De több tízezer biztosan, és ez komolyan veszélyezteti a vízi élővilágot.
A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont (Hun-Ren ÖK) munkatársai fémtárgyak vízből való kiemelésére specializálódott mágneshorgászok közösségimédia-bejegyzései alapján becsülték meg az elvesztett horgászfelszerelések számát és típusát hazánkban. A Hydrobiologia nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint
legalább néhány tízezer, de akár több százezer horgászfelszerelés is lapulhat a magyarországi vizekben,
nem beszélve az egyéb fémtartalmú hulladékokról, amelyek a mágneshorgászok feldolgozott terítékeinek túlnyomó többségét (65,8%) alkották. Az elveszített halász- és horgászfelszerelések – különösen az ólomtartalmú eszközök – a vízi ökoszisztémák komoly szennyezői. A leggyakrabban különféle halászhálók süllyednek a vizek mélyére, de zsinórok, bóják, horgok, műcsalik, halcsapdák, valamint műanyag és mikroműanyag fragmentek is kerülnek a természetbe a horgászat és halászat következtében. Bár egyes tanulmányok szerint a használt felszerelések mintegy két százaléka tűnik el évente ‒ ami a legóvatosabb becslések szerint is legalább több tízezer halász- és horgászeszközt jelent világszerte –, a becslésekben máig komoly hiányosságok tapasztalhatók.
2889 posztot elemeztek
Löki Viktor, a Hun-Ren ÖK Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa kollégái és három doktoranduszhallgatója segítségével a világon először vonta be ökológiai, vízminőséget érintő tudományos kutatásba a rekreációs mágneshorgászok közösségimédia-profiljait, hogy fogásaik alapján megbecsüljék a magyar horgászok elveszített eszközeinek hozzávetőleges típusát és számát. Fő célkitűzésük többek között a Magyarországon leggyakrabban előforduló felszereléstípusok azonosítása, és a folyó-, illetve állóvizekben elvesztett eszközök arányának és típusának összehasonlítása volt. A kutatók magyar mágneshorgászok egyéni és csoportos közösségimédia-oldalainak hatévnyi tartalmát, összesen 2889 posztot vizsgáltak át a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on, ennek során 1039 fotót és 84 videót elemeztek részletesen.
Amint Löki Viktor a Hun-Ren portáljának elmondta, a mágneshorgászok egy kötél végére rögzített erős, akár 900 kilogrammos vagy még nagyobb tartóerejű neodímium mágnest használnak a fémtárgyak kiemelésére, elsősorban kincskeresési szándéktól vezérelve. A leggyakoribb kihalászott fémtárgyakat a konzervdobozok, söröskupakok, különféle fémdarabok, szögek, érmék jelentik, de az erős mágneseknek köszönhetően nem ritkák a vízből kiemelt mobiltelefonok, kerékpárok vagy alkatrészeik, illetve akár lőszerek, fegyverek sem. Fontos megjegyezni, hogy az összes elemzésbe bevont fogás mindössze 11,4% százalékában fordult elő kimondottan a horgászattal összefüggő szemét.
A Hun-Ren ÖK kutatói a posztok elemzése során 31 különböző típusból összesen 2018 horgászfelszerelést találtak. A részletes elemzések során a kutatók jelentős különbségeket azonosítottak a talált eszközök száma és típusa szerint: a folyókban szignifikánsan magasabb volt az elveszített felszerelések aránya, mint a csatornákban, és feltűnően magasabb, mint a halastavakban, valamint sokkal több pergetőeszköz került elő folyóvizekből.
Meg kell érteni a horgászokat
Az eredmények alapján a mágneshorgászok posztjainak elemzése világszerte költséghatékony alternatívát nyújthat kiegészítő információk gyűjtésére az elveszített horgászeszközökről. Mivel jelenleg sem az elveszett felszerelések teljes (becsült) mennyisége, sem az elvesztéshez vezető tipikus események nem tisztázottak, a talált eszközök alapvető leltározása mellett a jövőben kulcsfontosságú lehet e tényezők, illetve a horgászok felfogásának és viselkedésének alaposabb megértése is.
Löki Viktor egyébként egy most zajló kutatásában közösségimédia-bejegyzések, videók alapján éppen azt vizsgálja, milyen élőlények akadnak bele a damilokba, horgokba, elhagyott szerelékekbe, etetőkosarakba: friss tapasztalatai szerint legalább 66 különböző madár, hüllő, kétéltű, vagy akár emlősfaj példányai kerültek már bajba elveszített horgászfelszerelések miatt. A madarak közül úgy tűnik, elsősorban bütykös hattyúk, nagykócsagok, szürke gémek és nagyobb testű társaik számára jelentenek veszélyt ezek a felszerelések, de a Hun-Ren ÖK tudományos munkatársa szerint érdemes lenne azt is kutatni, hogy a kisebb élőlények, például makrogerinctelen állatok számára milyen veszélyeket rejtenek az „eltűnt” horgászfelszerelések.
(Forrás: Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat. A fotók illusztrációk.)
Ez is érdekelhet:
Több ezer tonna ólmot válthat ki egy horgászati fejlesztés
Sörétólom és gumikukorica – mindkettő káros a környezetre, és nagy tételben használják őket a horgászáshoz. Most kiváltaná mindkettőt egy hazai fejlesztés.
