Ezüst - egész pontosan Silver Brich - színű DB5-öse után James Bond alatt számtalan autó fordult meg, ami nem volt épp szerencsés az Aston Martinnak, hiszen az angol titkosügynök világmentő akcióiról szóló filmek egyre nagyobb sikert arattak. A vállalat akkori elnöke Victor Gauntlett volt, aki tárgyalásokat kezdeményezett a film producereivel, nagylelkű felajánlásának pedig egész biztosan szerepe volt abban, hogy a tizenötödik James Bond filmben már egy Aston Martin V8 szerepel.

Victor Gauntlett saját autója is szerepel a filmben, de ez nem volt elég, az Aston Martin egy V8-ast küldött Albert Romolo Broccoli házához is.

Nem ezek voltak az Aston Martin legjobb évei, ezért a kézzel készült modellekből mindegyik eladásának igazán örültek volna a cég pénzügyesei, de a film sikerértől az eladások emelkedését várták. A The Living Daylights (magyarul Halálos rémületben) volt a sorozat tizenötödik darabja, melyben először játszotta James Bond szerepét a walesi származású Timothy Dalton.

Nem gondolom, hogy ő volna minden idők legjobb James Bondja, de kétség kívül hozzájárult ahhoz, hogy a karakter egyre nagyobb sikereket érjen el, ami jót tett a sokadik megmentő vezetőt fogyasztó Aston Martinnak is. Mivel ekkoriban a vállalat nem volt képes elegendő autót biztosítani a forgatáshoz, ezért a film készítői használt Aston Martin V8-asokat vásároltak és alakítottak át a különböző felvételekhez. Ezen kívül több üvegszálas karosszériát is készítettek, mely megsemmisültek a felvételek során. Az autók javában kézzel készültek, ezért a vásárlóknak is tizennyolc hónapos várólistával kellett szembenézniük a rendelés után.

Négy igazi Aston Martint és hét üvegszálas karosszériát használtak fel a The Living Daylights forgatása során.

Ez az autó a négy igazi egyike, melyet a kellékesek csak a tizedik számú autóként tartottak számon. Csak csatlakoztatható kellék rajta a kiugró síléc, de a tüzet okádó rakétahajtás imitációja működik a V8-on, de a többi kémcucchoz már másik autók voltak a felelősek.

Eredetileg ez az Aston Martin V8-as 1973. október 27-én készült el zöld színben, üzemanyag befecskendezéssel és automata váltóval. Csak 1986-ban vásárolta meg a James Bond filmeket készítő cég, ahol átfényezték, karburátoros modellekre jellemző gépháztetőt szereltek fel rá és üvegszálas elemeket készítettek hozzá. Mivel az eredeti V8-ason napfényetető is volt, ezért erre is került egy elhúzható vászontető imitáció. Az előző tulajdonosa működő Aston Martinra vágyott, ezért karburátoros motort és ötfokozatú ZF kézi váltót szereltetett bele.

Ez is érdekelhet: