Azori-szigetek, ahol a fű zöld és a tájak meg szépek

Nehéz olyanról írni, amiről igazából csak szuperlatívuszokban lehet ömlengeni, mert számomra az Azori-szigetek a megtestesült tökéletesség!

Nyilván az élménybeszámolókból az ember nagyobb többségét csak az érdekli, hogy oké, jó minden, de mi mennyibe került és mennyiből lehet kihozni egy ilyen tripet? Nos, kérem szépen erről is lesz szó, csak előtte megpróbálom „érzelemmentesen” bemutatni az Azori-szigetek közül São Miguel szigetét, ahol volt lehetőségem eltölteni jó pár napot!

Mint már említettem, nehéz úgy írni valamiről, hogy csak minden 1000%-ig jó volt, de vegyük figyelembe, hogy ez erősen szubjektív is.

Ellenben velem, akinek ez maga volt a tökély! Emlegetik ezt a szigetegyüttest az ócean közepén úgy is, mint az európai Hawaii, ami nem tudom, helytálló-e, mivel az eredetit még nem volt lehetőségem tapasztalni.

Viszont az eléggé csúcs, hogy januárban itt simán volt, hogy 23 fokba is belekarcolt a hőmérő a tengerparton, és egy széldzsekin kívül, egyéb komoly téli felszereltségre nincs is szükség.

Mivel egyszerűen felfoghatatlan volt, hogy hogyan lehet valami ennyire zöld. Mintha valaki ott fent a színek balanszírozásánál a zöldbe egy kicsit jobban belehúzott volna, és még rátolt volna egy komolyabb értéket a szaturációra!

Mindezt mondom úgy, hogy elvileg az igazi Azori nyáron még színesebb sziget, mint így télvíz idején. Viszont ez már a fejemben egy nem e világi képként áll össze!

Mint kiderült, fotósoknak és túramanoknak tökéletes szpot ez a sziget, de mi a helyzet a többiekkel? Sajnos le kell lőjem a poént, mert klasszikus nyaralós helynek, ami abból állna, hogy döglünk a parton és kenegetjük magunkat naptejjel, arra ez a sziget valószínűleg nem a legjobb hely. Mivel az ócean legjobb esetben is minimum 5 centisen hideg, és a napos idő vs. eső is az év minden szakában elég rapszodikus, így tehát ezen a szigeten inkább az aktív kikapcsolódást keresők találják meg a számításaikat. Természetesen van helyi app, amivel az időjárást vadászhatjuk webcamek segítségével is, ami – saját tapasztalat alapján – eléggé hasznos tud lenni!

Döglésre itt is van lehetőség, csak komolyabb next levelben tolva, egy vassal teli, természetes „jakuzziban”, ami nem is annyira büdös, mint ahogy az ember a képek alapján gondolja. Viszont ezek a természetes medencék nagyon melegek –olyan hidegvérűeknek, min én, néhol már forróak –, ellenben marha egészségesek! Plusz van abban valami fenséges, hogy az amúgy 10 fokban az ember forró fürdőzik a természetben.

No, és ne feledkezzünk meg még egy utolsó fontos tételről, ami az utazások velejárója, az étkezésről! Egy olyan szigeten, ami mediterrán behatásokkal van tűzdelve, a Mar i muntanya, azaz a tenger és hegy égisze alatt zajlik az étkezés is.

Magyarán: a gasztronómiát nem más határozza meg, mint a tengeri halak/herkentyűk és a legprémiumabb marhahúsok elegye. Ha belegondolok, egy szív fájdalmam mégis volt, nem annyira tolják a disznóságokat, de hát azért duzzogva el lehet élni steaken és homáron is.

A marhahúsról még dióhéjban annyit, hogy a szigeten autókázva szinte mindenhol marhákba ütközik az ember. Na nem úgy, mint a magyar utakon, hanem igazi marhákba, akik olykor az utat is elfoglalják, mint a 80-as évek vidéki Magyarországán. Viszont meglepő, de egy épület sincs tákolva nekik, ezek a boldog marhák az év 365 napján 0-24 kint vannak a kiapadhatatlan zöld pázsiton, és esznek. Mi boldog élet már?!

Nagyon meglepő volt, de egy ilyen trip drágának semmiképp nem nevezhető. Okosan, azaz fél napot rászánva meg lehet találni olyan átszállásos repülőutakat, amik per kopf kijönnek 30 ezer magyar forintból, feladott csomaggal együtt. Az szerintem jó deal, ha azt nézzük, hogy mi is az úti cél!

Mivel mi januárban voltunk, erősen szezonon kívül, így a szállások is olcsók voltak, és lehetett válogatni a hegyi boutique hoteltől kezdve, a központi topszállásig. A legdrágább szállás 15 ezer forint körül lehetett egy éjszakára, ami ha azt nézzük, hogy a Balatonon nyáron kb ugyanennyi, akkor nagyon is jónak számít!

A legdrágább steaklelőhelyen, a Restaurante da Associação Agrícola de São Miguel nevezetű étteremben is próbáltam ezt a rémegyszerű, de annál inkább elrontható marhahúsos ételt, amiről pár éve letettem a sok csalódás után. Itt visszatért a remény, hogy igazából egy szelet steak is lehet fenomenális, csak nyilván az alapanyag minősége a fontos! Legdrágább étkezést is elnyerte ez a hely, ahol 10 euró volt egy 25 dkg-os steak, ilyen balgaságokkal felütve, mint tükörtojás, sült paprika és szósz!

Másik kedvenc hely a tengerpartján fekvő Bar Caloura volt még, ami a tenger színe-javát adta, szószerint! Lényege a helynek, hogy csak a reggel kifogott halakból lehet válogatni a készlet erejéig, de így olyan dolgokba lehet belefutni, mint a kardhal, papagájhal, rája és az unalomig elcsépelt tonhal. Áraik igencsak borsosnak nem nevezhető 10 euró körül járnak, de úgy, hogy elég böszme adaggal dobnak meg minket. És ha a szigeten jártok, próbáljátok ki a tengeri csigát, ami megér egy misét mindenképp!

Egy szó, mint száz, az Azori-szigetek egy természetes paradicsom 6 órára Budapesttől. Aktív kikapcsolódást keresők, tökéletes méterenkénti Insta-szpotra vadászók, világ elől elmenekülő, alfába merülni vágyók és dantei hedonista gyomorral megáldott népeknek ennél remekebb helyet el se tudok képzelni.
Kár, hogy a portói boruk közül még a legszárazabb is olyan édes, mint egy jó szamorodni, na de tessék, itt van a végére egy negatívum is!

(Fotó: Bodor-Nagy Edit | Videó: Bodor Tamás)

Ez is érdekelhet:

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon