Nyolcvannegyedszer rendezik meg a Genfi Autószalont. Az első bő félszáz évről nem számoltunk be online, az idei kiállításról viszont igyekszünk legalább néhány érdekességet bemutatni.
A legkisebb Jaguar: XE
Volt már kis Jaguar, hogy egy típusban egyesítsenek mindent, ami szentségtörés, de az valójában egy Ford Mondeo volt, még ha X-Type-nak is hívták. Nem akarják ismét elkövetni ezt a hibát: az XE saját modell lesz, a nagyobb Jagek stílusában, de ami különlegesebb, hogy szintén alumíniumkarosszériával, ami nem csak tömeg- és fogyasztáscsökkenést sejtet, hanem élvezetes vezetést is, ami hasonlóan fontos, ha az autóval a 3-as BMW kategóriájában akarnak majd sikereket elérni.
Az XE-ben mutatkozik majd be az Ingenium nevű motorcsalád, amely már saját Jaguar-fejlesztés, benzines és dízel darabjai is lesznek, a szupertakarékostól a szupererősig mindenféle változatban.
A leginkább hagyománytipró: BMW 2 Active Tourer
Valószínűleg már nem tartják annyira zseniálisnak a BMW-nél a néhány évvel ezelőtti reklámjukat (pedig akkor az akkori helyzetben az volt), amikor azt demonstrálták, milyen béna dolog is a hajtott kereket kormányozni – ilyen járművel bohócok szoktak közlekedni, ők is csak körbe-körbe.
Erre itt a 2-es Active Tourer, amelynek neve hiába erőlteti az asszociációt mindenféle menő szabadidős tevékenységekkel, ez bizony az a karosszériaforma, amit úgy hívunk, hogy egyterű, ami az autós nyelvben majdnem a lehető legtávolabb helyezkedik el a sportos autó kifejezéstől. Mondjuk, ha úgy vesszük, legalább következetesek: ha már elsőkerekes BMW, akkor legyen korábban szintén a márka imidzsével összeegyeztethetetlen kasztni. Ha meg máshogy vesszük, a BMW még így is egészen sokáig húzta, a Mercedes A osztály már 1997-ben is elsőkerekes volt, a Porsche pedig egy ideig hangoztatta, hogy dízelmotor náluk nem lesz, legfeljebb hibrid, majd szépen csendben beraktak egy Volkswagen-gázolajost az egyébként műfajánál fogva legkevésbé porschés Cayenne orrába.
Aki a forma ellenére keresi a BMW-géneket, nemsoká xDrive összkerékhajtást is választhat, lesznek turbómotorok is, bár az egyterűek célcsoportjának valószínűleg tökéletes lesz az elsőkerék-hajtás is. Több kép és infó itt.
A legvágyottabb kisautó: Renault Twingo
Nem az a tipikus férfiálom, de vitathatatlanul karakteres és szerethető autó volt az első Renault Twingo, amelyet aztán annyira sikerült modernizálni és biztonságosabbá tenni, hogy az egyéniségét már beleképzelni sem lehetett. Talán érdemes volna az eredeti Twingóhoz visszanyúlni – tanácsolhattuk volna a tervezőknek, de egyrészt nem kérdeztek minket, másrészt pedig jobb lett az eredmény, mintha egy frissített buborékot csináltak volna persze a külső visszapillantóra épített antennával.
Leginkább a Fiat 500-as ugorhat be a Renault-mini láttán, pedig a műszaki alapokat egész máshonnan, a Smartból vették. Ennek megfelelően hátul van a motor (0,9 liter, három henger, 90 lóerő), és bizony a kicsi, de ötajtós kocsi is hátul hajt. Ennél viszont sokkal lényegesebb, hogy mennyire szerethető az új Twingo: nem retroautó, nem szupercukira formázott gombóc, nem feleslegesen komolykodó, személyiségzavaros törpe, hanem egy karakteres, kívül-belül finom dizájnvonásokkal szépített kiskocsi négy üléssel. Három és fél méteres autót rég kívántunk ennyire.
A legmagyarabb: Audi TT
Nem olyan rossz, ha a magyar autógyártásról az Audi TT jut eszünkbe elsők között. Az új TT pedig épp oly feltűnő, ahogy a legelső változata volt, csak most aktuálisan a szögletes formák divatosak, ki is élték magukat a tervezők. A dízellel és kétféle, 230 illetve 310 lóerős benzinmotorral kapható kupé belülről is kellően látványos: a szellőzőrostélyok turbinákat idéznek, még zseniálisabb a műszerfal, amelyet nem véletlenül a CES szórakoztatóelektronikai világkiállításon mutattak be.
Normál üzemmódjában a hagyományos mérőórák látszanak, infotainment módban viszont azok sokkal kisebbek, a 12,3 colos monitor nagy részén pedig pl. a navigáció jelenik meg, amelynek egyébként nincs is saját képernyője. Több fotó, több infó ebben a cikkünkben.
A legízléstelenebb: Nimrod Katyusha
Lehet a szinte tökéletest tökéletesíteni, csak nagyon nehéz. Szerencsére van könnyebb út is: a pusztítás. Komoly ipar épül arra, hogy alapvetően szép, vagy inkább gyönyörű járműveket tegyenek egyedivé, kis ötlettel, nagy elszánással pedig az ízléstelenség végül legyőzi a harmóniát, a megrendelők pedig ezért még pénzt is fizetnek, és mindenki boldog, persze a világ szépérzékű hányadát leszámítva. Eddig például a legrondább tuningautók közé is beválogatott Mansory segített a pénz-ízlés fordított arányával együtt élő vevőknek kiteljesedni, mostantól azonban a Nimrod is szeretettel várja őket.
A kínálatból mi már csak neve miatt is a Katyushát választottuk, amely eredetileg Ferrari 458 Italia volt, de a Nimrod Elite Tuning által visszavonhatatlanul Katyushává lett. Idézzünk a cég honlapjáról: „De hadd mutassam be Katyusha, az orosz nő, a kifinomult olasz varázsa, de az orosz hatalom, amely képes elpusztítani azonnal. Menni fog? Meet Katyusha, és, hogy elvarázsolja a lány szépsége. Ő elviszi a kedvenc helyeket, hogy soha nem fog elfelejteni ...... valaha. És akkor lesz szerelmes vele ...... örökre. Legyen Önnek szerelmes!”
Bizony, a cégnek nem csak kis jóindulattal magyarnak nevezhető nyelven is elérhető weboldala, hanem magyar vonatkozása is van. Az alapító ugyanis Bader Al Roudhan, aki kuvaiti származású ugyan, de évtizedek óta Magyarországon, pontosabban Dunaújvárosban él, és köztudottan megszállott luxusautó-rajongó. Ő szervezte például a 2007-es budapesti Luxusautó Show-t is, ahová egyébként tényleg elképesztő autókat sikerült összegyűjtenie Bugatti Veyrontól Koenigsegg CCR-en át a Ferrari Enzóig, ám a rendezvény fényét kicsit fakítja, hogy a beharangozott Maybach Exelero helyett csak egy rá nagy vonalakban hasonlító makettet állítottak ki, de Bader levezette, hogy a szürke, barna bútorlap-belsejű műanyag kocsi valójában a fekete, piros-fekete bőrbélésű eredeti.
Az alapító egyébként a totalcaros Vályi kollégának elárulta, hogy Katyusha 500 ezer euróba kerül (ez bő 150 millió forint), és négy nap alatt készítették el az egyébként hetvenmillió forintos alapárú Italiából.
A legcsodásabb kombi: Volvo Concept Estate
Sőt, megkockáztatjuk, hogy nem is csak a kombik között számít a kiállítás legcsodásabb darabjának, és nem csak azért vagyunk ilyen magabiztosak, mert amúgy ez lett idén Genfben a tanulmányautó. Bár a kombi mint karosszéria általában erősen megosztó, akinek erről a formáról a festékes vödrök vagy bőröndkészlet jut eszébe, az sajnos a kínai falból is annyit ért, hogy szürke. Jó, igazából ez nem is kombi, nem azért, mintha nem léteztek volna korábban tucatszámra háromajtós kombik, hanem mert ennek sportkocsisak az arányai, rövid a fara és a hátsó túlnyúlása, miközben lejt a teteje, hosszú az orra és nagy a tengelytávja, génjeit nem a V70-esben, hanem valahol a P 1800ES-ben kell keresni.
Tanulmányautó ugyan, de láthatóan aprólékosan kidolgozott kívül-belül, amely így sajnos nem fog gyártásba kerülni, de ha néhány stílusjegye megjelenik majd a következő Volvókon – és több koncepcióautójuk is sejteteti, hogy meg fog –, akkor nem az fog eszünkbe jutni a svéd márkáról, hogy tulajdonjogilag kínai, hanem hogy a legstílusosabbak egyike. Több kép és infó korábbi cikkünkben.