Az „éhezés elleni fa” remények szerint az éghajlatváltozásra is életmentő választ adhat.
Superfoodnak, vagyis szuperélelmiszernek vagy szuperételnek nevezzük azokat az emberi fogyasztásra alkalmas természetes táplálékokat, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak létfontosságú vitaminokat, antioxidánsokat, ásványi anyagokat és más tápanyagokat. Ezek általában zöldségek és gyümölcsök – például a spenót, citrusfélék, gyömbér, fokhagyma, zöld tea –, cikkünk alanya is az: az enset.
Az enset (Ensete ventricosum), amelyet etióp vagy hamis banánként is emlegetnek, Etiópián kívül szinte ismeretlen, de az afrikai országban húszmillió ember tápláléka. A növény banánszerű termése nem ehető, de a keményítőtartalmú szárak és gyökerek erjeszthetők, kása, kenyér készítésére használhatók.
A kutatók szerint a növény sokkal nagyobb területen termeszthető Afrikában, hiszen az enset vadon élő rokonai, amelyeket emberi fogyasztásra nem tartanak alkalmasnak, egészen a kontinens déli részéig elterjedtek. Modellezés és mezőgazdasági felmérések segítségével vetítették előre, hogy az enset
a következő negyven évben potenciálisan akár százmillió embert táplálhatna.
Egyúttal az élelmezésbiztonságot is növelné olyan afrikai országokban, mint Kenya, Uganda és Ruanda. James Borrell, a Kew-i Királyi Botanikus Kertek kutatója egyetértett abban, hogy az enset jól jöhet szűkös időkben az élelmezésbiztonság növelésében, és néhány szokatlan tulajdonsága teszi különlegessé. „Bármikor elültethető, bármikor betakarítható, és évelő. Ezért hívják az éhezés elleni fának.”
Az előrejelzések szerint a klímaváltozás komolyan befolyásolja az alapvető élelmiszernövények terméshozamát és eloszlását Afrikában és más kontinenseken. Ezért egyre nő az érdeklődés a táplálékot nyújtó új növények iránt, mivel az emberiség néhány alapvető növénytől függ.
Az elfogyasztott kalóriák közel fele három növényhez, a rizshez, a búzához és a kukoricához köthető.
„Változatosabbá kell tenni azokat a növényeket, amelyeket világszerte használunk, mert jelenleg a termények nagyon szűk skálájára támaszkodunk” – figyelmeztetett Borrell.
(Forrás: Environmental Research Letters, MTI, fotó: Wikimedia)