Négyévesen már gokartozott, de előbb vezetett Forma–1-es autót is, minthogy jogosítványa lett volna, apja szigora nélkül pedig nem valószínű, hogy feljutott volna a csúcsra. Ő Max Verstappen.
Valószínűleg nincs ember a Földön, aki ne tudná, hogy Max Verstappen személyében új világbajnoka lett a Forma–1-nek. A holland első bajnoki címét egy végsőkig kiélezett idény, azon belül is egy véleményes/drámai szezonzáró futam után sikerült megszereznie számára hetedik F1-es szezonjában – tegyük hozzá, hogy egyáltalán nem érdemtelenül. A 24 éves Verstappen a sportág történetének 34. bajnoka – azok közül is az első holland – és Sebastian Vettel, Lewis Hamilton és Fernando Alonso mögött a negyedik legfiatalabb, aki vb-címig jutott. De milyen út vezetett a csúcsig? Elmondjuk.
Születése pillanatában eldőlt, hogy autóversenyző lesz belőle
Teljes nevén Max Emilian Verstappen 1997. szeptember 30-án látta meg a napvilágot, családja révén pedig elkerülhetetlen volt, hogy az autó-motor sport szerelmese legyen: édesapja ugyanis Jos Verstappen korábbi – kevésbé kiemelkedő és eredményes, ám Hollandiában annál népszerűbb – F1-es versenyző, édesanyja, Sophie Kumpen pedig sikeres gokartos volt (aki olyan pilóták ellen versenyzett, mint Jenson Button, Nick Heidfeld, Jarno Trulli és Giancarlo Fisichella), de Paul Kumpen nagypapa és Anthony Kumpen nagybáty személyében több korábbi autóversenyző is akad a családban.
Tudtad, hogy...?
Max Verstappen Belgiumban látta meg a napvilágot, egészen pontosan Hasselt városában, és holland-belga születésű pilóta, ám ő inkább hollandnak érzi magát, mint belgának, ezért is előbbit választotta állampolgárságának.
Verstappen autóversenyzős karriere már akkor elkezdődött, amikor négyévesen először gokartba ült – apja szerint tehetsége azonnal megmutatkozott:
„Genkben történt, egy bérelt pályán egy nagyon kicsi gokarttal. (...) Emlékszem, néhány kör után simán végigment az egész pályán. Az autó vibrációja miatt folyamatosan leesett a karburátor. Egy napig csináltuk, majd elmentünk venni neki egy nagyobb gokartot”
– mesélte Jos Verstappen, aki hozzátette, hogy fia már két és fél éves korában vezetett, egy quadon szerezte meg a kormányzás és a sebesség tapasztalatát.
Max hétévesen nyerte meg első gokartversenyét, kilencévesen már belga és holland bajnoknak mondhatta magát, a következő években pedig megállíthatatlanul húzta be hazája különböző bajnokságait.
Vezetési stílusa lenyűgöző volt, kellő agresszivitás párosult a vakmerőséggel, nem félt feszegetni a határokat – a következő felvételen például azt láthatjuk, ahogy a mindössze 12 éves Verstappen egy franciaországi versenyen pazar előzéseket bemutatva hagyja faképnél a fél mezőnyt:
13 éves korában, rögtön első európai évében WSK-bajnoki címet szerzett, a CIK-FIA világbajnokságon pedig a második helyen végzett (későbbi Red Bull-os csapattársa, Alexander Albon mögött). Utolsó gokartos évében a szakág két legversenyképesebb és legprofibb kategóriájában világ- és Európa-bajnok lett, vagyis szinte mindent megnyert, amit gokartosként megnyerhetett.
Nemcsak a tehetsége kellett a sikerekhez, hanem az édesapja is
Jos Verstappen mindent arra tett fel, hogy fia kihozhassa a maximumot a tehetségéből. Például míg az ifjú Verstappen iskolában volt, addig ő a műhelyben készítette elő a versenyautó alvázát és motorját, hogy aztán heti többszöri alkalommal is tesztelhessenek a gokartpályán. Természetesen minden versenyére elkísérte fiát, akivel évente több mint 100 ezer kilométert tettek meg egy furgonban összezárva Hollandiában, Belgiumban és azon túl.
