Nem is tűnik olyan soknak, pedig az.

Most nem megyünk bele abba az eszmefuttatásba, hogy az alkohol legalizált drognak számít-e vagy sem, mert egyrészt nem erről fog szólni a cikk, másrészt pedig nem változtat azon a tényen, hogy megkérdőjelezhetetlenül káros a szervezetünk számára – ráadásul nemcsak a fizikai, de a pszichés egészségünkre, sőt még a közösségi életünkre is hat, és ugye nem feltétlenül pozitív irányban – rögtön hozzá is tennénk, hogy mindez persze minket sem tántorít el egy kisebb-nagyobb tivornyától, ha úgy van.

Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy mi az az alkoholmennyiség, ami már károsan hat a szervezetünkre, illetve, hogy van-e egyáltalán az a mennyiség, ami még nem ártalmas (ott van ugye a napi egy pohár vörösbor tézise), a World Heart Federation legfrissebb tájékoztatása szerint például...

Akárhonnan is közelítjük meg a témát, az azért biztosan állítható, hogy a hosszabb ideig folytatott, rendszeres alkoholfogyasztás nem ajánlott. Persze az időtartam és a rendszeresség mellett a minőség és a mennyiség is fontos tényező a túlzott alkoholfogyasztáshoz köthető megbetegedésekben, például az azok közül is a leghíresebb májkárosodásban.

Tanulmányok kimutatták, hogy a különböző májbetegségeknek a túlzott alkoholfogyasztás a leggyakoribb oka. Ráadásul elég alattomos, mert a korai jelei annyira enyhék is lehetnek, hogy egyáltalán nem okoznak panaszt és egészen sokáig észre sem veszi az ember. A betegség súlyosbodásával azért már elég szembetűnő tünetek is megjelennek hasi fájdalom, rendszeres hányinger, hányás, gyengeségérzet vagy étvágytalanság formájában. Később ezekhez továbbiak csatlakoznak be, amik már a szervi elváltozások lehetőségét jelzik, a láz, a bőr és a szemfehérje sárgasága, a sötétebb vizelet, világosabb széklet (akár vér megjelenése benne), a vérhányás, a kóros fogyás vagy a folyadék felszaporodása hasüregben például mind komolyabb problémára utalhat.

Az alkohollal szembeni érzékenység egyéni eltérései igen nagyok (a testsúly, az életkor és az életmód is befolyásolja), de a Hepatológiai Központ szerint nagy általánosságban elmondható, hogy

• a férfiaknál naponta 50-60 gramm tiszta alkohol, ami nagyjából 1,2 liter sörnek / 6 deci bornak / 1,5 deci töménynek felel meg,
• a nőknél pedig 20 gramm tiszta szesz, azaz 0,4 liter sör / 2 deci bor / 0,5 deci tömény éveken keresztüli fogyasztása okoz májkárosodást.

Az alkoholhoz köthető májbetegségeket alapvetően három súlyossági fokozatba sorolja be az orvostudomány – persze ezek akár egyszerre is megjelenhetnek:

  • Alkoholos zsírmáj: ritkák a tünetek, az alkohol elhagyásával és az életmód megváltoztatásával még visszafordítható az elváltozás.
  • Alkoholos májgyulladás (hepatitisz): ebben az esetben csak akkor van esély meggyógyulni, ha teljesen leáll az egyén az alkoholizással, már kis mennyiségű szesz fogyasztása is maradandó és nem ritkán étveszélyes májkárodosához vezet.
  • Májzsugor/májcirózis: ez a legsúlyosabb, a máj elváltozása olyan nagy, hogy gyakorlatilag visszafordíthatatlan a folyamat, a tünetek csökkenthetőek, de a gyógyuláshoz májátültetésre lehet szükség.
Persze ezzel mi most nem azt mondjuk, hogy ne fogyassz alkoholt, hanem inkább azt javasoljuk, hogy – mint minden másban – a szeszelésnél is figyelj a mértékletességre.

(Forrás: The Guardian, Hepatológiai Központ, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

További cikkeink a témában