Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Miután a budapesti lakótelepeket már áttekintettük, teszünk egy hasonlóan gyors és rövid kirándulást a belvárosban is azok kedvéért, akik inkább a polgári lakást választanák panel helyett. Olyan kérdések mentén járjuk körül a témát, hogy melyik kerületben mire számíthatunk a kínálatot, az árakat tekintve, s milyen jellege van az egyes városrészeknek.

A budapesti belváros szűken vett értelemben az V. kerület, illetve annak egy része, ezért is írják nagy kezdőbetűvel ezen kerület esetében: Belváros. Bővebb értelemben azonban a nagykörútig tart, sőt az azon túlnyúló területek is a belváros részét képezik. Áttekintünk tehát oda is egy-egy megjegyzés erejéig. Az első részben három városrésszel foglalkozunk: az V. kerülettel, az I. kerülettel és környékével, valamint Újlipótvárossal.

A történelmi belváros

Kezdjük mindennek a közepével, az igazi belvárossal: ez az V. kerület (Belváros és Lipótváros) a szűk utcákkal, az impozáns házakkal, kulturált környezettel, gyakran sötét lakásokkal, kevés a parkolóhellyel, s nagyon sok utca eleve le van zárva az átmenő forgalom elől. Budapest egyik legdrágább kerülete (ez egy állandó vitatéma: az egyik meghatározó adatbázis szerint most a második helyen áll a II. kerület mögött, ami azt jelenti, hogy a belvárost tekintve itt lehet a legdrágábban lakást venni).

Ez árakra lefordítva jelenleg is 400 ezer forint körül induló négyzetméterárat jelent már élhető lakások esetében, de ez minőségtől függően kúszhat felfelé, s a jobb adottságú, használt lakásoknál a 600–800 ezres ár is teljesen megszokott. Szorozzuk be ezt akkor a kívánt négyzetméterrel, és megkapjuk, mire számíthatunk. Érdemes tudni, nem bővelkedik kis lakásokban a kerület, jellemzően a polgári lakások között is a nagyobb méretek vannak a piacon. Ami olcsóbb, az közel lakhatatlan.

Legnépszerűbb részét most talán a Szent István Bazilika mögötti utcák jelentik, de az esténként elcsendesedő, nyugodt banknegyed összességében is vonzó, miközben egyik oldalán a Duna és panorámája, másik oldalon pedig a pezsgő belvárosi élet nyújt kikapcsolódást. Ugyancsak nagyon kellemes a Belváros déli része a szépen felújított burkolatokkal és épületekkel, igazi békebeli hangulattal, s valamelyest alacsonyabb árakkal. A kettő között helyezkedik el a mindenki által jól ismert Váci utca, mely Budapest közepe. Fénye mára valamelyest megkopott, ettől azonban még ne számítsunk alacsonyabb árakra, mindössze arról van szó, hogy a kerület átlagához képest nincs kiemelt árazása.

A kerület összképe rendkívül cizellált, igényes, s ha eltekintünk az autóhasználattól, valamint attól, hogy lakásunk esetleg egy picit sötét (hacsak nem egy dunai panorámásat vagy egy nagy térre nézőt sikerült megszereznünk), akkor igen kifinomult életet lehet leélni a város közepén, ahol minden közel van, a tömegközlekedés tökéletes (három metróvonal), de jó esetben elég gyalogszerrel közlekedni.

A budai oldal

Amikor belvárosról esik szó, sokan hajlamosak elfeledkezni a budai oldalról. Pedig ha azt nézzük, honnan fejlődött ki ez a nagyváros, bizony Budán kell keresgélni: amikor ezen az oldalon már királyi vár állott, a másik oldalon még csak tehenek legeltek az apró házak között. Az I. kerület és környéke joggal tekinthető a belváros részének, miközben lényegi különbség, hogy zöldebb és jellemzően csendesebb.

A pesti belvárosra leginkább hasonlító Víziváros és Krisztinaváros fogja körül a Várhegyet, ahol a Budai Vár úgynevezett polgárvárosi részén igen drágán mérik a lakások négyzetméterét. Fontos tudni, hogy a lakások nagyobb része önkormányzati tulajdonú, többek között műemlékvédelmi megfontolásokból. Az önkormányzati és a magántulajdonú ingatlanok között árban jelentős a különbség. Ha egy rossz önkormányzati ingatlannal is megelégszünk, akkor akár 200–300 ezerért is kifoghatunk egyet, de ha egy jobb, magántulajdonú lakást szeretnénk itt, akkor 400–600 ezres, de akár egymilliós árra is számíthatunk adottságoktól, például panorámától, elhelyezkedéstől, állapottól függően. A turisták miatt kicsit zsúfolt, a lakások felújítása a különféle szabályok miatt nehéz és költséges, az autóhasználat problémás, de egyedi, történelmi hangulata, falai, kövei miatt máshoz nem hasonlítható érzés ott élni.

Aki olcsóbban tud csak vásárolni, inkább a vár oldalában nézzen körül, ahol találni csendes, zöld, nyugodt utcákat, miközben a Déli pályaudvar, vagy az egykori Moszkva tér (most Széll Kálmán tér, illetve még korábban ugyancsak Széll Kálmán tér) mindössze 5–10 perc gyalog. Jellegzetessége, hogy a házak kisebbek, mint a pesti belvárosban (kivétel a Víziváros II. kerületi része), elég sok közöttük a szocialista időkben épült kockaház, de szellősebb, zöldebb, parkosítottabb is. Mi több, elérhető a már szinte kertvárosi hangulat is a kerületben, elsősorban a vár mögött álló Naphegyen, vagy a mellette fekvő Gellérthegyen, ahol villaházak sorakoznak a hegyoldalban. Ez azért különösen érdekes, mert még mindig a belvárosban járunk, éppen szemben az V. kerülettel.

Újlipótváros

Ha a Margit hídon keresztül visszatérünk Vízivárosból Pestre, akkor az egyik oldalon a már ismertetett V. kerülettel, a másik oldalon viszont Újlipótvárossal találkozunk. Erős a karaktere ennek a városrésznek, építészete némileg elüt a pesti belváros többi részétől, lakói komoly lokálpatrióták, s nem adják olcsón az ingatlanjaikat: a pesti oldal egyik legdrágább része az V. kerület után. De mitől is olyan különleges?

Sajátos atmoszférája alakult ki a Szent István Park körül sorakozó utcáknak. A házak arrafelé fiatalabbak, mint a szomszédos belvárosi kerületekben: a ‘30-as, ‘40-es években építették jelentős részüket. A régebbiek szecessziós, az újabbak az úgynevezett “pesti Bauhaus” stílusban épültek, ami persze nem Bauhaus, viszont szépek és igényesek, s ezeket a jellemzőiket nagyrészt még mindig őrzik. Ezek a házak már nem nyitott lépcsőházakkal, gangokkal épülnek – ami sokaknak maga a megváltás –, és a lakásméretek, belmagasságok is szerényebbek, valamint az elosztások is jobban megfelelnek a mai kornak.

A lényeg azonban a mikroklíma, a sajátos hangulat a sok-sok kis bolttal, étteremmel, szórakozóhellyel, szolgáltatással, a mindenki mindenkit ismer érzésével, s hogy egyesek szerint Újlipótvárost nem is kell vagy érdemes elhagyni, hiszen ott minden megtalálható. Sokaknak persze sűrű és nyomasztó ez a városrész, ahol az ingatlanárak ugyan normálisnak mondható lakások esetében 300 ezer forintnál indulnak, de egy-egy nagy teraszos, dunai panorámás lakás esetében ennek többszörösére számíthatunk.

Tovább a:
Legfrissebb Player-cikkekhez
A rovat többi cikkéhez
Lakótelepre költöznél? Segítünk, melyiket válaszd!

(Fotó: Peter Visontay, budapest-foto.hu, Rétsági Oszkár)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.