Idén a Volkswagen visszatér a Pikes Peakre, hogy a 670 lóerős elektromos hajtású versenyautójával megnyerje a legendás hegyi futamot. Ugyanez volt a célja a nyolcvanas években is, amikor egy egészen őrült kétmotoros kettes Golffal indult a gyári csapat.
Rengeteget dolgozott a Volkswagen azon a versenyautón, amivel idén a Pikes Peak hegyi verseny győzelmére törnek: a Le Mans-i szupergépeket idéző formájú, csupa szénszál, csupa szárny, 670 lóerős elektromos hajtású I.D. R fantasztikusan megy, 2,25 másodperc alatt gyorsul százra. Az elektromos hajtású gépek dicsősége mellett azonban egy régi elmaradását is szeretné pótolni a Volkswagen.
A nyolcvanas években ugyanis egyszer már nekirugaszkodtak a Pikes Peak megnyerésének, akkor még egészen más technikával.
Fogtak egy kettes Golfot, amibe 1,8 literes, négyhengeres benzinmotort szereltek, az erőforrás turbóval 320 lóerőre volt képes. De ez még nem volt elég, ezért a prototípus hátulját úgy alakították ki, hogy oda is elférjen még egy ugyanilyen motor, ami a hátsó kerekeket hajtja.
Kész is volt a 640 lóerős kétmotoros szörnyeteg, ami 3,4 másodperc alatt gyorsult százra, és mindene megvolt a Pikes Peak megnyeréséhez.
Jochi Kleint gyári pilóta is elég ügyes volt ahhoz, hogy 1985-ben a harmadik, a következő évben pedig a negyedik helyen fejezze be a coloradói futamot. 1987-ben is a győzelem volt a célja, amihez nagyszerű úton járt. Az akkor még burkolatlan pályán a részidők szerint bőven az élen járt, és már borítékolni lehetett volna a győzelmet, amikor
a 156 kanyarral tarkított pályán pár száz méterrel a cél előtt mégis fel kellett adnia a futamot.
Nem a bonyolult hajtáslánc adta fel a harcot, hanem egy egyszerű gömbcsukló, és mivel a Pikes Peak pályáját meredek szakadék szegélyezi, ezért a félrehúzó futóművel nem lett volna biztonságos teljes gázzal megtenni a hátralévő távot. A győzelem elmaradt, a Volkswagen pedig nem próbálkozott többet, egészen mostanáig, harminc évvel későbbig. Június 24-én kiderül, hogy sikerül-e megdönteni a 8 perc 57,118 másodperces rekordot.
