A nevével ellentétben nem kísérleti prototípus, hanem sorozatban készült a Ford EXP, egy gazdaságos kétüléses kupé, amit az olajválság keltett életre, de sosem tudott igazán népszerű lenni.

A nyolcvanas évek kezdete jelentős változásokat hozott a Ford Motor Company életében. Az olajválság óta más autógyártókhoz hasonlóan takarékosabb, megfizethetőbb modelleken dolgoztak, a kiöregedett Pinto helyére például az európai testvérével közösen fejlesztett, de arra csak első ránézésre emlékeztető amerikai Escort lépett.

Az amerikai Escort-család, a háttérben a kétajtós, kétüléses EXP-vel
Az egekbe szökő üzemanyagárakon kívül a társadalom változásai is indokolták a kínálat átalakítását.

A nyolcvanas évek fiatal vásárlója egy kisebb, sportosabb autóra vágyott, ami megbízható és gazdaságos, és a Fordnál ez lett az EXP. A nem túl fantáziadús neve állítólag az Erika Project Personal rövidítésével született, amiből az Erika az Escort projektneve volt.

A 4,33 méter hosszú sportkupé alapját ugyanis az Escort adta, de annál hosszabb és laposabb lett, az ötvenes évekbeli Thunderbird óta az amerikai Ford első kétüléses szériamodelljének számított. A kiemelkedő fényszórók karakteres külsőt adtak neki, mindenesetre

oldalról és hátulról nézve nem véletlenül nevezték a korabeli Mustang kistestvérének.

A teljesítménye nem tűnt lenyűgözőnek, az 1,6 literes négyhengeres benzinmotorja eleinte mindössze 70 lóerős volt, ezt hamarosan 80 lóerőre növelték, majd 1984-ben jött ki a turbós változat 120 lóerővel, ami

9 másodperc alatt gyorsult százra, de még ez sem tudta érdemben növelni a kétüléses sportkupé népszerűségét.
A nyolcvanas évek közepére a Ford EXP mellé olyan erős riválisok érkeztek, mint a Honda CRX, a Pontiac Fiero és a Toyota MR2,

a két utóbbi ráadásul középmotoros, hátsókerék-hajtású, igazi sportautónak számított. A Ford eleinte évi 200 ezer autó eladásával számolt, de az első évben a fele sem kelt el, és utána az eladások rohamosan csökkentek.

Mindössze négy év után az EXP lekerült a gyártásból, de a Ford lelkes dolgozói meggyőzték a cég vezetését a folytatásról.

Az éppen megújult Escort alkatrészeiből ugyanis megépítették az EXP továbbfejlesztett változatát, a karosszériába simított fényszórókkal és 1,9 literes, 90 lóerős motorral, amivel adtak még néhány évet a típusnak.

Az 1985-re megújult széria modernebb, de kevésbé karakteres volt

Az EXP megszűnésében a Mustangnak is szerepe volt. A Fordnál a nyolcvanas években már dolgoztak a Fox-széria utódján, de amikor kiderült, hogy elsőkerék-hajtású modellel váltanák le a legendás sportautót, a rajongók hevesen tiltakoztak.

Mivel a projekt már csaknem készen volt, végül nem a Mustangot váltották le vele, hanem Probe néven önálló modellként mutatták be.
A nyolcvanas évek elejének Mustangja és az EXP között sok a hasonlóság
Mustangnak nem volt jó, de az EXP utódjának megfelelt a fronthajtású Probe
A kilencvenes évek végétől ZX2 néven készült az amerikai Escort kupéváltozata

Az új Probe megjelenése jó indoka volt a Fordnak arra, hogy végleg befejezze az EXP gyártását. 1988-ig összesen csupán 264 ezer példánya készült el, ebből csaknem 40 ezret Mercury márkanéven adtak el. A kétajtós kompakt nem sokkal később visszatért, az Escort kettővel későbbi szériájából ZX2 néven egészen a Focus megjelenéséig gyártott formás sportkupét az amerikai Ford.

Ez is érdekelhet:

A szélcsatornából a siker felé – a Ford Sierra-sztori

40 éve jelent meg az áramvonalas Ford Sierra.

Minden idők leggyengébb Mustangja csak 83 lóerős volt

Nem ez volt a legdicsőbb időszaka a Mustangnak.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

Nincsenek jó kilátásai a Karmann egykori gyárának

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés