Ugyanazokból a hozzávalókból főzték ezt az Audit és Porschét, mégis teljesen más lett a végeredmény.
Igazából magunktól eszünkbe se jutott volna összehasonlítót tesztet csinálni két ennyire különböző autóról. De amikor kiderült, hogy a stuttgarti rendszámú Porsche pont akkor lesz a miénk egy napra, amikor az Audi is nálunk van, kigyulladt a villanykörte a fejünkben: ez de jó így egyszerre! Hiszen az Audi Q7 és a Porsche Cayenne Coupé ugyanabból az építőkészletből áll össze, mégis, pont az ellenkező végleteket képviselik a prémium szabadidőautók kategóriájában.
Az egyik egy hétüléses dízel családi autó, a másik egy őrült terepkupé, csapott farral. temérdek benzines lóerővel. Nehéz elhinni, hogy ez a két kocsi ugyanarra az MLB Evo nevű platformra épül és rokonuk még (sok kisebb modell mellett) a Bentley Bentayga, a Lamborghini Urus és a VW Touareg is. Na de koncentráljunk most erre a szép kék Audira és a még szebb piros Porschére!
Az Audi: Q7 50 TDI quattro
A jelenlegi Q7-es a második modellgeneráció ezen a néven. Az első széria (2006-2015) kendőzetlen brutalitása után a gyártó az új szériát már sokkal visszafogottabbra faragta, így a "mindenkitletolok" jellegű nagy SUV után ez a modell már inkább egy visszafogott, elegáns, méretéhez képest már-már szerény szabadidőautó. Az idei facelifttel pedig megkapta azokat a kis sminktrükköket, amikkel
a Q7 ötéves modell létére is abszolút friss, up-to-date hatást kelt a forgalomban.
Az Audi új nevezéktanában az 50 TDI jelzés jelenleg a háromliteres, V6-os dízelmotort takarja, 286 lóerővel és 600 Nm nyomatékkal. A motor 48 voltos elektromos segédrendszert is kapott. Ezeket a rendszereket a gyártók előszeretettel hívják mild hibrid hajtásnak, de önálló elektromos üzemre a pici akkuval és a kicsit megerősített önindítóval ez a hatalmas tank képtelen. Ahol a legjobban észrevenni a 48 voltos önindító hasznát, az a stop-start rendszer működése: minden leállás után finoman és villámgyorsan kel életre újra a nagy dízel.
A quattro felirat csak hivalkodásból virít a kocsi hátulján, hiszen minden Q7-es összkerékhajtású. A nyolcfokozatú automata váltó szintén kötelező eleme minden Q7-nek. A kék tesztautó S-Line felszereltségű, tehát sportos kiegészítőket és óriási, 21-es felniket kapott. A 22 mázsás test légrugókon hintázik.
A Q7 50 TDI alapára 21 millió forint, a tesztautó viszont a sok-sok extrával egy több mint 33 milliós példány. És még ebből is hiányzik egy csomó minden: se tetőablak, se motoros ajtóbehúzó szervó...
A Porsche: Cayenne Coupé GTS
A Cayenne a Porsche első, sokak számára szentségtöréssel felérő szabadidőautójaként jelent meg a piacon 2002-ben. A modell 2017 óta már a harmadik generációnál jár, a tavalyelőtt bemutatott Coupé pedig az első csapott hátú változat a Cayenne történelmében.
A GTS jelzés egy négyliteres, V8-as, dupla turbós benzinmotort jelent az autó orrában, 460 lóerővel és 620 Nm-rel. A Cayenne GTS az Audihoz hasonlóan nyolcfokozatú automata váltót és állandó, teljesen automatikus összkerékhajtási rendszert kapott és sportautó ide vagy oda,
a légrugós felfüggesztést megtaláljuk a piros Porschéban is.
A tesztautó hivatalos hazai listaára 46,8 millió forint. Ez már egy közel fullos példány: benne van az ajtóbehúzó szervomotor, a Sport Chrono csomag a stopperrel és a kormányon lévő üzemmódválasztóval. Tetőablaka is csak azért nincs, mert a könnyű, a súlypontot hajszálnyival alacsonyabbra engedő karbontetőbe mégsem lenne logikus lyukat vágni és nehéz üvegablakot építeni.
Párbaj: a nyugodt, békés családapa összecsap az őrült suhanccal
Amire tervezték őket, abban a Porsche jobb. A Cayenne Coupé GTS igazából egy óriási sportkocsi, ami teljesen jogosan viseli a vad vörös fényezést. Úgy néz ki, mint egy SUV, vannak terepes üzemmódjai a menüben, sőt: vannak még diffizárjai is (középen és hátul), de lélekben ez akkor is egy Porsche, kanyargós utakra vagy akár versenypályára készült sportautó.
