A BMW várhatóan jövőre kezdi gyártani első kereskedelmi forgalomban is kapható, teljesen elektromos autóját, az i3-at. A német gyár negyven éve fejleszt elektromos autókat, megmutatjuk mindet.

A BMW a Los Angeles-i Autókiállításon mutatta be i3-as elektromos tanulmányautójának újratervezett, háromajtós változatát, amelyről azóta egy videót is megcsodálhattunk. A BMW i3 Coupe Conceptet 170 lóerős villanymotor hajtja, de a hírek szerint a végleges verzióba egy benzinmotort is szerelnek, ami az akkumulátornak termel majd áramot, így hosszabbítva meg az autó hatótávolságát. A Los Angelesben bemutatott verzió 22 kWh-s lítium-ion akkumulátoraival 160 kilométert tesz meg egy feltöltéssel, végsebessége pedig 150 km/h körül alakul. Az akkumulátorokat a BMW gyorstöltő technológiájával kevesebb mint fél óra alatt 80 százalékig lehet feltölteni.

Az i3 Coupe Concept külsőleg is sok változáson ment keresztül, többek között a homlokrészt, az ajtókat és az autó hátulját is áttervezték, valamint az övvonal is új és szokatlan formatervezést kapott. A változtatásoknak köszönhetően az új i3-ban a hátul utazóknak is elég hely marad, és az áttervezett övvonal miatt az ablakok is nagyobbak lettek. Az autóban helyet kapott egy navigációs rendszer is, amely mindig a leghatékonyabb utat választja ki, jelezve az útba eső töltőállomásokat, és azt is, hogy mekkora távolságot lehet megtenni feltöltés nélkül. Az energiatakarékosság jegyében az i3 karosszériája szénszálas műanyagból készült, így sikerült az autó tömegét alacsonyan tartani.

A tervek szerint az i3 lesz az első teljesen elektromos BMW, amelyik kereskedelmi forgalomba kerül. Az autó gyártását 2013 végén kezdenék Lipcsében, az i8-as hibriddel együtt és első körben az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában kerülne piacra, vagyis azokban az országokban, ahol korábban a Mini E-t is tesztelték. BMW-közeli források szerint az i3 ára 43 ezer és 50 ezer dollár, azaz nagyjából tízmillió forint várható.

A BMW évek óta tudatosan dolgozik egy valóban használható, tömeggyártásra alkalmas elektromos autó létrehozásán, a 2008-ban elindított Project i keretében készített Mini E és ActiveE limitált szériás autók is ezt a célt szolgálták. A BMW elektromos autóinak története viszont ennél jóval régebbre nyúlik vissza, egész pontosan 1972-ig, amikor a német gyár bemutatta az első elektromos autójának prototípusát.

BMW 1602 Electric – 1972

A BMW 1968-ban kezdett kísérletezni az elektromos meghajtással, a projekthez pedig két BMW 1602-es autót alakítottak át erre a célra. Az első működő prototípusokat stílszerűen az 1972-es müncheni olimpián mutatták be: az autókkal a VIP-vendégeket fuvarozták, és a hosszútávú versenyeken kísérőautóként funkcionáltak. Az átalakított 1602-es autókba a Bosch által fejlesztett, 43 lóerős motor került, amelynek végsebessége 100 km/h volt, az energiát pedig 12 darab 12 voltos ólomsavas akkumulátor biztosította.

A kezdetleges technika egyik nagy hátránya volt, hogy az akkumulátorok 350 kilogrammal növelték az autó tömegét, ami így ideális útviszonyok mellett is legfeljebb hatvan kilométert tudott megtenni egy feltöltéssel, városi környezetben pedig ennek csak nagyjából a felét. Az akkumulátorok cseréje is nehézkes volt, így a tömeggyártás természetesen szóba sem jöhetett.

BMW LS – 1975

A BMW 1975-ben új prototípus építésébe kezdett, a választás ezúttal egy kiszuperált BMW LS-re esett. Az autóba egy új fejlesztésű Bosch motor került, az akkumulátorcsomag tíz darab Varta ólomsavas akkumulátort tartalmazott központi vízutántöltővel és gáztalanítóval. Az átalakított LS-be már egy kezdetleges töltőrendszert is építettek, amellyel szabványos aljzatra csatlakoztatva nagyjából 14 óra alatt fel lehetett tölteni az autót.

BMW 325iX – 1987

1981-ben a BMW azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az elektromos autók akkumulátorainak teljesítményét jelentősen megnöveljék. Az új, Asea Brown Boveri által gyártott, ún. karbantartást nem igénylő nátrium-kén akkumulátorokat nyolc átalakított BMW 325iX-szel kezdték tesztelni 1987-ben. Az új fejlesztés megoldást nyújtott az egyik legnagyobb problémára: mivel a nátrium-kén akkumulátor energiasűrűsége háromszorosa volt a régi ólomsavas akkumulátorénak, így az autók súlya is csökkent.

Az elektromos 325iX-eket összkerékhajtásúról elsőkerék-meghajtásúra alakították át, az akkumulátorok töltöttségi szintjét pedig a motor mellett elhelyezett kijelzőn lehetett ellenőrizni. Az autók közül hármat a Német Postánál, a többit pedig állami és helyi hivataloknál állítottak szolgálatba, így a BMW immár hétköznapi körülmények között is tesztelni tudta az elektromos autókat.

BMW E1 és E2 – 1991

A nátrium-kén akkumulátorok sikere miatt a BMW komoly lépésre szánta el magát, és az 1991-es frankfurti autószalonon bemutatta az első valóban elektromos autónak szánt prototípusát, a BMW E1-est. A kifejezetten az amerikai piacra szánt E2-est egy évvel később, a Los Angeles-i Autókiállításon mutatták be. A tervezésnél elsődleges szempont volt, hogy könnyű autót építsenek, ezért az E1-es karosszériáját sajtolt alumíniumelemekből, a külső burkolat újrahasznosítható műanyagból, míg a motorháztetőt és a csomagtartó fedelét alumíniumból készítették.

Az akkumulátorok a hátsó ülések alá, a BMW saját fejlesztésű, 43 lóerős motorja pedig a váltóval együtt a hátsó tengelyre került. A töltési idő is jelentősen csökkent: hálózati konnektorból töltve hat, míg a speciális, kifejezetten erre a célra készített töltővel két óra alatt lehetett feltölteni az autó akkumulátorait. Az E1 160 kilométert tudott megtenni egy feltöltéssel, ennek ellenére végül összesen csak öt prototípus készült el belőle.

Az 1993-as Frankfurti Autókiállításon a BMW bemutatta az E1 továbbfejlesztett változatát, amelyben már a Zebra névre keresztelt nátrium-nikkel-klorid akkumulátor biztosított a korábbinál nagyobb teljesítményt, miközben az autó hatótávja is emelkedett.

BMW 325 – 1992

A nátrium-nikkel-klorid akkumulátorok már egy évvel korábban bemutatkoztak a 3-as szériából átalakított elektromos BMW-kben. A BMW 325-ös megépítésének elsődleges célja a váltók, az akkumulátorok és a motorok tesztelése volt hétköznapi körülmények között, 1992 és 1996 között összesen 25 darab futott belőlük a Németország észak-keleti csücskében található Rügen-szigeten. Az új autóban a motorok teljesítménye 60 lóerőre emelkedett, a gyorstöltő rendszernek köszönhetően pedig csak negyven perc kellett a 75 százalékos töltöttségi szint eléréséhez.

Mini E – 2008

Az elektromos autók gyártásában a 2004-ben megjelent lítium-ion akkumulátorok jelentették a fordulópontot. Az új technológia jóval hatékonyabb energiatárolási lehetőséget biztosított, így a BMW a 2000-es években elindította a Project i-t, aminek célja egy városi közlekedésre alkalmas elektromos szériaautó létrehozása volt. Ennek első lépéseként 2008-ban hatszáz darab Mini E-t bocsátottak ki az Egyesült Államokban és később Európában, hogy adatokat gyűjtsenek egy későbbi autó (az i3) fejlesztéséhez.

200 lóerős aszinkron motorjával a Mini E mindössze 8,5 másodperc alatt gyorsult százra, a 35 kWh-s lítium-ion akkumulátorokkal pedig az autó 250 kilométert tudott megtenni egy feltöltéssel. A hátsó ülések helyére kerülő akkumulátorok 259 kilogrammot nyomtak, az autó viszont még így is 159 km/h végsebességre volt képes. Az aksik töltése hálózatról húsz óráig tartott, gyorstöltővel viszont csak 3,5 órát vett igénybe. Az autókat az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Kínában és Japánban tesztelték. Az autókat Németországban havi négyszáz euróért lízingelhették használóik, a begyűjtött adatok pedig rendkívül nagy lökést adtak a BMW projektjének.

BMW ActiveE – 2010

A BMW 2010 januárjában, a Detroiti Autókiállításon mutatta be új tanulmányautóját, az 1-es szériás kupé alapján készült kétajtós ActiveE-t. Az autót a Mini E-tesztsorozat lezárása után, 2012 januárjában kezdték tesztelni, kifejezetten azzal a céllal, hogy az i3-ba kerülő alkatrészeket kipróbálják. Az 1100 autó többsége, mintegy hétszáz kocsi az Egyesült Államokban futott.

A 32 kWh-s lítium-ion akkumulátorokkal az autó 151 kilométert tud megtenni egy feltöltéssel, a 168 lóerős motorral elődjéhez hasonlóan szintén 8,5 másodperc alatt gyorsul százra, végsebessége viszont elektronikusan korlátozott, csak 140 km/h. Az autót az USA-n kívül Nagy-Britanniában vetették be, ahol a londoni olimpia idején a VIP-vendégeket szállították velük.

(Forrás: BMW Group)

Tovább:
Az autórovat legfrissebb híreihez 
A jövő autói
Lánctalpas hójárók

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Laurin és Klement ma ezzel utazna – Škoda Superb Combi L&K-teszt

Itt van a Tesla önvezető taxija

A világ legnagyobb autógyártója visszatér az F1-be

További cikkeink a témában