Nem mindenki tudja, de a magyarországi autógyárakat jelentős fejlesztőközpontok kísérik, és a munkájukhoz elengedhetetlenek az olyan tesztpályák, mint ami ZalaZone néven épült az elmúlt években. 2017-ben indult a fejlesztése, két évvel később készültek el az első pályaelemek, 2021-től pedig már 250 hektáron teljes gőzzel, tízféle pályával várja a járműipari fejlesztőket, akik eddig csaknem minden feladathoz találtak itt pályát, egyet kivéve.

Nagysebességű tesztekhez nem elegendő egy több kilométer hosszú egyenes kifutópálya, hiszen azon egy igazán gyors autó pillanatok alatt végig tud érni. A megszakítás nélküli száguldáshoz döntött kanyaros oválpálya szükséges, és ezt már száz éve felismerték, amikor megépültek az első eleve autóversenyzésre szánt pályák, mint Brooklands vagy Monza. A járműipari tesztelőknek is hasonlóra van szükségük, és ezt veszi fel jövőre a kínálatába a ZalaZone.

Európában az élen

Nem gondoltuk volna, de Európában nem sok ilyen tesztpálya működik. Ami van, azt vagy autógyártók építették maguknak, mint a Mercedes a papenburgi pályát, vagy állami támogatással készült, hogy az országba vonzza a fejlesztőcégeket, és ide tartozik a ZalaZone is. A most épülő oválpályánál nem sok nagyobb van a kontinensen, talán a dél-olaszországi Nardò említhető, de a zalai pálya annál is modernebb és sokoldalúbb lesz.

Kihasználja például azt, hogy a ZalaZone az egyik legújabb járműipari tesztpályának számít,

ezért mindene megvan, amire egy jármű fejlesztésénél csak szükség van. Saját 5G hálózattal rendelkezik, műhelyekkel, irodákkal, eszközökkel, a pályák közt 300 méter átmérőjű aszfaltozott felület, többféle tapadású vizes fékpálya, változatos dőlésű emelkedők, két kilométeres kezelhetőségi pálya, és még egy másfél kilométeres szabványos autópálya is található.

Ott van még a Smart City, egy mesterséges városrészlet, ahol az új autók vezetéstámogató rendszereit tesztelik. Fontos kiemelni, hogy itt minden épületet azzal az anyaggal burkolták be, mint a való életben, igazi téglából, betonból és üvegből, de még kerítésből is többféle van, hogy a járművek érzékelői a valóságnak megfelelő környezettel találkozzanak. Minderről írtunk már, amikor korábban bejártuk a pályákat, most nem is ezért jöttünk ide.

Oválpálya építés alatt

Hanem azért, hogy megnézzük az új oválpályát, ami nem az első lesz az országban, de össze sem lehet hasonlítani a korábbival. Győr mellett 1988-ra készült el a Rábaring, egy kisebb és egy nagyobb sugarú döntött kanyarral, ahol szintén folytatnak autóteszteket. A most épülő zalai pálya azonban nemcsak nagyobb lesz, 4,4 kilométer hosszú, hanem megfelel a legmodernebb technikai és biztonsági követelményeknek is, amivel vonzhatja a járműgyártókat és fejlesztőcsapataikat.

Persze sejtheted, hogy egy parabolakanyaros pályát felépíteni nem egyszerű, és ezt mi is láttuk, amikor a ZalaZone szakemberei megmutatták nekünk, hogyan áll az építkezés. A döntött kanyarokkal kezdték a munkát, és valósággal letaglózó volt, amikor megpillantottuk az aszfaltozó gépet, amihez foghatót még soha nem láttunk. Nem véletlenül,

a Strabag monstrumjából csak kettő van az egész világon, ezeket szállítják oda, ahol épp parabolapályát építenek.

A kilencvenes években készült, egyedülálló géplánc tizenhat szegmense követi a pálya kijelölt görbületét, miközben az aljába kanalazott aszfaltot hordja fel a felületre. Nem kevésbé különleges az úthenger sem, aminek ívelt a hengerpalástja, a meredekebb részen kitámasztót szereltek rá, mint a gyerekek biciklijére, és a biztonság kedvéért egy nála nagyobb géphez kötötték, ami a pálya felső peremén követi végig az útja során.

Felhajtottunk a parabolakanyarba

Bár a pálya még építés alatt áll, és a ZalaZone egész területén sebességkorlátozás van érvényben, amit a járművekben lévő érzékelővel valós időben szigorúan ellenőriznek is, mégis felhajthattunk az oválpálya már részben elkészült északi kanyarjába. Semmi máshoz nem fogható élmény, ahogyan egyenes kormánnyal kanyarodunk, miközben mászunk fel a döntött kanyar aszfaltjára, és ehhez nem mehettünk volna jobb autóval, mint a remek tapadású MINI Cooper S-sel.

A pálya felső részének dőlése 47 fokos, ami egészen elképesztő, és az már a gyalogos bejárásán derült ki, hogy lábon csak a közepéig jutunk anélkül, hogy négykézláb kellene kapaszkodnunk. Mégis, az autót kanyarban általában kifelé sodró erő úgy tapasztja a kerekeket az aszfalthoz, hogy ezen a pályán 250 km/órával lehet majd száguldani, akár órákon át. Ideális helyszín az aerodinamikai és megbízhatósági tesztekhez, de akár rekorddöntéshez is.

Mit lehet itt tesztelni?

Az új ovápályán a járművek többféle tulajdonságát is lehet majd vizsgálni, például a karosszéria aerodinamikáját nagy sebességnél, a hajtáslánc teljesítményét és tartósságát, vagy a hűtőrendszer működését maximális terhelésnél. Alkalmas lesz a pálya a gumiabroncsok és a futóművek tesztelésére is, stabilitási és kezelhetőségi vizsgálatokra, de még az önvezető járművek és versenyautók kipróbálására is.

Azt már a kivitelezők vezetője mondta el, hogy azért esett a választás az érdesített aszfaltra, mert a pálya használati módjából eredően nem kell az autópályákon tapasztalt tengelyterhelésre, és ezért nyomvályúsodásra számítani, viszont a repedésre hajlamos betonnal szemben egyszerűbben karbantartható. Miután elkészültek a kanyarok, az egyenesek aszfaltozása már rutinmunka lesz nekik, néhány hét alatt végezni fognak vele.

A bejárás alatt tapasztaltuk, hogy a ZalaZone rendkívül jól szervezett, szigorú szabályok szerint működik, amivel felkeltették a rendet hagyományosan szerető járműipari fejlesztők figyelmét, állandó kihasználtsággal működik a pálya. Még inkább igaz lesz ez 2025. május 19-e után, amikor hivatalosan is megnyílik nemcsak az ország, de az egész régió legmodernebb oválpályája, egy újabb innováció, amire magyarként büszkék lehetünk.

Ez is érdekelhet: