Mercedes. Automata. Dízel. Hibrid.

Egy dízel Merci a taxislét csúcsa. Ha már az ember úgyis a fél életét kocsiban tölti, akkor az a kocsi legyen olyan, amivel nem nyűg se a droszton, se a forgalomban eltöltött idő, és közben csak dízelpárát éget – biztos van olyan taxis, aki szereti a szakmáját, de olyan talán nincs, aki a bevétele minél nagyobb részét szeretné a tankolásra fordítani.

Az elektromos autó üzemeltetési szempontból még jobb lesz, de kell néhány év, hogy a hatótávolság és a (gyors)töltési helyzet se okozzon a taxisnak felesleges stresszt, vagy ami még rosszabb, holtidőt. Addig a tökéletes taxijármű a Mercedes-Benz E 300 de.

A „de” nem a származási országra utal, hanem a hajtási módra. A „d” természetesen a dízelt jelenti, az „e” viszont nem az einspritzet, ahogy a benzinbefecskendezéses Mercedeseknél korábban, hanem az elektromosságot. Ez ugyanis egy dízel-elektromos plug-in hibrid.

Nem egyedülálló megoldás, de furcsának hangzik. Ha ugyanis a hibridség lényegét a károsanyag-kibocsátás csökkentésében látjuk, akkor a benzineseknél szennyezőbb dízelmotor jelenléte érthetetlen. A modern dízelek viszont már messze nem olyan szennyezők, mint régen, az üvegházhatás szempontjából igazán káros szén-dioxidból pedig kevesebbet pufognak ki, mint a benzinesek. Ha a minél kisebb CO2-kibocsátás a cél – márpedig az fontos cél, mert konszernszinten kompenzálni kell a nagy benzinesek szén-dioxid-termelését is –, akkor a helyileg zéróemissziós villanyosok után a dízel-elektromos a legzöldebb választás. Furcsa, de így van, zöld rendszám egy dízelmotoros autón még furcsább, de ez is így van, bár minden bizonnyal csak véges ideig. Nem mellesleg az újautó-vásárlók jó része minden botrány és huhogás ellenére dízelt akar venni, nem benzinest.

Tessék, itt a dízel, az elektromos rásegítésnek pedig csak előnye van. Ha nincs rá idő vagy lehetőség, nem muszáj tölteni, ha van, akkor egy éjszaka alatt otthon is teljesen feltölthetők az akkuk, amelyeket használva a gyakorlatban is közel negyven kilométert képes megtenni a kocsi dízelmotor nélkül. A menüből tudjuk bekapcsolni a kizárólag elektromos módot (e-mode), ahogyan azt is, ha inkább tartalékolnánk a töltést (e-charge), de ha a hybridre kapcsolunk, a technika az optimális arányt állítja be. (Van még a charge mód is, amikor a villanymotor nem jár, a dízelmotor pedig tölt, de erről soha ne beszéljünk zöldgondolkodású ismerőseinknek.)

A gyár 1,6 literben adja meg az átlagfogyasztást, az üzemanyagtank ötvenliteres, tehát könnyen kiszámolható, hogy az autó hatótávja 3125 kilométer. Az eddigre izgalomba hozott taxis olvasóink is nyerjék vissza nyugalmi pulzusukat, ez olyan elméleti érték, mint nekik a fuvaronkénti ötezer forintos jatt: matematikailag előfordulhatna, csak nem szokott előfordulni. Az öt liter körüli átlagfogyasztáshoz viszont nem kell különösebben koncentrálni, kis igyekezettel a négy liter körüli is elérhető, ami egy kéttonnás limuzintól parádés.

Főleg úgy, hogy a rendszerteljesítmény 306 lóerő – 194 a kétliteres dízelmotoré, 122 a villanymotoré –, az össznyomaték 700 Nm, ha nem a hatékonyság, hanem a sietség a fontos, akkor hat másodperc alatt ér százra, és 250 km/h a végsebessége. Miközben megkapjuk mindazt, amit egy Mercedes limuzintól elvárunk.

Van lenyűgöző felszereltségű E osztály, a tesztautó csak rendben volt, az utazási komfort viszont tényleg felsőkategóriás. A négyhengeres dízel is kellően kulturált, a villanymotorral és a kilencfokozatú automata váltóval is harmonikus a kapcsolata, az utasok nem éreznek semmit, csak a nyugodt, kényelmes haladást, illetve ha a vezető a jobb lábával kiadja a parancsot, akkor a komoly dinamikát is. Nagyobb utazáskor pedig azt is, hogy az akkuk miatt jócskán, 370 literesre csökkent csomagtér néha bizony kevés.

Az E osztályból létezik benzin-elektromos hibrid is, forintra ugyanannyiért, amennyibe az E 300 de kerül. Ez 15,49 millió forintos indulóárat jelent – elismerem, ez nálunk kevés taxisnak fér bele, de nem lepődnék meg, ha néhány év múlva használtimporként behozva sorban kapnák a sárga fóliát a vajszínű karosszériák. Addig a kevésnél is kisebb fogyasztásra vágyó és/vagy a zöld rendszám előnyeit élvező magán- vagy céges vevőknek lehet érdekes, nem fognak csalódni benne.

Ez is érdekelhet:

Ne ítélj ránézésre! – Toyota Prius plug-in hibrid-teszt

Bátran hirdeti a külsejével, hogy különleges. Hogy jó-ez a bátorság, az nem egyértelmű, de hogy jogos, az biztos.

(Fotó: Tóth István)

Légy résen, mert épp valami fontos történik!

Napokon belül új magazint indítunk, tarts velünk a nulladik pillanattól! November elején startol a Raketa.hu, a Player-csoport jövőmagazinja, melyben veletek együtt keressük a válaszokat az előttünk álló évek nagy kérdéseire!
Kiemelten foglalkozunk az autózás/közlekedés forradalmával, az okosotthonokkal, a klímakérdéssel, megújuló energiával, a legizgalmasabb, éppen zajló társadalmi változásokkal és rengeteg termékkel és szolgáltatással, ami pillanatokon belül ránk töri az ajtót!
Ha szeretsz jó időben jó helyen lenni, kövesd be a Rakéta Facebook-oldalát, hogy azonnal tudd, ha kilőttük a magazint!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Itt az a Xiaomi, ami szembeszáll a csúcstelefonokkal

Így lettem villanyborotva-hívő – Braun S9 Pro+-teszt

További cikkeink a témában
Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért
Hirdetés