Évtizedekig a Lotus legnagyobb ütőkártyája volt, hogy Colin Chapman elveihez hűen könnyű sportautókat készítettek, de ez a korszak az utolsó Elise legyártásával együtt lezárult. Az elektromos autók pedig nem éppen a könnyedségről szólnak, ezért a mérnököket komoly kihívás elé állítja. A Theory 1 koncepció viszont visszahoz valamit abból, ami igazán szerethető volt a Lotusban.

Kabinja olyan, mintha a McLaren F1 utódja volna a távoli jövőből.

Kormánya olyan, mint a versenyautókban, az ülése pedig csak a megfelelő helyeken támasztó párnákból áll, a vezető ráadásul középen ül, a két utas pedig tőle jobbra és balra. Kormányában és az ülésben felfújódó apró elemek vannak, melyek masszíroznak vagy más visszajelzéseket közvetítenek. Korábban ezt a Lotus megoldotta a színtiszta mechanikai élménnyel.

Rengeteg üvegfelülete miatt van egy vadászgép hangulata, a vezető előtt egy kisebb kijelző van a legfontosabb információkkal, a tetőoszlopoknál pedig további két képernyő helyettesíti a külső tükröket. Baromi látványosak az ajtók, melyek hátrafelé és felfelé nyílnak, mert egy igazi szuperautóhoz elengedhetetlen az ilyesmi show.

1000 lóerő, 400 kilométeres hatótáv, 2,5 másodperces gyorsulás.

Hagyományos Lotushoz mérten az elektromos hajtású Theory 1 meglehetősen elhízott az 1,6 tonnás súlyával. Pedig a mérnökök elszántan faragták le a súlyt, a motorok és az akkumulátor is a váz része, mint a Forma-1-es autóknál a motor, így nem kellett plusz segédkeret hozzá. Akkumulátora 70 kWh kapacitású és egyetlen feltöltéssel nagyjából 400 kilométert képes megtenni a megfelelő menetmódban.

Mivel a kormányzás nem kapcsolódik közvetlen a kerekekhez (steer-by-wire), ezért biztosan egész más vezetési élményt ad, mint egy Elise. Öt mód közül lehet választani (Range, Tour, Sport, személyre szabható Individual és versenypályára való Track), de akár önvezető autóként is lehet használni. Ehhez négy LiDAR, hat HD kamera, valamint hosszú és rövid hatótávolságú radarok és ultrahangos radar is van az autó különböző pontjain.

Ez is érdekelhet: