Olyan sebesen fejlődik az emberiség, hogy talán magunk mögött hagyjuk az antropocén korszakot, mielőtt egyáltalán elkezdtük volna hivatalosan.
Bár a tudományos közösség már régóta használja az antropocén elnevezést a jelenlegi geológiai korszakra – amikor az emberi tevékenység meghatározó hatással van a Föld geológiájára, légkörére és élővilágára –, hivatalosan még nem hagyták jóvá ezt az elnevezést. Jövőre, egy nagyszabású konferencián ratifikálhatják a geológusok.
Mi az antropocén?
Az antropocén kifejezést a görög „ember” és „új” szavakból gyúrták össze. Az elnevezést az emberi tevékenység által befolyásolt földtörténeti kor megnevezésére Paul Crutzen néhai Nobel-díjas kémikus vetette fel. Crutzen először 2002-ben, a Nature folyóiratban megjelent írásában használta a kifejezést, mivel magyarázata szerint az emberi tevékenység környezetre kifejtett hatása eszkalálódott, és jelentős szerepe volt a globális klímaváltozás kialakulásában.
Lehet, hogy jövőre hiába agyalnak majd a geológusok, mert Glenn Albrecht ausztrál filozófus és környezetvédő máris átlapozna az antropocén felett, és bevezetné a szimbiocén kifejezést. A tudós elképzelése szerint
a szimbiocén jövőképet az ember és a természet közötti pozitív, szimbiózisban élő kapcsolat jellemzi.
A szimbiocén korszakban az emberek aktívan együttműködnek a természettel, felismerve a Föld ökoszisztémáival való kölcsönös függőségüket, és arra törekedve, hogy regenerálják és helyreállítsák a természeti környezetet, ezáltal egy harmonikusabb és fenntarthatóbb világot teremtsenek – szól Albrecht hitvallása.
Meglehet, leírva naivnak és utópisztikusnak tűnik a filozófus elképzelése, ugyanakkor a dizájn világában számos kutató, tervező és cég dolgozik természetes anyagok széles körű felhasználásán, melyek az életciklusuk végén minden további nélkül visszatehetők a természetbe, és ott elbomlanak. Ilyen a hollandiai ház, amelynek szinte minden eleme természetből származó anyagokból áll össze, vagy a PLP Labs Mycelium nevű bio-kompozit építőanyaga, de mondhatnánk egyszerűen az itthon is elérhető, építőipari szabványoknak is megfelelő környezetbarát építőanyagokat.
Szóval annyira mégsem tűnik vad felvetésnek szimbiocén korszakot emlegetni, legalább nyomatékosítaná a körforgásos gazdaságra való átállás igényét.
Egyelőre a holocénben élünk
A geológusok időegységekre tagolják fel a Föld 4,6 milliárd éves történetét. Ennek minden szelete valamilyen jelentős eseményhez kötődik, például a kontinensek elválásához, az éghajlatban bekövetkező drasztikus változásokhoz, vagy bizonyos állatok és növények megjelenéséhez.
A jelenlegi felosztás szerint most a holocén földtörténeti korban élünk, amely 11 700 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy erős felmelegedés véget vetett az utolsó jégkorszaknak. A szakértők a holocént felső, közép és alsó szakaszra osztották, az utolsó, 4200 éve kezdődött megalaján kor az antropocén korszak kezdetével érne véget.
(Forrás: ArchDaily, illusztráció: Unsplash)
Ez is érdekelhet: