Teljesen a kisfilm hatása alá kerültünk, és te sem úszod meg libabőr, esetleg párás tekintet nélkül. Az egyik litván rasszizmusellenes szervezet egy szociológiai kísérletben mutat rá a bőrszín miatti megkülönböztetésre, megfélemlítésre, valamint az arctalan, netes gyalázkodásra.
A történet a következő: egy színes bőrű srác kap egy üzenetet Facebookon, ám litván nyelven, amit ő nem ért, így megkértek pár különböző korú, nemű és stílusú helyit, hogy segítsenek neki. Illetve összeültették őket, aztán a fiú segítséget kért. Ám amint beleolvastak az üzenetbe, már nem is voltak olyan segítőkészek, mert kiderült, hogy masszív, undorító gyalázkodás van benne, pontosan nem tudjuk, hogy mi, mert szinte senki sem fordította le neki. Elhangzik a "majom" és a "rabszolga" kifejezés, szóval nagyjából el tudjuk képzelni, mi volt az üzenetben, a lényeg nem is ez, hanem a reakciók.
Van, aki majdnem elsírja magát, akad, aki egyszerűen nemet mond, mondván, nem fontos, nem akarod te tudni, mit írtak, meg akarják védeni inkább, a legtöbben csak annyit mondanak, hogy egyszerűen képtelenek lefordítani. Többen bocsánatot is kérnek kábé a litván nép nevében. Az egész angolul zajlik, litván felirattal, de különösebben nem is kell érteni ahhoz, hogy átjöjjön az üzenet és a hatás.
A nők elleni erőszakról meg az olaszok csináltak egy aranyos és hatásos kampányfilmet.