Nemcsak a főváros, hanem az ország legnagyobb fedett létesítménye világbajnokságoknak és világsztároknak is helyszínt adott 17 éven át. Aztán nem egész három óra alatt menthetetlen lett.
Az 1982-ben megnyitott Budapest Sportcsarnok (BS) 12 ezer négyzetméteres területével, 26,5 méteres magasságával és 12 500 fős maximális befogadóképességével Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka volt. A küzdőtér alatt egy 26 × 56 méteres állandó jégcsarnok működött, volt edzőterme, a sportrendezvények lebonyolításához szükséges összes kiszolgálóegység az öltözőktől a doppingvizsgálati szobákig, és egy 300 fős sajtópáholy is.
A rengeteg magyar és nemzetközi sportesemény mellett – ahogy ez sportcsarnokoknál és stadionoknál szokás – koncerteket is rendeztek a BS-ben, olyan nevek léptek fel a tizenhét év alatt, mint Tina Turner, Elton John, Johnny Cash, Chuck Berry, Cliff Richard, Santana, Joe Cocker, a Depeche Mode, a Dire Straits, a Pet Shop Boys, az Aerosmith, a Deep Purple, Jean-Michel Jarre, a Genesis, a Led Zeppelin. A BS történetének utolsó koncertjét Zámbó Jimmy adta.
1984-ben volt már tűz az épületben, mert az árkád alatt keletkezett lángok átterjedtek az alagsor néhány helyiségére, de a tűzoltók hamar eloltották a tüzet. 1999. december 15-én hajnalban viszont sokkal súlyosabb tűzhöz riasztották a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságot. Mint később kiderült, az éppen zajló karácsonyi vásárban égve hagyott gyertya okozott a sok éghető anyag miatt gyorsan hatalmassá fokozódó tüzet. A Tűz a Budapest Sportcsarnokban: mérnöki tanulságok c. BME-tanulmányban azt írták, hogy
„…a tűzjelző rendszer nem riasztott időben, mivel az érzékelők túl magasan voltak, és az első riasztás sem a tűzoltóságra, hanem a BS portájára futott be”.
Amikor a tűzoltók 5:17-kor elkezdték az oltást, a lángok már a harmadik emeletnél csaptak ki az ablakokon, az ott beáramló levegő pedig tovább táplálta a tüzet. Két óra negyvenöt perc alatt sikerült megfékezni az addig 800-900 Celsius-fokon vagy még magasabb hőmérsékleten tomboló tüzet, addigra viszont az épület tetőszerkezetének nagy része beomlott.
A Budapest Sportcsarnok menthetetlen – vagy csak irreálisan magas áron újjáépíthető – lett, ezért inkább elbontották, és a helyére építették az ugyanúgy 12 500 férőhelyes Budapest Sportarénát, amely 2003-ban nyílt meg, és 2004-től viselő Papp László nevét.
A tűzeset 25. évfordulójára a Katasztrófavédelem készített egy archív felvételekkel teli videót, amelyben megszólalnak az oltáson dolgozó tűzoltók is.
(Nyitókép: a Budapest Sportcsarnok 1985-ben, forrás: Fortepan/Gábor Viktor)
Ez is érdekelhet:
1956 elfeledett drámai eseménye: a jeges ár, amikor repülőkről bombázták a több száz kilométeren befagyott Dunát
Nem ez jut eszünkbe 1956-ról, pedig a század egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt Magyarországon.
Cunami Olaszországban: egy víztározóban keletkezett 250 méteres szökőár, kétezren haltak meg 1963-ban
A Vajont-gát jól tartotta magát, de a geológusok nagyon elszámolták, milyen következményei lehetnek, ha beleomlik egy hegy a víztározóba.
Modernizálták a Hindenburg katasztrófájáról készült felvételt, ami így még hátborzongatóbb lett
84 éve történt a tragédia, de így nézve olyan, mintha csak néhány évtizede zuhant volna alá a pokollá vált zeppelin.
