A földterületek mezőgazdasági célokat szolgáló megtisztítása, az erdőirtás, a trágyázás, a haszonállatok és a hulladéktermelés mind hozzájárulnak ahhoz a kibocsátáshoz, amely a bolygó 7,7 milliárdos népességének élelmezéséhez szükséges rendszerből származik.

Számos jelentés foglalkozott már az élelmiszerek éghajlati lábnyomának számszerűsítésével, de az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) szakemberei által vezetett legújabb kutatás az első, amely felölel minden országot és szektort a termeléstől kezdve a csomagoláson és az elosztáson át az élelmiszerhulladák kidobásáig.

A szakemberek szerint

A kibocsátások nagyjából fele szén-dioxid volt, amely elsősorban a földhasználatból, valamint a csomagoláshoz, szállításhoz és feldolgozáshoz kötődő energiafelhasználásból eredt. A kibocsátások egyharmadát a haszonállatoktól, valamint a rizstermelésből és a biohulladékból eredő metán tette ki, a fennmaradó rész döntően a megtermékenyítő közegekből származó dinitrogén-oxid volt, de a szakemberek szerint a fluorozott gázok mennyisége is egyre növekszik.

A hat legnagyobb élelmiszerrendszer-kibocsátó 2015-ben:

• Kína (a globális kibocsátás 13,5 százaléka),
• Indonézia (8,8 százalék),
• Egyesült Államok (8,2 százalék),
• Brazília (7,4 százalék),
• Európai Unió (6,7 százalék),
• India (6,3 százalék).

A globális élelmiszerrendszer egyre energiaintenzívebbé válik: a kibocsátásának csaknem egyharmada közvetlenül az energiafogyasztásból származik.

A jelentés szerint továbbá

2015-ben ugyanis a szállítás az összkibocsátás 4,8 százalékáért, míg a csomagolás az 5,4 százalékáért volt felelős.

A szakemberek a hatékonyságot növelő irányelvek bevezetésére, az ellátási láncon belüli kibocsátás csökkentésére és az egészségesebb ételekhez való hozzáférés elősegítésére szólítanak fel.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI)