Veszélyes üzemek találkozása, mondja az ilyen esetekre a jogi bikkfanyelv. Na de pontosan mit is jelent ez?
Bár a leginkább vadveszélyes időszak az utakon az őzek, szarvasok nyárközéptől ősz végéig tartó párzási szezonja, télen is nagy a vadgázolás kockázata. Rövidek a nappalok, ködös, esős-havas az idő, rosszak a látási viszonyok, a vadak pedig élelemkeresés miatt a szokásosnál többet kószálgatnak erre arra,
Pár napja például egy őz egyenesen nekikószálgatott kollégánk, Oszkár autójának. Az őzgázolást, pontosabban az autógázolást, hiszen az őz futott neki oldalról a kocsinak, eléggé szürreális események követték. Először elmeséljük a sztorit és hogy mit tett Oszkár, utána pedig azt is elmondjuk, kinek mit kellene csinálnia hivatalosan egy ilyen esetben.
Kollégánk még az eset sokkhatása alatt kászálódott ki a kocsiból, amikor már meg is állt mögötte az őt követő autós – történetesen egy vadász. Ő mondta, hogy ilyenkor rendőrt kell hívni. Így is lett. A rendőrök felvették a jegyzőkönyvet, majd azzal engedték útjára Oszkárt, hogy ne számítson senkitől semmilyen kártérítésre, mert volt kint vadveszélyt jelző tábla. És bár igaz, hogy az oldalról a kocsinak futó őzet elkerülni semmilyen extra óvatossággal nem lehetett volna, ez akkor is egy "veszélyes üzemek találkozása" során bekövetkezett vis maior eset.
Bár ugyan két károsult is van (Oszkár, aki most a csomagtartóban hordja a kocsi visszapillantó tükrét, illetve az üzemképtelenné vált őz tulajdonjogát birtokló vadásztársaság), kárt téríteni nem fog senki senkinek. De ha Oszi mégis erősködne, akkor a vadásztársaság hamar kiszámolná, hogy az őznek lett volna mondjuk 10 kisgidája, azoknak szintén 10-10 további utódjuk és így tovább, amíg Oszi ott nem áll a pár tízezres követelésével a vadásztársaság végtelen jövőértékű kárával szemben. Ja, és hogy mi lett az őzzel (aki azonnal belehalt az ütközésbe): elvitték az érintett vadásztársaság emberei. Oszi még egy combot sem kapott :-(
Mit mond a jogász?
Dr. Janklovics Ádám, a közlekedési ügyek specialistája az üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy ha tényleg kint van a Vadveszély-tábla, egy balesetet követően a gyakorlatban szinte lehetetlen, mondhatni precedens nélküli, hogy sikerüljön megtéríttetni a vad tulajdonosával, tehát az érintett vadásztársasággal, erdészeti társulással, pontosabban az ő biztosítójukkal a kárt. Rendőrt hívni ilyenkor akkor kell, ha személyi sérülés is történt a balesetben, illetve ha van a kocsin a vadkárt fedező CASCO vagy a kötelezőhöz kapcsoló kiegészítő biztosítás.
Ha nincs kint tábla, más a helyzet. Ilyenkor mindenképp érdemes rendőrt hívni és jegyzőkönyvben rögzíteni a rendőr segítségével az esetet, mert a későbbiekben a vadásztársaság biztosítója, illetve ha nagyon húzódoznak a fizetés alól, akkor akár a bíróság is a valóságot egyértelműen rögzítő közokiratként, bizonyítékként kezeli a helyszínelési jegyzőkönyvet.
Ügyvédünk azt is megjegyezte, hogy saját tapasztalatai szerint is érdemes nagyon vigyázni a vadveszélyes szakaszokon. Az utóbbi években praxisában látványosan megszaporodtak a vadgázolásos esetek, úgy tűnik, nagyon felszaporodott a vadállomány az eltelt időszakban. Ráadásul az sem ritka, hogy a vadásztársaságok gyakran újra és újraalakulnak, éppen azért, hogy a szükségesnél jóval kisebb éves kárösszegre szóló éves biztosítási keretüket meghaladó károkat egyszerűen ne lehessen kin behajtania a pórul járt autósoknak.
Ja, és még egy fontos dolog. Az elhullott állatot elvinni nem szabad, ez lopásnak minősül és esetleg csak még mélyebben kerülünk a slamasztikába, ha legalább egy őzpörkölttel vagy pár szál vaddisznókolbásszal próbáljuk enyhíteni a kocsiban esett anyagi kárt!