Ez a sportág persze nem olcsó mulatság, még annak sem, aki korábbi F1-es versenyzőnek mondhatja magát, így Jos arra is külön odafigyelt, hogy Max a lehető legjobb beállításai révén tudja kompenzálni azon versenytársakkal szembeni hátrányát, akik a különböző gyárak támogatása révén technikai előnyben voltak. Ehhez pedig a műhelyben végzett feladatokba is bevonta fiát, aki az így szerzett tapasztalatot és tudást később is kamatoztatni tudta.
A közös munka ugyanakkor nem mindig ment zökkenőmentesen, részben azért, mert Jos Verstappen a szigorban látta a siker egyik kulcsát, ami azt eredményezte, hogy a gokartos évek alatt rendszeresen összevesztek a fiával.
„Amikor nem mentek jól a dolgok, vagy nem adtam bele mindent, édesapám mindig nagyon szigorú volt velem”
– árulta el Verstappen a holland Ziggo Sportnak. Azt pedig már maga Jos Verstappen mesélte el egy, az osztrák ServusTV-nek adott interjújában, hogy egyszer olyannyira felhúzta magát Max csalódást keltő teljesítménye után még a 2012-es gokart-világbajnokságon, hogy hazafelé tartva egyszerűen kitette őt a kocsiból egy benzinkútnál és otthagyta, majd egy hétig nem beszélt vele. Ez a módszer olyannyira bevált, hogy a következő évben fia az összes versenyt megnyerte.
Gokart után Forma–3
A sikeres gokartversenyzés után Max 16 évesen belépett a formulaautó világába, édesapja pedig tudatosan igyekezett felkészíteni fiát az új kihívásokra, ezért tapasztalatszerzés céljából elintézte neki, hogy 2014 januárjában 12 futamon indulhasson a Florida Winter Series minisorozat keretében.
A Forma–3-as Európa-bajnokságnak a holland Van Amersfoort Racing csapatával vágott neki és annyira hamar ráérzett az ízére, hogy már második versenyhétvégéjén futamot nyert. A fiatal holland végül tíz győzelemmel a harmadik helyen zárta első és egyben utolsó F3-as szezonját.
A csodagyerek megérkezett az autósport királykategóriájába
Verstappen az F3-ban mutatott teljesítményével annyira lenyűgözte a Red Bull juniorprogramját irányító Helmut Markót, hogy 16 évesen F1-es szerződést kapott az osztrák istállótól. Ez azt jelentette, hogy a 2015-ös idénytől övé lett az RB fiókcsapatának számító Toro Rosso (ma AlphaTauri néven láthatjuk a csapatot) egyik ülése.
„Elképesztően gyors volt. Korához képest nagyon érett volt és kőkeményen dolgozott. Minden megvolt benne ahhoz, hogy bajnok váljon belőle”
– idézte fel és egyben indokolta meg választásukat Helmut Marko.
Max a 2015-ös Ausztrál Nagydíjon 17 évesen és 164 naposan mutatkozott be az F1-ben, ezzel pedig ő lett a sportág történetének legfiatalabb pilótája, a rákövetkező futam leintését követően pedig az F1 legfiatalabb pontszerzője címet is magáénak tudhatta, miután a hetedik helyen ért célba a Maláj Nagydíjon. Debütáló idénye egyáltalán nem sikerült rosszul, a messze nem izmos Toro Rossóval a 12. helyen végzett a pilóták között, meg is választották
- az év újoncának,
- az év személyiségének
- és az idény előzését is neki ítélték oda (amit Felipe Nasr ellen mutatott be a Belga Nagydíjon).
Tudtad, hogy...?
Max Verstappen előbb vezetett F1-es autót, minthogy megszerezte volna a jogosítványát: „Akkoriban még jogosítványom sem volt, majdnem egy évig kellett engem fuvarozni mindenhová.”
A 2016-os idényben aztán bedobták a mélyvízbe, négy futam után ugyanis átültették a Red Bullba az alulteljesítő Danyiil Kvjat helyére. Az osztrák istálló húzása olyannyira bejött, hogy a mindössze 18 éves holland első RB-s futamán győzelmet ünnepelhetett. Az ominózus Spanyol Nagydíjat a negyedik helyről rajtolva nyerte meg, köszönhetően jobb stratégiájának, Räikkönen elleni hatékony védekezésének és persze annak, hogy a vb-címért küzdő két Mercedes-pilóta, Nico Rosberg és Lewis Hamilton az élről ütközték ki egymást még az első körben.
A Spanyol Nagydíjon aratott győzelmére akár még rá is lehet fogni, hogy nagyobb részt a szerencsének volt köszönhető, klasszisát azonban kétségbevonhatatlanul bizonyította a szezon utolsó előtti futamán. Az erősen esős körülmények között megrendezett, kaotikus Brazil Nagydíjon egy rossz gumistratégiai döntés után a 2. helyről a 16. helyre esett vissza, az utolsó 16 körben azonban elképesztő teljesítményt nyújtva sorra hagyta le versenytársait, hogy egészen a harmadik helyig meg se álljon – ITT akár meg is nézheted az akcióit, érdemes.
A 2016-os, számára második F1-es szezont végül hét dobogós helyezéssel (egy győzelemmel, négy 2. és két 3. hellyel) az ötödik helyen zárta a pilóták között Nico Rosberg (Mercedes), Lewis Hamilton (Mercedes), Daniel Ricciardo (Red Bull) és Sebastian Vettel (Ferrari) mögött.
Az ezt követő években sokszor lehetett hallani Verstappen nevét, ám kevésbé pozitív kontextusban. A holland pilótát gyakran vették elő a pályán mutatott vad vezetési stílusa, agresszív és veszélyes manőverei miatt (gondoljunk csak a 2018-as ütközésére csapattársával, Daniel Ricciardóval), de dühös és meggondolatlan megnyilvánulásaival a pályán kívül is sokszor kiverte a biztosítékot pilótatársainál. Igen, akkoriban még nem volt az az érett pilóta, akit manapság láthatunk. Erre az egyik legjobb példa, amikor a 2018-as Brazil Nagydíj leintését követően elkezdte lökdösni Esteban Ocont, amiért a futam során lekörözött francia ütközött vele, így a győzelem helyett csak a második hely jutott neki – még ha érthető is a frusztráltsága, nem igazán reagálta le jól a helyzetet:
There was contact on the track, and a bit off it too ? #BrazilGP ?? #F1 pic.twitter.com/OajZ1UM4lL
— Formula 1 (@F1) November 11, 2018
Tudtad, hogy...?
Az FIA többször is konkrétan Max Verstappen miatt volt kénytelen változtatni a szabályokon: többek között miatta emelték 18 évre a korhatárt az F1-ben, valamint veszélyes védekező manőverei miatt szigorítottak a védekezésre vonatkozó szabályokon, többek között megtiltották – a biztonságosnak egyáltalán nem számító – fékezés közbeni manőverezés.
Lehiggadt és elindult a világbajnoki cím felé
2018-ra egyértelművé vált, hogy a Red Bull Verstappen köré építi a csapatot, a holland akkori csapattársa, Daniel Ricciardo pedig egyre nehezebben viselte ezt a helyzetet, valamint a forrófejű Verstappen személyét – többször is volt konfliktusuk a pályán és azon kívül –, így az ausztrál a szezon végén átigazolt a Renault-hoz, mondván: új kihívásokra vágyik, de valójában nem akart a holland árnyékában versenyezni.
Verstappen a 21 futamos 2018-as idényt végül két futamgyőzelemmel, négy 2. és öt 3. helyezéssel zárta és negyedik lett a pilóták között, de ami ennél is fontosabb, a szezon hajrájára lehiggadt – ennek meg is lett az eredménye: az utolsó kilenc futamon az ötödik helynél nem volt rosszabb helyezése.
A 2019-es idényre a holland a Red Bull vezéregyéniségévé vált, de a Ricciardo helyére érkező Pierre Gasly, majd az őt szezon közben váltó Alexander Albon sem tudta nemhogy tartani, de még felvenni sem a lépést vele, és így szárnysegéd nélkül maradt, még a 2020-as idényre is. A gondot azonban nem a megfelelő hátvéd hiánya jelentette, hanem az, hogy az időközben Honda-motorra váltó Red Bull nem tudott egy igazán ütős autót rakni Verstappen alá, ami bár dobogós helyezésekre és néhány futamgyőzelemre ugyan elég volt, de a világbajnoki cím megszerzéséhez igencsak kevésnek bizonyult az évek óta domináló Mercedesszel és pilótáival szemben. Ennek ellenére kisebb csoda, nem, dehogy, inkább tehetségének mérőfoka, hogy a 2019-es szezont a harmadik helyen zárta a pilóták között, Lewis Hamilton és Valtteri Bottas mögött, de meglepetésre a ferrarisok előtt.
