedőn felmenni-lejönni-megállni-elindulni-fékezni, 45 fokos dőlésszögű úton oldalazni, 50 centi mély kátyúkkal megtámogatott útszakaszon átmanőverezés) megdöbbenve tapasztaltam, hogy ezt az autót nem kell félteni a terepen, és nem csak úgy néz ki, de nagyon meggyőzően is viselkedik ezekben a helyzetekben.

Azon gondolkoztam, ha olyan helyen laknék, ahol elég jó a kilátás ahhoz, hogy télen ne lehessen felmenni-lejönni, ha leszakad a hó, oda viszonylag nagy nyugalommal mernék ilyet venni, hogy a családból bárki (a friss jogsis, az óvatos és a kemény egyaránt) maximális biztonságban tudna lemenni a boltba kenyérért meg tejért.

Pályázás a Boxsterrel, pályázás a 911-gyel

Na, akkor tulajdonképpen ez itt a Main Event, amitől ugye merevedés, meg az élet nagy dolgainak átgondolása következett. Reggel ez a kép fogadott minket.

Szóval akkor délelőtt az lesz a feladat, hogy ezeket az autókat sorban szépen mindenki kipróbálja. A Forma–1-es pályán. Kiült a vigyor az arcomra, mint amikor tizenkét évesen megtaláltam otthon a gondosan elrejtett német szexújságokat. Tudtam, hogy olyan dolog jön, amire nem vagyok lelkileg felkészülve, de nagyon akartam.

Volt már korábban pályázós élményem, motorral és autóval egyaránt, de a vadiúj 580 lóerős 911 Turbo S egy olyan meghatározó élmény volt, amire életem végéig emlékezni fogok. Pont, mint Erika Eleniak meztelen képeire. A szemöldöke kicsit összeért akkoriban, de ez csak így, a 2000-es években lett cinkes. Akkor ott…huh.

A 718 Boxsternél történtek változások, amit a keménymag nem néz jó szemmel: hat- helyett négyhengeres lett a gép, és 2000 köbcentiből, turbóval préselik ki a 300 lóerőt. A hangján nem veszed észre, hogy itt bizony figyelembe veszik már a fenntartható zöld világ követelményeit. Az autó zseniális élmény, és tulajdonképpen ez a 300 lóerő mindenre elég, amire az életben valaha szükséged lehet. Kivéve ha pályázni akarsz, és meg akarsz előzni 911 Turbo S-eket. Mert akkor oda 911 Turbo S fog kelleni. Emellett a friss Porschék valami egészen elképesztően dögös formákkal támadják meg az ember érzékszerveit 2016-ban. Soha ennyire szexi nem volt még a Boxster, ahogy a 911 sem. Mondom, én veszek egyet, megfogadtam. Ilyen volt.

Rántópad Macannal és Panamerával

Meggyőződésem, hogy mindenkinek, aki jogosítványt szerez, túl kellene esnie az ilyen típusú edzéseken. Az alapoktatásban. Ezt soha senki nem igazán tanítja meg, csak az élet (meg a vezetéstechnikai tréningek, jó pénzért). Egy elég korrekt módon fellocsolt, műgyanta burkolatra kellett ráhajtani Macannal és Panamerával, majd a rántópad a hátsó kerekeket szépen oldalra rántja, az autó pedig a seggével nekiáll előzni az elejét. A feladat pedig az, hogy ellenkormányzással megtartsuk az egyenest. Mikor van ilyen helyzet az életben? Például az aquaplanning egy ilyen szituáció, ahogy az is, hogy hátulról-oldalról kapunk egy korrekt medvepuszit, mondjuk az autópályán egy felhajtó mellett.

Driftelés a Caymannal

Ez is jóféle hülyegyerek-feladatnak tűnik, pedig elég hasznos dolog. Érezni az autót a csúszós útburkolaton. Hóban, jégen, esőben, helyzetekben, amikor jól jön, hogy van egy kis haverság a fizikával. Poén az egészben, hogy olyan menetstabilizáló rendszerek vannak ezekben az autókban, hogy szinte hülyebiztos. Gyönyörűen kiszámolja, neked csak kormányoznod kell a kívánt íven, az autó nem fog megcsúszni. A feladat nyilván akkor kezdődött, amikor kikapcsoltuk a PSM-et (menetstabilizátor Porschééknál). Egy automata autónál azért nem ez az ideális feladat, nem tud az ember játszani a kuplunggal, de azért nagyon szórakoztató volt.

Szarvasteszt

Az előzőhöz hasonlóan ez is olyan program, amit az alapvető ismeretek között kéne számon kérni. Nyilván arra utazott a feladat, hogy prezentálja a 911-gyel és Caymannal (egy-egy farmotoros és középmotoros autóval), hogy lehengerlő magabiztossággal tartja magát az úton bekapcsolt PSM-mel 70-80 km/h tempónál. Gyakorlatilag le van ragasztva az autó az aszfaltra. A szarvas simán megússza.

Launch Control

Az egyik legjobb pár másodperces pillanata volt a két napnak, amikor a 911 Turbo S-t tesztelhettük kilövés üzemmódban. Mi is ez pontosan?

Először is Sport+ módba tekertük a kormányon található potmétert, majd egyik láb a fékre, másik a gázra, de padlóig. A bal lábat a fékről levéve megtapasztalhattuk a 2,8 másodperces százra való gyorsulás élményét. Ezt elég kevés autó tudja, gyorsan, a friss élménytől felhergelve rá is pillantottam az árcédulára, hogy megtudjam, mennyiért lehet tartós erekcióm: 72 000 000 Ft. Visszaültem a Caymanba.

Szóval akkor ezekkel az élményekkel a hátizsákomban mondták Isztambulban, hogy jó utat, kishaver, aztán tudod, ha nagy leszel, akkor mit veszel, ugyehogyugye?

A tisztulás

Már egy hónapja, hogy hazaértem Isztambulból, kezdek kitisztulni, de nehéz visszazökkenni a normális emberek hétköznapjaiba. A Google és a Facebook nagy rohadékok, gyorsan veszik a lapot az új keresési trendjeimre. Eddig békés toszkánai nyaralási ajánlatokkal bombáztak a hirdetési rendszerek, most meg jönnek itt nekem a német nyelvű használt Boxster-hirdetések. Nem könnyítik meg a dolgom, érzem, hogy megint rá fogok nyúlni, előbb ugye pénzt kell szereznem hozzá. Próbálok lejönni róla. A héten például tesztelek egy Lada Nivát. Az más.