És a bolygó többi országában az északi féltekén, ha nem teszünk valamit sürgősen.

„A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt” – mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat.

Az eredmények szerint a vizsgált időszakban

a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt,

a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent. A tavaszi napok száma 124-ről 115-re, az őszieké 87-ről 82-re esett vissza. Ennek megfelelően a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél később köszöntöttek be. A földközi-tengeri régióban és a Tibeti-fennsíkon történt a legtöbb változás az évszakok körforgásában.

A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra

kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik.

Számos tanulmány kimutatta már, hogy az évszakok hosszának és kezdetének változása jelentős környezeti és egészségi kockázatokkal jár. A madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, a növények fejlődési szakaszai eltolódnak. A változások megzavarhatják az állatok és táplálékforrásaik összehangoltságát, felborítva az ökológiai közösségeket.

Az emberiség felét érintheti közvetlenül, hogy élhetetlenné teheti a trópusokat a globális felmelegedés

Az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, melyek már túlvannak az emberi alkalmazkodóképesség határain.

Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet, különösen, ha a hamis korai tavasz és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, és a betegségeket terjesztő szúnyogok egyre északabbra húzódhatnak.

A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.

És mennyi esélyünk van elkerülni mindezt? Hát…

Elbuktuk az emberiség legfontosabb szerződését

Kis túlzással, de a jövőnknek annyi.

(Forrás: MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ennek a lánynak bármikor lövünk egy hárompálcás plüssdelfint a céllövöldében

Mennyit tudsz a 20. század fontos történéseiről? Válaszolj néhány kérdésre, és kiderül

Sydney olyan különleges, hogy elneveznénk róla egy várost

További cikkeink a témában