A tavalyi volt az eddigi legrosszabb év hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is – írja a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően szakportálon Kis Anna és Pongrácz Rita meteorológus, valamint Szabó Péter éghajlatkutató.

Közös elemzésük szerint a Pálfai-féle aszályindex alapján 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37 százaléka volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk.

Az Alföld és a Kisalföld a leginkább veszélyeztetett, jellemzően itt a legkevesebb az aszálymentes évek száma. A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg húszévente átlagosan csupán egy-két év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár nyolc fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül. Ha viszont azonnal csökkenne a kibocsátás, a század végére egyes szimulációk szerint valamelyest növekedhetne is az aszálymentes terület aránya.

A cikk szerint az aszályra való felkészülés és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása eddig is fontos volt a hazai mezőgazdaságban. Ilyen alkalmazkodást jelenthet például:

• öntözőrendszerek kiépítése,
• mezővédő erdősávok megőrzése,
• talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazása,
• megfelelő terményfajta, vagy az éghajlati feltételeket leginkább toleráló haszonnövények megválasztása.

(Forrás: Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően, MTI. A kép illusztráció.)