Két fejlesztés volt igazán a középpontban a Porschénál a hetvenes évekre, az egyik a targa karosszéria, a másik pedig a turbófeltöltés. Ezt a kettőt pedig egy megfizethető sportautóban ötvözték, de a 924 Targa végül nem jutott el a sorozatgyártásig.
Évtizedek óta folyamatosan szigorodnak a biztonsági előírások, ráadásul a nyitható tetős kabrióktól tartottak az emberek, ezért több gyártó is a biztonságérzetet fokozó targa felépítéssel tette népszerűvé a fedetlen autózást. A Porsche már 1966-tól bevezette a 911 Targát, de az olcsóbb sportautókat sem hagyták ki a jóból.
Ahogy teltek az évek, úgy lett egyre inkább világos a Porsche számára, hogy egyetlen sportautóból nem igazán lehet megélni. Ezért aztán megjelent a 911-es négyhengeres változata 912 név alatt, majd a Volkswagennel közösen készített 914-es modell után az orrmotoros és transaxle elrendezésű 924-es vette át a belépőmodell szerepét.
Ez az autó egyesek szemében nagyon távol állt attól, amit a Porsche jelentett, de a remek vezethetőségével és a praktikumával nagyszerű mindennapi sportautó lett az 1973-as olajválság utáni években megjelent 924. Nem kellett sokáig várni az izmosabb és különlegesebb változatokra sem, az 1975-ös Porsche 911 Turbo után három évvel a 230 km/órával száguldó 924 Turbo is elkészült. 1980-ban pedig emelték a tétet a kiszélesített karosszériájú 924 Carrera GT-vel. Végül a 924-esből kizárólag kupé modellek készültek, pedig a fejlesztés nem állt meg ennyinél. A szívó és turbós motorral is elérhető 924 Targa azonban nem került gyártásba.
Alaposan át kellett rendezni a motorteret a 2,0 literes, négyhengeres blokk körül, hogy elférjen a KKK 26 feltöltő a 924-es orrában. A Jochen Freund projektmenedzser irányítása alatt dolgozó mérnökök áthelyezték miatta a generátort és a bukólámpákat mozgató motort is. Bosch K-Jetronic befecskendező rendszer és két üzemanyag szivattyú került a Turbóba, valamint 5,5 literre növelték az olajmennyiséget. Ezekkel az apróságokkal a motor 5500-as fordulaton 170 lóerős lett.
1977. május 1-jén a 927/57 munkaszámon kezdődött meg a 924 Targa fejlesztése.
Több ötlete is volt a tervezőknek arra, hogyan lehetne megvalósítani a kivehető tetőpaneles 924-est, az egyik terv szerint az üvegtető a hátsó ablakhoz csúsztatható lett volna, ahogyan később a 993-as kódú 911 Targa esetében. Ennél jóval költséghatékonyabb megoldás valósult meg a prototípussal, ahol egyszerűen kivehetővé tették az első két ülés feletti panelt. A tető zárásához és nyitásához szükséges speciális kulcs a kesztyűtartóban könnyen elérhető.
Mivel a csúsztatható tetőpanel kivitelezése és látványa nem hozta a kívánt szintet, a kivehető rész pedig kedvezőtlenül befolyásolta a karosszéria merevségét és növelte a szerszámozás költségét, ezért a projektet minden változatában elvetették.
Egész pontosan 1980. február 29-én tettek pontot a Porsche 924 Targa végére.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen értelmetlen lett volna a prototípus, hiszen az ebben felmerült problémák és fejlesztések más modellek esetében hasznosnak bizonyultak. A Porsche múzeumának példányában csak 328 kilométer van, ami jól mutatja, hogy nem sokat turnéztak vele a világban.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne olyan 924-es, amiben nem lehet csodálni a kék égen úszó felhőket. Valamivel kisebb, de szintén kézzel kiemelhető panellel valósult meg a nyitott 924-es, a 944-esből pedig hagyományos, lenyitható vászontetős kabrió készült.
Ez is érdekelet:
A 80-as évek gyönyörű szupersportautója ez a piros Porsche 959
Sosem volt olcsó.
Gyönyörű és egyedi sportautó ez az 1997-es Porsche 911 Turbo S
Ilyen az, amikor a spórolás nem opció.
Ez nem egy egyszerű fehér Porsche 944-es
Aki lenézi, sosem tudja, miről marad le.
