Nem mondhatjuk ideálisnak az új Peugeot 308 bevezetésének körülményeit, hiszen a pandémiát kísérő gazdasági és társadalmi bizonytalanság közepén érkezett meg a francia márka legújabb modellje. Az új 308 a vonzó formájával és a modern technikájával mégis optimizmust sugall, és külön érdekesség, hogy a Peugeot háromszázas modellcsaládjának legelső tagja is éppen egy súlyos válság kellős közepén jelent meg, éppen kilencven éve.

A Peugeot még 1928-ban nyugdíjazta a korabeli családi típusát, a 177-est, és ezzel nagy űr támadt a márka kínálatában: a Quadrilette kisautó és a nagyobb luxusmodellek közül hiányzott a megfizethető családi autó. A megoldást a Peugeot 301-es jelentette, amit 1932-ben mutattak be. Az elegáns kompakt modell már új filozófia szerint született: karosszériája minden korábbinál áramvonalasabb volt,

váza már nem fából, hanem acélból készült, másfél literes motorját kurbli helyett elektromos indítómotor keltette életre,

első futóműve pedig független volt, a végsebessége elérte a 100 km/órát. A limuzin mellett számos karosszériaváltozat készült belőle, mint a kupé, a kabrió és a furgon, négy év alatt 70 ezer példánya hagyta el a sochaux-i üzemet.

Félbeszakadt álmok

Az utódja, a futurisztikus megjelenésű, rejtett fényszórós Peugeot 302 a politikailag egyre bizonytalanabb környezetben nem tudta kibontakoztatni az adottságait. Pedig hatalmas potenciál volt az autóban, hiszen nemcsak elegáns formavilágát, hanem a fejlett műszaki tartalmát is a nagyobb Peugeot 402-estől örökölte. A vonzerejét a kor legkiválóbb autóipari formatervezői, Émile Darl'mat és Georges Paulin által megálmodott roadster, illetve kabrió modellváltozatok növelték.

1938-ban, 25 ezer eladott autó után pihenőre kényszerült a 300-as modellsorozat, és hamarosan egyébként is teljesen elcsendesültek a Peugeot gyártósorai. A háború után erősen megritkított kínálattal indult újra a termelés. A hatvanas évek végéig a kisebb 200-as modellcsalád szolgálta ki a kisméretű, megfizethető típusokat kereső vevőket.

Amikor a Peugeot visszahozta a családi modelljét a kínálatba, a többi széria sorszámozása a négyesnél tartott, így ugrották át a 303-ast, és 1969-ben már a Peugeot 304-est vezették be. A márka ismét előremutató technikai megoldásokkal ejtette ámulatba a vevőket: az ekkor már magától értetődő független első felfüggesztéshez tárcsafékeket szereltek, a felső kategóriákat idéző műszaki tartalomhoz pedig elegáns formavilág és tágas utastér társult.

A hatvanas évek végétől megsokasodtak Európában az autópályák, a 304-es pedig optimális – és mindenekelőtt megfizethető – utazóautónak bizonyult,

ami a kategória egyik legnépszerűbb típusává tette. A gyártásának tizennégy éve alatt folyamatosan fejlődött, ötféle karosszériaváltozatával és számtalan motorjával minden igényt kielégített, ezért nem csoda, hogy 1,2 millió példányban készült.

Megörökölt kitérő

1978 után, amikor a Peugeot bevezette a 305-öst, még két évig gyártásban maradt a népszerű 304-es is. A 305-ös ugyanis valamivel nagyobb volt, modernebb formájával pedig jóval komolyabb autónak tűnt, mint az elődje. A független hátsó felfüggesztésével és a gyűrődőzónáival az új modell valóban egészen más szemlélet szerint épült, a Peugeot az aerodinamikai fejlesztéseihez is ezt a típust választotta alapjául. A vevők nagyra értékelték a fejlesztéseket, ezért bár kupé és kabrió nem készült belőle, 1989-ig a szedán és kombi változatból is összejött az 1,6 millió eladott példány.

