Hamilton hercegnője

A London Midland and Scottish Railway IV. Károly 1936-os megkoronázása alkalmából mutatta be a Coronation Classt, amelyek 3300 lóerős teljesítményükkel a valaha épített legerősebb brit gőzmozdonyok voltak. Közülük is kiemelkedett a Hamilton hercegnője, amely nem csak a legerősebb, de minden bizonnyal a valaha készült legszebb brit gőzmozdony is volt egyben.

20th Century Limited

Az Egyesült Államok válasza az Orient Expressre. A New York és Chicago között 1902 és 1967 között közlekedő vonatokon akkora volt a luxus, hogy az utasok elé az érkezéskor szó szerint vörös bársonyszőnyeget gurítottak, így talán érthető, miért került egy jegy annyiba, amennyiből ma repülővel első osztályon tehetnénk meg ugyanezt az utat. A leghíresebb 20th Century Limited a fent látható, 1938-ban tervezett mozdony volt, amely art decós stílusával egy egész korszak jelképévé vált.

UAC TurboTrain

A United Aircraft Corporation TurboTrainje a nagy sebességű vasutak egyik ősatyja volt, amely Boston és New York között szállította az utasokat átlagosan 160 km/h-s sebességgel. Az 1967-ben elért 275 km/h-s sebessége azóta is sebességrekordnak számít az USA-ban.

Union Pacific 119

1869-ben két mozdony találkozott szembe egymással a Utah állambeli Promontoryban. A Union Pacific 119 és a Central Pacific Jupiter egymástól mindössze néhány méterre állt meg – szándékosan, ugyanis ez a két vonat volt a „díszvendége” annak a ceremóniának, amelyen összekötötték a keleti partról induló vasútvonalat a nyugati partról indulóval, létrehozva az Egyesült Államok első interkontinentális vasútvonalát. Történelmi pillanat, történelmi vonat.

Union Pacific 844

1944-ben nem csak a második világháború közeledett a végéhez, de a gőzmozdony-korszak is az utolsókat rúgta. A Union Pacific utolsó gőzőse a fenséges, 844-es széria volt, amely annyira túlélte a korát, hogy hetven éve megállás nélkül üzemel – mostanában persze menetrendszerűen már nem közlekedik, általában csak ünnepségek okán hányja a füstöt a megbabonázott közönségre.

Sínzeppelin

Ha azt gondoltad, hogy a BMW sportos korszaka a 315-össel kezdődött, akkor bizony jó néhány évvel elnézted a kalendáriumot, hiszen a németek már 1929-ben hihetetlen sebességrekordokat döntögettek. Bár a Sínzeppelin alapvetően nem a BMW műve, de az eredetileg repülőgépekbe szánt, 46 literes V12-es BMW-motor nélkül a mozdony egészen biztosan nem tudott volna 230,2 km/h-ra gyorsulni – ezzel pedig egy olyan sebességrekordot felállítani, amit aztán több mint húsz éven keresztül nem tudott megdönteni senki.

Mercury

A Henry Dreyfus által a 20th Century Limited előtt tervezett mozdony az egyik legszebb art deco-stílusban készült vonat volt, amelyen az utasok borzalmas luxusban utazhattak a nagyobb városok között a ’30-as, ’40-es és ’50-es években.

GM Aerotrain

A világ egyik legzavarbaejtőbb vonatát a General Motors tervezte az ötvenes évek közepén. A repülőgépet formázó ED LWT 12 mozdony mögé a General Motors távolsági buszaiból átalakított, negyven fős kocsikat csatoltak, amelyeket a zökkenőmentes utazás érdekében levegős lengéscsillapítókkal is felszereltek – ezzel éppen ellentétes hatást érve el, mint amit eredetileg szerettek volna.

M–497

A ’60-as, ’70-es évek környéke alapvetően nem sokban különbözött a mai időktől, csak az volt a különbség, hogy a mérnökök akkoriban nem mikroprocesszort, hanem sugárhajtóművet szereltek mindenbe, ami egy kicsit is komplikáltabb volt egy kavicsnál. Így járt az 1966-ban tervezett M–497 is, amelyet az eredetileg a B–36-os bombázóknál használt General Electric sugárhajtóművek gyorsítottak elképesztő, 295,54 km/h-s sebességre. Az így felállított light-rail sebességrekordot azóta sem döntötte meg egy vonat sem az Egyesült Államokban, igaz, az M–497-es tervét végül ezzel együtt is elkaszálták.

Hiawatha

A jellegzetes superdome-kocsikkal együtt az egyik legkarakteresebb és legszebb amerikai vonat 1935 és 1971 között szállította az utasokat az amerikai nagyvárosok között, de sajnos az Union Pacific 844-gyel ellentétben ma már egy sem üzemel.