Az indítógomb nem is gomb, hanem egy forgókapcsoló a kormánytól balra. Eltekerjük és felhörren a nagy V8, egy-két másodpercig reszelősen morog, hogy mindenki értesüljön róla a környéken: vadászni indul a fenevad. Utána viszont civilizáltan visszahalkul az autó és kiderül, hogy tud ő rendesen is viselkedni. Lehet vele finoman indulni, finoman gyorsulni, kényelmesen rugózni, óvatosan kanyarodni. Lehet, csak nem jó.
A Porsche menni akar és előbb-utóbb menni is fog.
Pár kanyar, pár kigyorsítás és ha alszik a gyerek hátul, ha szokott lenni errefelé traffipax, ha nem akarunk 15 litert fogyasztani, tökmindegy, ezt mind úgyis elfelejtjük és elkezdjük nyomni neki, mert kéri, igényli, szereti, akarja. Ez egy nagyon-nagyon gyors autó, amivel vétek lassúnak lenni.
Az Audi szintén nagyon erős és alkalmas terepezésre is, mégis jobban érződik magas építésű családi kombinak, mint SUV-nak. Belső tere nagyon tágas, jól kihasználható, az anyagminőség is megfelel a márkától elvárható szintnek, de valahogy mégsem tökéletes. Autónak túl nagy, busznak viszont még kicsi. Ha tényleg rendszeresen ki akarjuk használni a hét ülést, a Q7 rosszabb megoldás, mint egy Multivan vagy V-osztály.
Persze a Multivan vagy V-osztály már nagyon nem személyautó, azzal nem lehet olyan jókat autózni, mint egy Q7-tel. Gondolnánk. De ez sajnos nem igaz. A Q7 50 TDI-vel rossz gyorsan menni vagy dinamikusan autózni, mert az EURO-6 és az immár nem csalós szoftver megöli a motort.
Padlógáz: egy-kettő-há-rom és csak utána indulunk;
a szörnyen lassan reagáló dízellel minden előzésre fel kell készülni. Ez már ilyen modern motor: jobban akar spórolni, mint menni. Ettől az óriási, drága német csúcsterméktől nagyon zavaróan hat, hogy ha gyorsan ipszilonozni kell egyet, a rükvercben meggurított kocsit a jobbra alászedett kormánnyal megállítom, D-be kapcsolok, rálépek a gázra és olyan későn indul el előre a kocsi, hogy van még idő teljesen áttekerni addig a kormányt. Ez így közel áll a vállalhatatlanhoz. 2020-ban, úgy látszik, egy nagy, erős dízelmotornak az emissziós előírások teljesítéséhez és az erő kihasználásoz már nem mild, hanem igazi hibrid rendszer kell, ahol egy nagy villanymotor áthidalhatná a dízelmotor felkészülésének idejét.
A fékezés, fordulás, a kormány érzékenysége a faltól falig kettőt forduló, hasítottbőr bevonatú karimával a Porschénél tökéletes. Az Audiban már 2,4 fordulat van a végállások között, de a kocsi még így is méretét meghazudtolóan mozgékony, a kanyarokban meglepően stabil. A rugózás viszont lehetne kicsit puhább Comfort módban, az Audi így megint egy pici csalódást okoz. A Porsche ellenben ebben a versenyszámban is tökéletesen hozza, amit ígér és azon lepődünk meg, hogy állítható felfüggesztése tud finomabb is lenni, mint ahogy a kocsi karaktere mutatná.
A Q7 két nagy érintőképernyős HMI-je és a Cayenne sok fizikai gombbal kombinált kezelőfelülete közül - nem lepődtünk meg - a Porschéé a jobb. Gyorsabb, élhetőbb használni és a figyelmet is kevésbé vonja el a vezetéstől. És a kismenü, a kormánygombok rendszere is logikusabb, átgondoltabb a Porschénél.
A dízel Audi a hétköznapokban 9, hajtósan 10-11 liter gázolajat kér száz kilométerre. A Porschénél legalább 12, de még inkább 15-16 vagy még több literrel kell számolni. Viszont a Cayenne többet is ad a sokkal több üzemanyagért.
Mindkét autó prémium autó, de a Porsche minden porcikájában prémiumabb termék az Audinál. Ha valaki 33 millió forintnyi autóra szánt pénzzel tanácsot kérne tőlem, biztosan nem az Audi Q7-est javasolnám neki. Ha viszont valaki azzal a kérdéssel fordulna hozzám, hogy mit vegyen, ha a 46 millióját olyan kocsira akarja fordítani, ami hétközben kényelmes családi autó, hétvégén remek pályagép és hosszú utakon is pihentető vezetni, kifejezetten a Porsche-szalon felé küldeném. Bár lehet, hogy azt tanácsolnám neki, ne engedjen a divat nyomásának és a Coupé helyett vegye inkább az ugyanilyen izgalmas és jó, csak tágasabb, praktikusabb, értelmesebb helykihasználású sima Cayenne-t.