Ha csak egy hírt olvasol ma araszoló kerekesférgekről, ennél jobbat nem találsz!
A biológusok szerint a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények – hivatalos nevükön: araszoló kerekesférgeket (Bdelloidea rotifera) – evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra. Ezek a többsejtű gerinctelenek kizárólag nőstények.
Ismert, hogy ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel – szárazsággal, éhezéssel és alacsony oxigénszinttel – szemben.
Legalább 35 millió éve léteznek, és ma is megtalálhatóak édesvízi tavakban, kisebb állóvizekben, folyókban és nedves szárazföldi élőhelyeken, például mohában, zuzmóban, fakéregben és a talajban.
Az araszoló kerekesférgek szájat és végbélnyílást is magába foglaló, teljes emésztőrendszerrel rendelkeznek, azáltal képesek túlélni a kegyetlen környezetet, hogy beszüntetnek minden tevekénységet, és szinte teljesen leállítják az anyagcseréjüket. Ez a jelenség a kriptobiózis.
Sztasz Malavin, az oroszországi Puscsinóban lévő Talajtani Intézet kriológiai laboratóriumának munkatársa és kollégái radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, hogy az északi-sarkvidéki területről vett mintákban lévő kerekesférgek mintegy 24 ezer évesek.
Ezek az organizmusok ma már kihalt lények, például a gyapjas rinocérosz lába alatt élhettek.
Miután laboratóriumi körülmények között kiolvasztották őket, a kerekesférgek képesek voltak a reprodukcióra. A szakértők egyelőre nem ismerik a biológiai mechanizmust, amely lehetővé teszi ezen apró lények számára, hogy túléljenek a jégben ilyen hosszú időt.
Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem zoológus professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban, kiemelte: a kutatás rávilágít arra, milyen sokféle állat lehet befagyva a permafrosztban, amely a globális felmelegedés hatására felolvadhat.
„Ez nem azt jelenti, hogy szörnyű lényeg fognak előjönni és felfalni minket,
hanem azt, hogy lehetőség nyílik a tudósok számára, hogy tanulmányozzák, miként alkalmazkodtak a kerekesférgek a fagyás hatásaihoz, és felfedezzék a különbséget a most élő fajok és kihalt elődeik között" – mondta.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI. A kép illusztráció.)