Sokáig jó ötletnek tűnt a milliós eladásokat ígérő oroszországi piacra autót gyártani, de a háború kapcsán hozott szankciók az országban működő nyugati autógyártókat is nehéz helyzetbe hozhatják. Mindez az európai autógyártásra is hatással van.
Mintha még nem lenne elég baja az emissziós szigorításokkal szorongatott autóiparnak, a pandémia, majd a chipek és az alapanyagok hiánya után még az orosz-ukrán háború, és az annak kapcsán hozott gazdasági szankciók is alaposan megnehezíthetik a helyzetüket. A legtöbb nagy autógyártó ugyanis saját üzemeket működtet Oroszországban, de újabban egyre inkább kiderül, hogy mégsem olyan jó üzlet autót gyártani Putyin országában.
Francia kézben a Lada
Az ukrajnai invázió ugyanis arra késztette a nyugati országokat, hogy különféle intézkedéseket hozzanak az orosz gazdaság gyengítésére. Az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett szankciók főleg a bankokat és a Putyinhoz közel álló oligarchákat érintették érzékenyen, de a főbb gazdasági szereplőknek sem jön jól, és ezek között több nyugati autógyártó is található. A leginkább persze a Renault érintett, amely 2012 óta az AvtoVAZ többségi tulajdonosa.
A franciák kezében lévő Lada hagyományosan az ország piacvezetője, több mint 350 ezres eladással minden ötödik újonnan eladott autó tőlük kerül ki.
A márka története a hatvanas években kezdődött, amikor a Fiat és a Szovjetunió egy új személygépkocsi gyártásáról állapodott meg, ebből lett a Zsiguli. Az üzletben nagy szerepe volt az olasz kommunista párt főtitkárának, Palmiro Togliattinak, ezért a gyárnak otthont adó várost róla nevezték el.
A Renault-nak ezen kívül Moszkvában is van gyára, ahol az Arkana helyi változata és a Kaptur – igen, az oroszoknak K-val – mellett a Logan, a Sandero és a Duster is készül, Dacia helyett Renault-emblémával. A Renault-csoport ezzel az orosz autógyártás 39,5 százalékát tudhatja magáénak, míg a Hyundai-csoport 27,2 százalékát, a Volkswagen-csoport 12,2 százalékát, a Toyota pedig 5,5 százalékát adja az oroszországi autógyártásnak.
Nem lesz exportközpont
Togliattin kívül az egyik legnagyobb autógyártó központ a Moszkvától délre fekvő Kalugában található, ahol nemcsak a legnagyobb beszállítók működnek, mint a Continental és a Magna, de számos autógyártó is. A Volkswagennél jelenleg a Polo és a Tiguan, valamint a Škoda Rapid készül ebben a városban, míg a Stellantis jelenleg a Peugeot-Citroën furgonjait gyártja évi 125 ezer példányban.
Carlos Tavares, a Stellantis vezére nemrég még arról beszélt, hogy a kalugai gyár lesz a központja az Európába, Afrikába és Dél-Amerikába irányuló exportnak, de az utóbbi hetek történései kapcsán nyilván átgondolta a dolgokat. Más márkák olyan modelleket gyártanak Oroszországban, amiket nálunk nem forgalmaznak, ilyen a Hyundai Creta és Solaris, vagy a Kia Seltos, de jelenleg ezek termelése is szünetel.
Az 1994-ben alapított kalinyingrádi Avtotor az első orosz autógyár volt, ahol nyugati márkák modelljeit szerelték össze. Az idők során készült itt számtalan BMW, Cadillac, Chevrolet, majd a Hyundai és a Kia több modellje, eddig összesen 2,3 millió autót gyártottak. Szentpéterváron van gyára a Nissannak, ahonnan 2009 óta több mint 350 ezer autó került ki.
Nem véletlenül tűnt olyan vonzónak az orosz piac a nyugati autógyártók számára.
A korábbi években az eladások jól alakultak: az elöregedett autópark cseréje, az autóval kevésbé jól ellátott területek fejlődése, a gazdaság és a népesség növekedése több céget is arra késztetett, hogy gyárat nyisson az oroszoknál. A valóság aztán elmaradt a várakozásoktól, 2021-ben 1,7 milliónál tartottak az újautó-eladások a 146 milliós országban, messze elmaradva a 2012-ben elért 2,9 milliós csúcstól.
Sokan már korábban kivonultak
A piac nehézségein kívül az Oroszország és a nyugati államok közt fennálló feszültség is oda vezetett, hogy több márka felhagyott a helyi autógyártással. 2015-ben a General Motors zárta be az Opel és Chevrolet modellek gyártásával foglalkozó szentpétervári üzemét, majd 2019-ben a Ford döntött úgy, hogy kiszáll az oroszországi gyártásból. Az orosz Sollers tulajdonában álló csarnokokban azonban jelenleg is készül a Transit és a Mazda több típusa is.
A BMW úgy döntött, hogy végül nem épít gyárat Oroszországban, és a Fiat is sokáig kereste a megfelelő helyszínt az autók összeszerelésére, de a terveit eddig nem váltotta valóra. A Hyundai ugyanakkor 2010-ben gyárat nyitott Szentpéterváron, megszerezve a General Motors bezárt üzemét, és itt készül a Toyota két modellje, a Camry és a RAV4 is az orosz piacra. Az európainál enyhébb szabályoknak köszönhetően a kínaiak is megvetették a lábukat: a Great Wallnak is van gyára Oroszországban.
Mind a két országban jelen
Ukrajna autógyártásáról a Zaporozsec és a Tavrija juthat eszedbe, pedig a szomszédos országban is vannak modern autógyárak. A Škoda abban a kivételes helyzetben van, hogy Oroszországban és Ukrajnában egyaránt készülnek modelljei. A szlovák és magyar határhoz közel álló ukrán Eurocar üzeméből 2002 óta több mint 190 ezer Škoda került már ki. Jelenleg a Fabia, a Karoq, a Kodiaq és a Superb szerepelt a programban, de a háború alatt a gyártás érthető okokból szünetel.
Az ukrajnai gyárban csak a helyi piacra készültek a Škodák, de a háború az európai autógyártásban is fennakadást okoz. A Volkswagen nemrég jelentette be, hogy a zwickaui és drezdai gyárában is napokig szüneteltetnie kell az elektromos autói gyártását, mert nem érkeznek meg alkatrészek az Ukrajnában működő beszállítóktól, és a Škoda is korlátozza az Enyaq iV gyártását, mert nem kapta meg a szükséges alkatrészeket.
Ukrajna jelenleg az ország védelmével van elfoglalva, de az oroszok ellen hozott gazdasági szankciók hatását még az európai autóipar is megérzi.
A nagy autógyártók közül elsőként a Volvo jelentette be, hogy nem szállít több új autót az országba, de ha a háborús helyzet kitart, biztosak vagyunk benne, hogy más gyártók is követik a példáját. Az Ukrajnában és Oroszországban működő beszállítók szállítási nehézségeit pedig Európában is egyre inkább érezhetjük majd.
(Képek: Getty Images, autógyártók)
Ez is érdekelhet: