Amikor a Peugeot 2018-ban kijött a második szériás 508-assal, mindenki meglepődött. A Peugeot egy kis magánreformot hajtott végre a klasszikus európai középkategóriában, anélkül, hogy beleugrott volna az akkoriban nagyon pörgő négyajtós kupés buliba.

Hely helyett látványt kaptunk, tágas utastér helyett lebilincselő stílust.

Az 508-as egy szép, lapos, széles, izgalmas, keret nélküli oldalablakos valami, amire leginkább még talán az üzleti szedán megjelölés passzol a legjobban. Azaz passzolna, ha az európai 508-as nem egy ferdehátú ötajtós lenne valójában. (Kínában 508L néven létezik valódi négyajtós változata is.) És lett üzleti kombi is, hiszen az új 508-asból az SW változatot is kiadta a gyártó. Ebből a kombiból kaptunk most a nemrégiben lezajlott ráncfelvarrás kapcsán egy tesztpéldányt, másfél literes dízelmotorral.

Kihalófélben lévő szegmens a klasszikus középkategória, és hát amikor az ember elkezd használni egy ilyen rettentő alacsony autót a sok SUV után, meg is érti, hogy miért

Aki hajlamos a puffadt SUV-okkal szembeni gyűlölködésre, az elektromos autók korlátozott használhatóságának felemlegetésére, a komplikált technikájú hibridekkel kapcsolatos fanyalgásra és a klasszikus hosszú távú dízel túrakombik istenítésére, az nagyon megérdemelné, hogy egy hétig ténylegesen egy dízel 508 SW-vel kelljen járnia! Mit tesz isten, pont így jártam én is: egy hétig ültem egy kocsiban, amit nagyon kellett volna szeretnem, és hát nem igazán ment.

Az 508-as rettenetesen alacsony. A padló is közel van a talajhoz, a plafon is a padlóhoz. Nem beleülni kell, inkább belefeküdni.

Mondhatnánk, hogy ha eltekintünk a ki-bemászás kényelmetlenségétől (ezt különösen a nők tudják egyébként gyűlölni, főleg szoknyában), már tök mindegy, milyen alacsonyan ülünk egy kocsiban, sőt. De nem. A mai forgalomban mindig nyomasztó, hogy az 508-asban ülve nagyjából a Suzuki Vitarák ötödik ajtaján lévő emblémája van szemmagasságban.

De legalább kicsi a homlokfelület, csekély a légellenállás, hatékony a forma, nem eszik sokat hosszú úton nagy tempónál a kocsi, ugye? Olyan sokat tényleg nem eszik: még sok autópályával együtt sem sikerült megközelíteni a hat litert: 5,7 százon, vegyesben az automata váltó komfortjával együtt nem rossz. De nem is olyan nagyon jó. Manapság már hasonló méretű, erejű, de csendesebb, finomabb járású és olcsóbb benzines kocsik se szoktak sokkal többet fogyasztani. Tudok hozni példát könnyen akár a cégcsoporton belülről is.

Az 508-as fedélzeti elektronikája a facelifttel sokat korszerűsödött, ennek minden hátrányával és előnyével. Szebb lett a tolatókamera képe, a vezetéstámogatás viszont erőszakosabbá vált; sokat küzdöttem a teszten a magyar rögvalóságban inkább idegesítő sávtartás kikapcsolgatásával, a tempomat pedig már csak a minden kamion-utoléréskor csüggesztően hamar lassító követőradarral együtt használható.

Keretnélküliség az első ajtón: hibátlan

Keretnélküliség hátul: mintha maradt volna egy eldolgozatlan apróság

Az alacsony építés a menetdinamikára egyértelműen jótékony hatást gyakorol, a kis tömeg és a jól hangolt futómű pedig további garancia a boldogságra kanyargós úton.  A 508-as reszponzív, agilis, élénk mozgású autó, a picike kormánnyal nagy élmény befűzögetni a kanyarokba. Ami ilyenkor kevés, az a motor.

A másfél literes dízel megtesz mindent, ami tőle telik, igazán szépek a katalógusértékei. A valóságban viszont az Euro 6 által fojtogatva se a gázreakció, se az erő nem pont az, amit várnánk egy ennyire erőteljes megjelenésű, sportos kombiban. Pedig ez a dízel a legnagyobb, ami kapható a kocsihoz: kétliteres HDI-vel már nem rendelhető az 508-as.

A 180, pláne a 225 lóerős plug-in hibrid: az lenne való ehhez a testhez, meg hát nyilván a csúcsváltozat, a 360 lovas PSE, ami árban majdnem a duplája a dízel tesztautónak.

Az i-Cockpit, a vezető ölébe lógatott apró kormánykerék ebben a Peugeot-ban is love it or hate it: vagy imádja az ember, vagy soha nem fogja megszokni

Az 508 SW tágas csomagtere, nagy hátsó lábtere valóban egy középkategóriás autóé, ennek ellenére a hely valahogy sehol nem tűnik eléggé nagynak. Többen is megkérdezték: ez most mi is, 508 vagy 308? És tényleg!

Pakolhatóságban, komfortban alig-alig ad többet ez a Peugeot, mint a két számmal kisebb 308 SW, ugyanezzel a motorral, nagyon hasonló utastéri hangulattal, súlyos milliókkal olcsóbban. Az viszont biztos, hogy az 508-as sokkal-sokkal stílusosabb!

Az idei facelift leghatározottabban tényleg a kocsi arcán mutatkozik meg. Az előző fronttal talán harmonikusabb látványt nyújtott az autó, de az új pofa mindenképpen hatásosabb!

Az a szép, lapított kettős kipufogóvég erős túlzás az 508 SW-ben csak visszafogott dinamikát nyújtani képes másfél literes dízelhez

Ez az igazi 508 SW, nem is véletlenül kerül kétszer ennyibe: