Tökéletes ok az autózásra ez a sárga M3-as BMW

Amikor 1992-ben megjelent a második generációs M3-as, akkor a rajongókat meglepte a BMW, hiszen a korábbi kiszélesített, hátsó szárnnyal szerelt kupé helyett egy jóval visszafogottabb kétajtós lett a versenypályákon sikerrel szereplő autó utódja.

Motorsport helyett inkább a mindennapi használhatóság és a sportos vezethetőség, valamint a nagyobb teljesítmény volt a fő szempont az E36-os M3-as esetében, mely ugyan első ránézésre nem több, mint egy M csomagos 3-as BMW, valójában messze túlszárnyalja az elődjét.

Európában 3,0 literes, hengerenkénti pillangószelepes, VANOS-os sorhatos motorral nyitott, mely 286 lóerős.

Amerikában az S50B30 kódú motor alacsonyabb teljesítményű, 240 lóerős változatával szerelték az autókat, de erről a különbségről érdemes megnézni Jason Cammisa nagyszerű videóját, és közben rácsodálkozni arra, hogyan mozogtak az autóipar szálai a '90-es években.

Minden korábbinál szélesebb volt a választék, mert az E36 esetében a kupé és a kabrió mellé megérkezett néhány évvel később a négyajtós szedán is, mellyel a kifutó M5-öst igyekeztek pótolni. Még a háromajtós Compactból is készült egy M3 prototípus, de a könnyű karosszéria és az erős motor kombinációját végül nem engedték el a gyártásig.

Imádom az erős négyajtósokat, az E36-os azonban szerintem is kupéban a legszebb, és ez áll igazán jól az M3-asnak is.

Nem csak azért, mert a sportolás önző műfaj, hanem a kevés ajtó jót tesz a karosszéria merevségének, és azért a keret nélküli ablakoknak mindig van valami elegáns légiessége.

Ez az 1994-es – tehát éppen frissítés előtti – M3-ast évekig használta első tulajdonosa, és rendszeresen a franciaországi Chavelot-ban lévő márkakereskedésbe hordta szervizelésre. Mindig gondos tulajdonosai voltak, ezért részletes leírás van arról, hogy milyen alkatrészeket mikor cseréltek ki az autón, amiben mostanra is kevesebb mint 135 ezer kilométer van.

Igazi vonzereje azonban az, hogy épp úgy néz ki, mint a korabeli katalógusokban szereplő M3-asok.

Nem csak az állapota, hanem a színösszeállítása miatt is, mely Dakar sárga fényezést és fekete bőrkárpitos belsőt takar, méghozzá a jellegzetes Vader ülésekkel és a háromküllős sportkormánnyal.

Kívánatos gép, mely az M3-asok között ugyan rejtőzködőnek számít, de a vezetési élménye tagadhatatlanul olyan, amilyet a sportos BMW kupétól elvár, aki beleül. Ezzel valóban öröm lehet hétvégén kigurulni a legközelebbi szerpentinre, mert ez nem az a fajta hobbiautó, ami csak a garázsban mutat nagyot.