Az ország egyre nagyobb területét sújthatja aszály a közeljövőben.
A tavalyi volt az eddigi legrosszabb év hazánkban az aszály szempontjából az elmúlt 48 év megfigyeléseit tekintve, és az előzetes adatok szerint ekkor volt a legalacsonyabb a kukorica termésátlaga is – írja a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően szakportálon Kis Anna és Pongrácz Rita meteorológus, valamint Szabó Péter éghajlatkutató.
Közös elemzésük szerint a Pálfai-féle aszályindex alapján 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37 százaléka volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk.
Hajóroncsig apadt a Duna
Vámosszabadinál hajóroncsok találkozása tilos.
Az Alföld és a Kisalföld a leginkább veszélyeztetett, jellemzően itt a legkevesebb az aszálymentes évek száma. A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg húszévente átlagosan csupán egy-két év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár nyolc fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül. Ha viszont azonnal csökkenne a kibocsátás, a század végére egyes szimulációk szerint valamelyest növekedhetne is az aszálymentes terület aránya.
61 centisre apadt a Velencei-tó, mindig magasabb volt a szintje, mióta mérik
1939 óta folyamatosan több víz volt benne.
A cikk szerint az aszályra való felkészülés és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása eddig is fontos volt a hazai mezőgazdaságban. Ilyen alkalmazkodást jelenthet például:
- öntözőrendszerek kiépítése,
- mezővédő erdősávok megőrzése,
- talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazása,
- megfelelő terményfajta, vagy az éghajlati feltételeket leginkább toleráló haszonnövények megválasztása.
(Forrás: Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően, MTI. A kép illusztráció.)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
