„Gyönyörű az úttalan rengeteg, ujjong lelkem a parton egyedül; egy társaság van, hol nem szenvedek: a mély tenger, hol az ár hegedül. Embert meg nem vetek, de a természethez vagyok hű.”

Emlékszünk még erre a George Byron-versrészletre? Az Into the Wild (Út a vadonba) című kultuszfilm kezdődik ezzel, amelyben Chris McCandless (Emile Hirsch) a csodás északi, kietlen földeket fedezi fel magának. És annyi szépség, nyugalom és szabadság árad belőle, hogy az ember egyszerűen nem tudja nem megtalálni a lelki békéjét. Igaz, most nem Alaszkában, hanem az Északi-sarkvidék európai részén járunk, Norvégiában, de a helyzet itt sem sokat változik. A fotókat köszönjük Britt M.-nek, aki júniusban és szeptemberben fotózta végig a csodálatos környéket, kommentár pedig nem szükséges hozzájuk.

Ez is érdekelhet:
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Elena meghozná a kedvünk az élethez, ha nem lenne

Ilyenek voltak a március 15-ék a szocialista Magyarországon

Gyönyörű izraeli lánnyal zárjuk a hetet

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Az Egyik csata a másik után kapta az Oscar-díjat. Te láttad?
17% Igen, nagyon bejött.
32% Igen, de nekem annyira nem adta.
31% Nem láttam, de megnézem.
20% Nem láttam és nem is tervezem.
Miért maradnak meg az emlékezetben bizonyos ajándékok?
Hirdetés