A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a várható klímaváltozást tizenhárom regionális klímamodell átlaga alapján elemezték, A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletin-ben jelent meg. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén

• a trópusi éjszakák száma (amikor a minimum hőmérséklet több mint Celsius-fok) a jelenlegi három-négyszeresére nő,
• a forró napok száma (amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti) megduplázódhat,
• a fűtésienergia-igény 20-40 százalékkal csökkenhet,
• a hűtési energiaigény 60 százalékkal nőhet,
• a heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet,
• az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza egyötödével emelkedhet.

Gál Tamás elmondta, hogy a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez, így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is.

A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás –, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.

A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát emelik ki.

(Forrás: SZTE, MTI)

Ez is érdekelhet: