Abban az értelemben klasszikus szupersportautó a McLaren W1-es, hogy egy irgalmatlanul erős benzinmotor van a kabin mögött és tisztán hátsókerék-hajtású, de az aktív aerodinamikai elemek és a hibrid rendszer hozza ki belőle igazán a maximumot.

Tökéletes utódja a McLaren F1-nek és a P1-nek a W1, mely 233 lóerős literteljesítményű motorral mutatja meg, hogy van még a V8-as biturbóban.

Felépítése éppen olyan, mint az összes többi McLarennek a legkisebbtől a legnagyobbig, tehát egy szénszálas monocoque-hoz csatlakozik az első és a hátsó vázelem. Hangsúlyos a karbon hátsó diffúzor, mely új eljárással készül, ezért jobban bírja a hőterhelést és merevebb is, így betölti a lökhárító szerepét. Annyira erős a diffúzor szerkezete, hogy a felfüggesztés bekötési pontjaihoz csatlakozó keresztirányú merevítőkre nincs is szükség. A W1-es többek közt az ilyen megoldások miatt is tud könnyű lenni, a száraz súlya mindössze 1399 kilogramm.

Motorsportos megoldás a vázhoz integrált kagylóülés, az állíthatóságot pedig a kormány és a pedálsor adja. Az ajtók felfelé nyílnak, hogy igazán látványosak legyenek és megkönnyítsék a beszállást. Erre azért is van szükség, mert az autó oldalán vastag légcsatorna fut végig, ennek egyik terelőlapjából nőnek ki a külső tükrök is.

1275 lóerős rendszerteljesítménnyel és 1340 Nm nyomatékkal a McLaren W1 úgy hasít, mint a villám.

Nincsen üvegezett gépháztető, ezért szinte semmi nem látszik a 9200-ig forgó, 4,0 literes, 90 fokos hengerszögű, síkforgattyús főtengelyű, biturbó V8-as motorból, mely önmagában 928 lóerős és 900 Nm nyomatéka van. A W1-esben egy 1,384 kWh-s akkumulátor és egy radiális fluxusú villanymotor (347 lóerő és 440 Nm csúcsnyomaték) adja a hibrid hajtást. A motorhoz egy új fejlesztésű nyolcfokozatú duplakuplungos automata váltó csatlakozik, differenciálműve elektronikusan vezérelt.

2,7 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100 km/órás sebességre, a kétszázas sprintet pedig lezavarja 5,8 másodperc alatt. A 300 km/órás sebességhez pedig csak 12,7 másodpercig kell nyomni a gázpedált. A McLaren W1 pokoli gyors, a száguldásnak 350 km/óránál van vége, de csak azért, mert itt fut bele az elektronikus korlátozásba.

Elképesztő technika és mérnöki tudás kell ahhoz, hogy egy ilyen erős és ennyire gyors hátsókerekes szupersportautó az úton maradjon.

Őrületes látvány a McLaren W1 aktív hátsó szárnya, melyet négy villanymotor mozgat, és akár 300 milliméterrel nyúlik ki a karosszéria mögé. Az autó orrában lévő légterelőt két villanymotor állítja, ez a Forma-1-es gépekhez nagyon hasonló megoldással tereli az autó aljához a levegőt. Versenypályára optimalizált Race módban elöl 37, hátul pedig 17 milliméterrel ül lejjebb a karosszéria. 280 km/órás sebességnél összesen 1000 kilogramm (elöl 350 kg, hátul 650 kg) leszorítóerőt termel a McLaren W1.

Brutálisan tapadó Pirelli P Zero Trofeo RS gumikkal szerelik, hogy még használható legyen utcán, de a versenypályán legyen igazán otthon. Elöl 390 milliméteres tárcsákat szorongatnak a hatdugattyús féknyergek, a hátsó fékek ugyanekkorák, de a nyereg szerényebb négydugattyús. A karbon-kerámia rendszer 200-as tempóról 100 méteren belül megállítja a W1-est.

Lehet a McLaren W1-est használni és lehet vele utazni is, de az 1275 lóerős szupersportautó valójában nem erre való.

Ez a hibrid rendszer nem a spórolás miatt van benne, hiszen csak 2 árva kilométert képes megtenni elektromos módban, tehát egy tisztességes emissziómentes zónán sem ér át, a csomagoknak pedig csak 118 liternyi hely van. Akad benne USB-C csatlakozó, Apple CarPlay és pohártartó is, de a W1-est senki nem a praktikuma miatt szeretné a villája temperált garázsában látni, az biztos.

Ez is érdekelhet: