Ha az elektromos változat túl drága vagy nem ideális a felhasználójának, ha a plug-in túl drága vagy macera lenne a töltése, akkor ott van a mild hibrid Grandland. Nem vele mutatja a legjobb formáját az Opel csúcsmodellje, de annyival olcsóbb, hogy így is jó választás lehet.
Korunk nagy Opelje, a Grandland járt már nálunk, júniusban jelent meg a teszt a találóan Electricnek hívott elektromos változatról.
A nagy Opel már nem csak nevében, és nem csak méretben nagy – Grandland Electric-teszt
A Grandland második generációja joggal nevezhető a márka csúcsmodelljének. A villanyos változatot próbáltuk ki.
Az Opel stratégiája, hogy kizárólag villanyos típusok helyett a Corsát, az Astrát, a Mokkát és a Fronterát is kínálja belsőégésű és csak elektromos hajtáslánccal – ahogy a Grandlandot is. A már kipróbált, 210 lóerős Electric mellett létezik egy 195 lóerő rendszerteljesítményű plug-in hibrid, a teljesítmény és persze ár szerint is belépőváltozat az 1,2 literes, 145 lóerős mild hibrid.
Az elektromos tesztautó impakt réznek nevezett rosegoldja mellett a képeken látható spektrum zöld a másik szín opció, ha valaki a fehéret, a feketét, a szürkét és az ezüstöt nem igazán tartja annak, és jól is áll a Grandlandnak. Komoly, modern autó benyomását kelti, ami nem azért nem feltűnő, mert olyan unalmas, hanem mert hivalkodás helyett kellemes alapformával és egyszerű, de jól átgondolt részletekkel lesz karakteres. A kis benzines is megkapja a parasztvakító fényeket – elöl villámos embléma, hátul világító OPEL felirat –, így laikus számára is egyértelmű, hogy maximum egy-két éves modell lehet.
Ahogy a külsejét, az utasterét is részletesen jellemeztem már a villanyos Grandland tesztjében, a benzines nem meglepő módon ugyanúgy tágas, a csomagtartója is azonos méretű, alaphelyzetben 550 literes. Ha jelentős különbséget keresünk, a kormány mellett, jobb oldalon lévő startgombot kell megnyomnunk.
A mild hibrid hajtáslánc legfőbb előnye korábban az volt az iparágban, hogy a gyártó így ráírhatta az autóra, hogy Hybrid, amit korszerű és zöld megoldásként igyekeztek kommunikálni. Ez a mild hibrid már nem alibi, mert bár a padlólemez alá épített 48 voltos akkumulátor nettó kapacitása csak 432 wattóra, a váltóházba beépített villanymotor teljesítménye 28 lóerő, nyomatéka pedig 155 Nm.
Álló helyzetből mindig járó benzinmotorral indul a Grandland a katalizátor üzemi hőmérsékleten tartása és a megfelelő fékrásegítés miatt, az elektromotor ilyenkor csak besegít, de kis terhelésnél, például dugóban csorogva képes önállóan is mozgatni az autót, elvileg akár egy kilométert is, és még inkább elvileg – a sajtóanyag szerint – „a városi forgalomban akár a teljes táv 50 százaléka is megtehető tisztán villamosan”.
A hatékonyság érdekében a hajtás mindig elektromosra vált, amikor azt az akku töltöttségi szintje, a külső hőmérséklet és a katalizátor hőmérséklete lehetővé teszi, lassításkor leáll a benzinmotor, a villanymotor generátorként tölti az aksit, a gázpedált felengedve pedig vitorlázómódban, csak elektromos támogatással lehet gurulni.
A hibrid rendszer jól hangolt, a hatfokozatú, duplakuplungos automata váltó is kellemes, általánosan finom működésről csak azért nem beszélhetünk, mert a háromhengeres motor vibrációi azért érezhetők, alapjáraton láthatóan remegnek a kitárt ajtók, ami különösen furcsa volt a teljes elektromos változattal eltöltött teszthét után. Akinek nincs ilyen összehasonlítási alapja, talán észre sem veszi a szerényebb járáskultúrát, mert az egyébként jellegzetesen háromhengeres orgánumú benzinmotor hangját elég sikeresen tartották távol az utastértől.
Alapmotornak még épp jó az 1,2-es és a kis villanymotor kombinációja, mert szenvedés nélkül képes az autó mozgatására, de dinamikát, erőtartalékkal rótt autópálya-kilométereket ne várjunk tőle, akkor nem kell csalódnunk. A futóműve is érezteti, hogy ez az autó többre is képes lenne – a teljes elektromos változat sokkal harmonikusabb jelenség, és saját tapasztalat híján is erős a gyanúm, hogy az 1,6 literes benzinmotorral szerelt, 195 lóerő rendszerteljesítményű plug-in hibrid is.
A mild hibrid viszont olcsóbb, nem is kevéssel. A Grandland Electric akciós indulóára 17 790 000 forint, a plug-iné 16 190 000, a mild-hibrid viszont csak 11 990 000 forint. Jobban megéri a csúcsváltozat, amihez elég egy felszereltségi szinttel feljebb lépni – hiszen összesen kettő ilyen van –, mert az egymillióval drágább GS-ben sokkal kényelmesebb ülések, 50 ezer LED-es IntelliLux LED HD fényszórók, tolatókamera, vezeték nélküli telefontöltő, kormányfűtés és hátsó kartámasz is van.
(Fotó: Csordás Gábor)
- visszafogott, mégis karakteres karosszéria
- tágas utastér
- sok szövet a műszerfalon
- sok elérhető extra
- a GS-ben kifejezetten kényelmesek az ülések
- képes teljesen elektromos módban is haladni
- nem illik az összképbe a háromhengeres motor kulturálatlansága
- egy ilyen méretű és tömegű autóhoz képest alulmotorizált