A koronavírus-járvány miatt késve rajtoló 2020-as idény azzal indult, hogy a Red Bull megkötötte legfontosabb szerződését, 2023-ig hosszabbított Verstappennel. A szezonban az osztrák istálló egy fokkal erősebb autót tudott adni a hollandnak, akinek teljesítményére nem lehetett panasz: 17 futam alatt 11-szer állhatott dobogóra: két 1., hat 2., három 3. helyezést szerzett, ami több is lehetett volna, csakhogy – egy verseny kivételével – nem ért célba, jellemzően technikai gondok hátráltatták. A végelszámoláskor ismét csak harmadik lett Hamilton és Bottas mögött, de egyértelmű volt, hogy már nem feltétlenül rajta múlik, hogy világbajnok váljon belőle.
Drámai módon ért fel a csúcsra
A járvány miatt 2021-re – költségcsökkentési megfontolásból – csak minimálisan lehetett változtatni az előző évi autókon – beleértve a motorokat is –, így nem sok jóban reménykedhetett Verstappen és a csapat. Azonban már a szezon előtti tesztek során kiderült, hogy a Red Bullnak és az idény végén távozó Hondának olyan autót sikerült összeraknia, hogy Verstappen számára reális céllá vált a világbajnoki cím megszerzése, ráadásul Sergio Pérez személyében egy rutinos szárnysegédet is kapott.
A szezon pedig végletekig kiélezett küzdelmet hozott a holland és a hétszeres világbajnok Hamilton között. Az első négy futamból hármat is brit riválisa húzott be, de az ötödik versenyhétvége, a Monacói Nagydíj után már – pályafutása során először – Verstappen ugrott a világbajnoki tabella élére. A holland és a nyolcadik világbajnoki címére hajtó Hamilton fej-fej mellett haladt tovább az idényben, kettejük vb-pontokért folytatott küzdelme azonban kezdett eldurvulni a szezon előrehaladtával, nemegyszer a sportszerűség határait feszegette:
Ráadásul a sportfelügyelők véleményes és következetlen döntései is beárnyékolták a szezont, ami a vb-címről döntő szezonzáró futamon csúcsosodott ki azzal, ahogy megteremtették a lehetőségét a Forma–1 történetének legdrámaibb utolsó körére:
Verstappen nyert és világbajnok lett, vagyis felért a csúcsra. Persze azon lehet vitatkozni, hogy megérdemelten nyerte-e meg a szezon utolsó és egyben vb-címről döntő futamát Abu-Dzabiban, de az egész idényben nyújtott teljesítményét és tehetségét tekintve kétség sem férhet hozzá, hogy 24 évesen teljesen megérdemelten lett a sportág történetének 34. világbajnoka. Azok közül is az első holland és Sebastian Vettel, Lewis Hamilton és Fernando Alonso mögött a negyedik legfiatalabb, akit az F1 királyának koronáztak.
Úgy teljes a kép, ha megemlítjük, hogy Verstappen világbajnoki címe nem jöhetett volna össze az olykor túl szigorúnak tűnő édesapja, Jos Verstappen, menedzsere, Raymond Vermeulen, a Red Bull vezetősége, Chris Horner csapatfőnök és Helmut Marko tanácsadó, valamint a Honda nélkül, ami utolsó F1-es idényében egy versenyképes motort tudott összehozni, és persze minden RB-dolgozó joggal lehet büszke magára – belőlük pedig akad bőven:
Verstappen világbajnoki helyezései a pilóták pontversenyében:
- 2015: 12. (Toro Rosso)
- 2016: 5. (Toro Rosso/Red Bull)
- 2017: 6. (Red Bull)
- 2018: 4. (Red Bull)
- 2019: 3. (Red Bull)
- 2020: 3. (Red Bull)
- 2021: 1. (Red Bull)
(Forrás: The Race, WTF1, gpblog,com, fotó: Getty Images, Max Verstappen)
Ez is érdekelhet: