Amikor közel a tökély – BMW X5 xDrive30d M Sport Pro

Maradéktalanul imádom az BMW X5 xDrive30d-t, mert markáns, de nem illetlenül, tágas, de nem feleslegesen nagy, kényelme önmagában luxus, mégsem túlzóan fényűző. Masszív súlya, a karakteréhez méltó méretei vannak, mégis legalább akkora öröm vele átvillanni egy szerpentinen, mint határokon át élvezni az utazást.

Kilométerek ezreit tekertem már bele hathengeres turbódízel X5-ös BMW-kbe, és minden alkalommal újra rájövök, hogy néha érdemes felnézni az ortodox BMW-s egyház bibliájából, mert tényleg az erős kupékban a legjobbak, de nagyon könnyű megtalálni az élvezetet egy ilyen minőségi szabadidő-autóban is, ahol egyszerre van kellemes tér és remek mechanika.

1999-ben még akkora szentségtörés volt, hogy sokan csak fokhagymával és kereszttel közelítették meg, mostanra pedig az egyik legjobb BMW lett az X5-ös.

Amikor megjelent, még szinte gyerekcipőben járt a műfaj, egyesek röhögve kérdőjelezték meg a terepképességeit, pedig az ilyesmi már akkor is csak azokat érdekelte, akik mindenben a potenciális safari gépet látják. Akinek az X5 nem a személyiségét határozza meg, hanem ízléssel használja a technikát, azok pontosan tudják, hogy miért olyan végtelenül szánalmas, ha valaki végül az X6-os mellett dönt. Minden pillanatában be kell bizonyítania, hogy többet ad egy X3-asnál vagy akár egy 5-ös Touringnál, és ezt baromira érezni rajta, ettől olyan jó.

Nagyon sok időt töltöttem el a modellfrissítés előtti változatban, ezért vannak olyan apróságok, amik kifejezetten bosszantóak ezen a faceliftes X5-ösön. Ilyen például a lökhárító hűtőmaszk alatti lakkfekete betétje, mely rettenetesen karcolódik és szinte lehetetlen tisztán tartani, különösen a téli hónapokban. Fájó spórolás, hogy a több mint 45 millió forintos autó hátsó kilincseiben már nincs ott a kulcsnélküli nyitás és zárás érintőszenzora, ezért folyamatosan az első kilincset kell megfogni mielőtt a hátsó ajtót nyitnám. Szerintem bazári a műszerfalon világító X5-ös felirat, de sokkal többet vesztett ergonómiai fronton azzal, hogy eltüntették a hagyományos szellőzőket és a közöttük lévő kis klímapanelt, mert az érintőképernyőn messze körülményesebb ezeket beállítani.

Kiveszett belőle az általános kiválóság, de a végtelen komfort és a remek összeszerelési minőség így is magasra emeli az X5-ös BMW-t. Ahogyan a szervomotorok puhán behúzzák az ajtókat, azonnal megtelik nyugtató csenddel a mindenütt finom bőrbe és alcantarába varrott kabin, mintha egy ötcsillagos szálloda emeleti lakosztálya volna. Mennyei a fűthető és szellőztethető, minden irányban elektromosan állítható komfortülés, öröm rámarkolni a háromküllős sportkormány vaskos karimájára, mely mögött ívelt kijelző nyújtózkodik a középkonzolig. Előttem egy 12,3 colos képernyőn jelennek meg a legfontosabb adatok, mellette pedig a 14,9 colos érintőképernyőn vezeték nélkül fut az Apple CarPlay és a BMW felhőn keresztül frissülő fedélzeti rendszere.

Minden esetben a klíma legfőbb virtuális gombjai vannak a kijelző alsó sávjában, a főmenüből pedig könnyen elérhetőek az olyan információk, mint a guminyomás vagy a gyári navigációs rendszer. A mélyebb beállításokhoz viszont apró, egymáshoz nagyon hasonló ikonok között kell turkálni, melyek cseppet sem logikus elrendezésben követik egymást. Vannak hűthető és fűthető pohártartók, vezeték nélküli töltő az okostelefonoknak és rengeteg USB-C csatlakozó. Ezeken túl praktikus tárolóhelyből is bőven akad az X5-ben az utasok körül, így utazás közben is minden kéznél van.

Nappal a hatalmas üvegfelületek teszik világossá, éjszaka pedig a hangulatvilágítás csinál menő klubot az X5-ös BMW utasteréből.

Elegáns a fekete Individual bőrkárpittal és a vastagon lakkozott fabetétekkel, még a kristályüveg kapcsolók is jó ízléssel adagolt fényűzésnek hatnak itt. A tetőkárpit puha tapintású alcantarából van, de még a csomagtér burkolata is olyan finom szőnyeg, hogy a nappaliba kívánnék hasonlót. Kényelmes a hátsó ülés, melynek támlája 40:20:40 arányban dönthető, így síeléshez elég csak a középső részt megnyitni. Alapesetben 650 literes az X5-ös BMW csomagtere, aminek padlóján csúszásgátló tartja helyén a csomagokat, alatta pedig hasznos tárolóhely van. Látványos a két részben elektromosan nyitható csomagtérajtó, továbbá ahogyan a motoros mozgatású roló eltűnik a padló alatti üregben. Az ülések döntése után az X5-ösben 1870 liternyi raktérbe lehet pakolni a holmikat, a pakolást megkönnyíti a gombnyomásra lejjebb ereszkedő légrugózás.

Nyílhegy alakú menetfényekkel igazán szúrós a szűkre húzott mátrix LED fényszórók tekintete, meggyőző határozottság árad az irgalmatlanul nagy vesék lamellái közül is. A hatalmas fekete hűtőmaszknak világítása is van, hogy fenyegetőbbnek mutassa magát, de úriember az ilyesmit mihamarabb kikapcsolja. Hűen a tradíciókhoz, a hátsó lámpák L alakúak, a fényeik viszont már X motívumban izzanak.

Csodálatos táncot jár a BMW X5 több mint 4,9 méteres karosszériáján a fény, mely egyszer frivol lilának máskor elegáns bordónak mutatja az ametrin ásványról elnevezett, opciós Individual fényezést. Klasszikus szabadidő-autós sziluettje tele van hagyományos BMW-s elemekkel, mint a dupla kerek lámpákra emlékeztető fényszórók, a hokiütő az oldalablakok sarkában, a hosszú gépháztető és az éles övvonal, mely a hátsó kilincsek előtt megtörik, hogy hangsúlyosan izmosak legyenek a hátsó sárvédők. Nekem az X5-ös BMW króm hűtőmaszkkal és ablakkeretekkel mutat igazán, de tudja viselni az dögösebb M Sport ruhát is.

Mint a BMW legtöbb nagy szabadidő-autója, úgy az X5-ös is a németesen hangzó, de valójában Dél-Karolina államban lévő Spartanburgben készül. Arra a hosszmotoros modellekhez fejlesztett, moduláris CLAR platformra épül, amire a 3-astól felfelé minden rendes BMW. Hat- és nyolchengeres motorjai között egyértelműen az X5 M Competition 625 lovas, 4,4 literes, biturbó V8-asa jelenti a csúcsot, de mind közül az xDrive30d jelzésű 3,0 literes, sorhatos turbódízellel a legharmonikusabb az autó.

Nyílegyenesen a horizontba tartó autópálya vagy kanyargós szerpentin, a BMW X5 mindenhol pazar.

Elég teletölteni a 80 literes tankot és a hathengeres turbódízel akár több mint ezer kilométert is lehúz a következő tankolásig. Az X5 xDrive30d ideális utazóautó, hiszen akár illetlenül nagy tempóval is rezzenéstelenül suhan, közben pedig nyugalom és csend van a beltérben, az ülések masszíroznak, a Bowers & Wilkins hifiből pedig szépen szól a zene. Rengeteg aktív biztonsági rendszer vigyáz az utasokra, a vezetéstámogató rendszerek pedig a sebességkorlátozások jelzésén kívül tényleg gondtalanabbá teszik azokat a kilométereket, amikben nem a vezetés, hanem az utazás jelenti az örömöt.

Adaptív tempomatja tartja a sebességet és a távolságot, olyan természetességgel gyorsít és lassít, hogy hamar kialakul a bizalom a vezető és a gép között. Minden oldalról radarok és kamerák figyelnek arra, hogy a parkoláskor akár minden szemszögből látható legyen az autó és a körülötte lévő világ. Mivel a parkolási manővert megjegyzi az autó, ezért simán kiáll önmagától is, de ügyesen beáll párhuzamosan és merőlegesen is a helyekre.

Légrugós futóműve és adaptív lengéscsillapítói mintha kisimítanák az utat az X5-ös alatt, ez a hatalmas szabadidő-autó épp úgy mozog, ahogyan egy komoly BMW-nek illik. A 650 Nm nyomaték és az összkerékhajtás masszív erőt és stabilitást ad. Imádtam vele bárhová elindulni, a kilométerek százain át tartó utakra legalább annyi lelkesedéssel mentem, mint arra az éjszakára, amikor leesett a hó a Visegrád felé tartó szerpentinen. Őrületesen jót szórakoztam, amikor a 286 lóerős, 2,3 tonnás dízel BMW X5-öst átkapcsoltam Sport módba. Pontos kormányzásával, az engedékenyre állított kipörgésgátlóval és a hátsó tengely önzáró differenciálművével vidáman, fülig érő vigyorral az arcomon autóztam keresztbe a bokáig érő hóban, mintha egy kipakolt E36-os volna.

Tagadhatatlanul nem előnyére változott az X5-ös a modellfrissítéssel, de ezt mind a divat diktálja. Ami igazán varázslatos, hogy a vastag bőrkötés és a digitalizáció mögött még mindig ott van az a nagyszerű mechanika, amitől annyira szerethető a BMW.