A Balatonnál, de lakott területektől távol.

A Balaton nyugati térségében az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes kullancsfaj összesen tíz példányát azonosították az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) közös kutatócsoportjának tagjai.

Keve Gergő és Hornok Sándor, az ÁTE Parazitológiai és Állattani Tanszékének munkatársai, az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes faj összesen tíz, még nem kifejlett példányát azonosították a foltos nádiposzáta és az idei év madarának választott barkóscinege egyedein. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ornitológusai a 2022-ben gyűrűzésre befogott madarak átvizsgálása során csaknem ezer kullancsot távolítottak el 540 egyedről, ezeket vizsgálták meg a kutatók.

A nálunk eddig nem létező kullancsfaj (Forrás: Wikimedia/Daktaridudu)

A kullancsok helyi eredetét igazolja, hogy június végén, a költési periódusban élősködtek a madarakon, így azok nem hozhatták a kullancsokat déli országból, különösen nem Afrikából. „Mivel a madarakról eltávolított egyik példány még vérszívása elején lévő lárva volt, továbbá három, anyai ágon öröklődő gén szekvenciája az összes kullancs esetében azonos volt, megállapítható, hogy helyi populációból származnak, sőt valószínűleg ugyanazon genetikai ághoz tartoznak” – írták.

Télen talán meghal, szaporodni viszont tud

A szakemberek szerint a fiatal lárva és a szoros genetikai rokonság egyben azt jelenti, hogy a felfedezett populáció, amelynek alapító példányait korábban délről érkező vonuló madarak hozhatták be, hazánkban szaporodni is képes. Ugyanakkor nem biztos, hogy át tudnak telelni, bár az enyhe tél ennek kedvez, és szakirodalmi adatok szerint ez a kullancsfaj évente akár százhúsz fagyos napot is eltűr.

A Hyalomma csoportba tartozó kullancsok kifejlett példányainak rendszeres hazai előfordulását már százharminc éve, 1893-ban publikálta Karpelles Lajos atkakutató, majd a 20. század elején, a Dunántúlról, Kotlán Sándor.

A kullancsfaj szaporodni képes helyi populációja azonban eddig sem Magyarországon, sem Európában nem volt ismert.

A beszámoló szerint a kutatók az érintett kis- és nyugat-balatoni térségben további intenzív kutatásokat folytatnak annak vizsgálatára, hogy a kullancspopuláció példányai áttelelnek-e, és 2023-ban is megjelennek-e madarakon, házi- és vadon élő állatokon.

A felfedezett populáció lakott településektől távol, olyan nádas élőhelyen található, ahol e faj és az általa terjesztett kórokozók sem a strandolókat, sem a kirándulókat nem veszélyeztetik közvetlenül. Szerencse, az elsősorban Közép- és Dél-Afrikában élő, de kisebb területeken Észak-Afrikában is megtelepedett kullancsfaj ugyanis számos veszélyes kórokozót képes terjeszteni, többek között a krími-kongói vérzéses lázt okozó vírust is.

(Forrás: ELKH, ÁTE, MTI. A nyitóképen egy barkóscinege van.)

Ez is érdekelhet:

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ránk fér az a mediterrán hangulat, ami a spanyol szépség fotóiról árad

Ezek a kéziszerszámok nélkülözhetetlenek lesznek számodra 2025-ben

Egészségesebben élhetsz, ha eszel cukrot, mint ha teljesen elkerülnéd

További cikkeink a témában
Így élheted meg az ünnepi hangolódást egy csodás kastély birtokán itt, a szomszédunkban
Hirdetés