Az első autós navigációban még papírtekercset kellett cserélgetni
Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Sokat fejlődtek az autóba szerelt navigációs rendszerek, mire eljutottunk a mostani online megoldásokhoz, a korai eszközökben például még papírtekercset és kazettát kellett cserélgetni.

Az autós navigáció története a kesztyűtartóba tett klasszikus papírtérképekkel indult, manapság pedig minden okostelefonon ott a műholdas navigációs rendszer, a fiatalabbaknak a térképhajtogatás már ismeretlen fogalom. A fejlődés felgyorsulásával egyre több autó került az utakra, a közlekedőknek pedig egyre nagyobb lett az igénye az útbaigazításra. A navigációs rendszereiről ismert NNG-vel most felidézzük az eltelt csaknem ez évszázad fejlődését.

Az ötvenes években így álmodták meg a jövő elektronikus vezérlésű autóját

Már a GPS-alapú navigáció megjelenése előtt is voltak olyan próbálkozások, amelyek valós időben mutatták a térképen, hogy merre járunk. Az olasz Iter Avto még az 1930-as években mutatta be az első autóba szerelt rendszerét, az eszköz egy üveglappal fedett térképet rejtett.

A korabeli navigációs eszköz az autó sebességmérőjével állt összeköttetésben, ezért a haladás sebességével arányosan lapozta a befűzött tekercset. Ha a sofőr letért a kiválasztott útvonalról, vagy nagyobb elágazáshoz érkezett, akkor térképlapot kellett cserélnie.

Hasonló megoldást használt az 1927-ben bemutatott Plus Four Wristlet Route Indicator, ami tulajdonképpen a mai okosórák elődjének tekinthető.

A csuklón viselt óraszerű tokba ugyanúgy be kellett fűzni a megfelelő tekercset indulás előtt, a térképet az oldalán lévő gombokkal lehetett lapozni. A brit találmány végül nem került gyártásba.

A hatvanas években James Bond Aston Martinjában is volt navigációs rendszer, bár akkor még nem sejtették, hogy hamarosan ez a műszerfalba épített nyomkövető megoldás tényleg valósággá válik.

A következő mérföldkőre a nyolcvanas évekig kellett várnunk, a Honda ekkor mutatta be az Electro Gyro-Cator névre keresztelt rendszert.

Eleve ehhez a rendszerhez készítették a térképlapokat, amiket egy monokróm képernyő elé kellett becsúsztatni. Itt lehetett látni a jármű aktuális helyzetét, ami a giroszkóptól származó elfordulás érzékeléséből, illetve a megtett távolságból adódott.

1984-ben a Buick tanulmányautójában így képzelték a navigációs rendszert

Az autós navigáció 1985-ben lépett be a digitális korszakba, ekkor jelent meg Etak Navigator.

A rendszer relatív helymeghatározással számította a jármű helyét, ehhez iránytűt, fedélzeti számítógépet és a keréknél elhelyezett mágneses szenzorral működő kerékfordulatszám-mérőt használtak.

Az első GPS-szel működő navigációt egy másik japán modell, az 1990-ben megjelent Mazda Eunos Cosmo vezette be.

A Mazda sportkupéjának műszerfalán a középen lévő fedél alatt rejtőzött a színes képernyő

Bill Clinton 2000-ben jelentette be a GPS-rendszer pontosságát zavaró jel eltörlését,

ezzel pedig megnyitotta az utat a polgári navigációs rendszerek gyors fejlődése előtt. A navigációs rendszerek adatbázisában ettől kezdve rögzítik a koordinátákat is a különböző topológiai információk, utcanevek és forgalmi irányok mellett.

A kilencvenes évek végén ehhez hasonló megoldások léteztek a navigációs rendszerre

A térképeket kezdetben statikus weboldalakon, interaktivitás nélkül lehetett megnézni, de nagyon hamar megjelent az igény a különböző helyek kereshetőségére. 1999-ben az elsők közt a MapQuest hozta létre az ingyenesen hozzáférhető, tetszőlegesen nagyítható és mozgatható online térképét, a népszerűsége csak 2005-től, a Google Maps megjelenésével és térhódításával csökkent.

A kétezres évek elején kezdtek terjedni a beépített navigációs rendszerek

A PDA-k megjelenésével még az okostelefonok előtt bárkinek lehetett hordozható navigációja

A következő nagy lépésnek az elektronikus személyi asszisztensek, a PDA-k megjelenése számított,

ezek az eszközök már menet közben is tudták mutatni a térképet, és instrukciót adni a vezetőnek. 2005-ben indult hódító útjára a magyar NNG által fejlesztett iGo navigáció, akkor még internet nélkül. A fejlődést jól mutatja, hogy 2006-ban a teljes Európa-térkép 1 GB volt, amiből Magyarország csak 15 MB helyet foglalt az SD kártyán, míg ma hazánk 300 MB-ot, Európa pedig 28 GB-ot foglal el.

Az Audinál nézhettünk először műholdképet a navigációs rendszer képernyőjén

Az okostelefonok és az állandó internetelérés megjelenésével az online szolgáltatások törtek előre, így már nem kell számítógéppel frissíteni a térképadatbázist, a 4G a navigációnál is az azonnali információ korszakát hozta el.

Apple CarPlay vagy Android Auto segítségével rákapcsolódhatunk az autóba épített képernyőre, vagy a beépített navigációs rendszert is használhatjuk, ami sok típusban a magyar NNG fejlesztése.

Az Android Auto és az Apple CarPlay már vezeték nélkül is tükrözheti az okostelefon navigációját az autó képernyőjére

A legújabb navigációs szoftverekben a nagyfelbontású adatok 3D térképeket rajzolnak, domborzattal és az épületek valósághű képével, de a nem is olyan távoli jövőben az autó számára más okból lesz lényeges a minél részletesebb adatbázis. A félig önvezető modellek már most is a térképadatok alapján változtatják a sebességüket és tartják a forgalmi sávot, és a technika fejlődésével egyre önállóbban támaszkodnak majd a streamelt adatokra.

(Képek: Audi, BMW, Honda, Mazda, Skoda, Toyota, Getty Images)

Ez is érdekelhet:

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.