A sorban a 306-osnak kellett volna következnie, a Peugeot azonban úgy döntött, hogy kihasznál egy kínálkozó kedvező lehetőséget. A Peugeot által létrehozott PSA-csoport még 1979-ben vásárolta meg a dicsőséges múlttal, bizonytalan jelennel és ígéretes jövővel rendelkező francia márkát, és a Talbot 1985-ben be is vezetett egy modern családi autót, de négy évvel később a PSA mégis úgy döntött, hogy pénzügyi nehézségek miatt megszünteti a márkát.

A Talbot modelljét a Peugeot örökölte meg, 1989-től 1995-ig Peugeot 309 néven forgalmazták.

A típus eleinte sok kritikát kapott a szokatlan formája és a szerény térkínálata miatt, de a vásárlók végül megszerették a praktikus ferdehátú kialakításának és a 309 GTI sportmodellnek köszönhetően, így az eladásai végül utolérték a 405-ösét.

A dizájn újra előtérben

A számozásával rendhagyó 309-es bevezetésével a Peugeot nyert egy kis időt, csak 1992-ben mutatta be a 306-ost. Az újdonság nemcsak a kabrióváltozatot hozta vissza a hármas sorozatba, de a modern, elegáns dizájnt, amelyet Pininfarina tervezett, és az innovatív műszaki tartalmat is. A jól vezethető Peugeot 306 a passzív hátsókerék-kormányzással, a modern dízelmotorokkal, a sportváltozatokkal, valamint a gazdag kényelmi és biztonsági felszereltséggel örvendeztette meg a vásárlókat.

A Peugeot nagy dobása mégsem a 306-os, hanem a 2001-ben bemutatott utódja, a maga idejében ultramodernnek számító 307-es volt, amely az európai év autója címet is elnyerte. A korszakalkotó magas tetős felépítése,

az akár hétüléses kombiváltozata, majd a keménytetős kupé-kabriója éveken át a figyelem középpontjában tartotta a franciák kompaktját.

A 307-es a motorsportban is letette a névjegyét, és az elődjével ellentétben nem a ferdehátú, hanem éppen a kupé-kabrió változatból építették meg a rali-világbajnokságon szereplő versenyautót.

A 307-esnek rövidebb pályafutást szántak, mint az elődjeinek, de csak azért, mert a 2007-ben megjelent utódja minden téren az evolúciójának tekinthető. Az első 308-as elsősorban minőség terén lépett nagyot előre, a ferdehátú és a kétféle kombi mellett ebből a szériából is készült kupé-kabrió, és bár a neve nem sorolja a 300-as sorozatba, de

a műszaki alapjára épült az izgalmas sportkupé, minden idők egyik legvonzóbb Peugeot-ja, az RCZ.

Az állandósult nyolcas

2013-ban, amikor eljött az idő a modellváltásra, a Peugeot fontos lépésre szánta el magát, megváltoztatta az addigi típusjelölési rendszerét. A modellek sorszámát nem növelték tovább, a végén lévő 8-ast állandósították, és csak a hagyományos sorozatból kilógó modellek kaptak ettől eltérő számozást. Például az ekkor megjelent Peugeot 301, egy tágas kompakt szedán, ami egyszerű felépítésével és kedvező árával hódított, de utódot már nem kapott.

A 308-as második generációja már teljesen új műszaki alapokra épült, és a 307-eshez hasonlóan ismét elnyerte az európai év autója díjat. Az elődjével elkezdett pozícionálást komolyan vette a Peugeot, az új modell a kiváló minőségével és az igényes felszereltségével szerzett új vásárlókat a márkának.

A 308-as érdekessége volt az i-Cockpit a kis kormánykerékkel, amely a mai napig a Peugeot-modellek sajátossága.

A harmincas évektől így jutottunk el a Peugeot 308 harmadik generációjáig, amely a márka vadonatúj oroszlánfejes emblémájával és markáns dizájnjával folytatja a modellsorozat hódító útját. Az ötajtós változatot hamarosan követte a kombi, ebben a generációban jelent meg elsőként a konnektorról tölthető hibrid, és nem titok, hogy a Peugeot többi típusához hasonlóan hamarosan tisztán elektromos hajtású változat is készül a 308-asból.

(Fotók: Getty Images, Peugeot)

Ez is érdekelhet: