Sürgősen tenni kell(ene) valamit.
A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján. A kutatók egy huszonhárom évvel ezelőtti kétéves vizsgálat megismétlésével tanulmányozták a mezőgazdaságban hasznos szerepet betöltő pókok állományainak hosszú távú változását.
A vizsgálatok eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy
a pókállomány jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdasági területeken a közel negyed évszázados időtávban.
Bár az összfajszám csak minimálisan változott, számos korábban gyakori mezőgazdasági faj létszáma drasztikusan lecsökkent. „Hat éve sokkolták a közvéleményt azok a német kutatások, amelyek kimutatták, nem véletlen, hogy ritkábban kell autóablakot mosni egy hosszú úton, ugyanis a repülő rovarok egyedszáma 27 év alatt 75 százalékkal csökkent a németországi védett területeken” – idézték fel.
A „rovarapokalipszisnek” is nevezett jelenség valódiságát több további vizsgálat is megerősítette.
Miért kellenek a pókok?
A rovarok és más ízeltlábúak éppen óriási biomasszájuk és fajgazdagságuk miatt kulcsszerepet játszanak a földi bioszféra működésében, és különféle ökoszisztéma-szolgáltatások révén az emberiség létének biztosításában is, elég csak a beporzásra vagy a lebontásban, talajképződésben játszott szerepükre gondolni.
Félmillió ember hal meg évente, mert kevés a beporzó rovar
Az idő előtti halálozások egy százaléka vezethető vissza a rovarpusztulásra az első ilyen jellegű kutatás szerint.
A pókok különféle mezőgazdasági kultúrákban számos rovarkártevő fontos természetes ellenségei, ugyanakkor más rovarokhoz képest világviszonylatban is alulkutatottak, és ebben az esetben sem egyértelmű, hogy a változások a globális klímaváltozásra vagy a helyi tényezők megváltozására vezethetők-e vissza. E kérdésre kereste a választ az ATK Növényvédelmi Intézetének (Növi) Samu Ferenc vezette kutatócsoportja az ÖK Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportjának bevonásával.
A kutatók a huszonhárom évvel ezelőtti vizsgálatot egy növényvédő szerekkel nem kezelt lucernaföldön és füves szegélyében ismételték meg, a helyi változások hatásainak kiküszöbölésére törekedve. A gyűjtési időszak, a módszerek és a mintavétel tekintetében az akkor alkalmazott protokollt reprodukálták. A vizsgálatok eredményeinek összevetése a pókállomány drasztikus fogyatkozását mutatta:
a lucernában 45 százalékkal, míg a földet övező természetközeli füves szegélyben 59 százalékkal kevesebb pókegyedet találtak.
A fajgazdagságot illetően csak minimális csökkenést, inkább egyes fajok kicserélődését és sok gyakori faj állományának megtizedelődését tapasztalták. E folyamat eredményeként a természetközeli és az agrárélőhelyek korábban markánsan elkülönült pókközösségei mára hasonlóbbá váltak, ami a változatosság csökkenését jelzi, különösen a hálóépítő mezőgazdasági pókfajok esetében.
A vizsgálat nemcsak a hasznos pókok visszaszorulásának veszélyére hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a jelenség nem vezethető vissza esetleges lokális változásokra, hanem nagyobb léptékű folyamatok leképeződése okozza.
„A klímaváltozás, az intenzív tájhasználat és a természet visszaszorulásának problémaköre jól ismert, a mostani kutatás azonban újabb érvekkel támasztja alá, hogy e kedvezőtlen folyamatok megállításához sürgős cselekvésre van szükség.”
(Forrás: ELKH, MTI. A kép illusztráció.)
Ez is érdekelhet:
Itt egy jó hír, ha utálod a poloskákat
Itt egy rossz hír, ha poloska vagy.
